Szerkesztő
A szolnoki pop-rock színtér egyik legérdekesebb és talán többre hivatott zenekara volt az 1985 és 1991 között működő Ippolit Matvejevics. A magyar underground legsikeresebb éveiben álltak elő színházi elemekkel is átszőtt különös produkciójukkal, de megmaradtak ígéretes zenekarnak. Ám az idén megjelent első lemezük, amelynek elég beszédes a címe: Egy sosem volt legenda feltámadása. A kiadás mögött az együttes szövegírója, Pap Béla állt.
A mai Verzió adagunk egy szívbe és gyomorba egyszerre markoló történet Grúziából.
Egy különös interjú a vadkacsákra lövöldöző Krúdy Gyulával, a Margitszigeten.
Az első nő című film a Verzió nagy meglepetése lesz.
Egy film a Verzió programjából, amelynek szereplői turistabusszal keresik fel szülőhelyüket, ahonnan idegenekként kellett távozniuk.
Jac pontosan olyan, mint amilyennek a holland nyugdíjasokat képzeljük. Magas, hallgatag, energiáit kertjének gondozásában vezeti le, ahol nemcsak növények vannak, pónilovak és csirkék is. Felesége jó kedélyű asszony, csupa pozitív kisugárzással, hatalmas szeretettel.
Erdélyről számos nagyszerű tudományos és irodalmi mű jelent meg, de a fércmunkák száma jóval több. Ez egyértelműen a trianoni trauma következménye, ami érthető okokból korlátozta és korlátozza ma is a józan ítélőképességet, s oly sok valótlanságot állít be megfellebbezhetetlennek és vitathatatlannak, hogy attól csak nagyobb lesz a zavar.
„Az előrehaladott frankománia erős rohamai közepette készítette filmjét” – írtuk a múlt héten Wes Anderson A Francia Kiadásának legjellemzőbb vonásáról, ami azonban sokkal inkább sajnálatos, mint örömteli fejlemény.
Az 1848-as szabadságharc után ál-Petőfik tűntek fel, az 1980-as években viszont egy ál-Fejes Endre, akit a rádió próbált meg lebuktatni.
Pár hete derült ki, hogy az állam 42 milliárd forintért vette át a Bélyegmúzeumot a Magyar Postától. Arról nem esett szó, hogy miért ennyiért és miért most, de arról sem, hogy a valóságban mi is az a Bélyegmúzeum, és milyen értéket képvisel.
