Visszhang: könyv  

Radek Malý–Jiří Grbavčic–Pavel Dvorský: Kihalt állatok atlasza

Visszhang

A Jurassic Park óta minden karácsonyi vásárra jut több olyan kiadvány, amely az őshüllők, tollas gyíkok, szárnyas krokodilok vagy szárazföldi bálnák seregletét veszi számba tudományos-ismeretterjesztő alapon.

Minden bizonnyal ennek is köszönhető, hogy a millió évekkel ezelőtt kihalt panelházméretű dinoszauruszok nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyerekek körében, mint számos veszélyeztetett állatfaj.

Most azonban a lelkiismeretes cseh hármasnak, Radek Malý írónak, illetve Jiří Grbavčic és Pavel Dvorský illusztrátoroknak köszönhetően olyan pazar kiadvány került a kirakatba, amely a címe alapján ugyan beilleszthető lenne a dínók közé, de egyáltalán nem róluk szól. E kihalt állatok nem az őstörténet ködéből bújnak elő, ezek már együtt éltek az emberrel, aki birtokba vette a természetet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.