Kiállítás+

Lezárt műhely, levert lakat

A kísérletezés szabadsága – Inforg Stúdió 2000–2010  

Kritika

Miközben nagyszabású kiállítással emlékeztek meg a Ludwig Múzeumban a magyar film születésének 120. évfordulójáról, a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum – MűvészetMalomban ugyancsak a magyar film a főszereplő, konkrétan a rendszerváltás utáni idők talán legizgalmasabb hazai filmes műhelye, az Inforg Stúdió.

Egyéb összefüggést hiába keresnénk; míg a november 14-én bezárt reprezentatív, mindent összezsúfoló kiállítás – amely inkább a Nemzeti Filmintézet nagy költségvetésű rendezvénye volt, mint a Ludwig tárlata – szinte kizárólag ünnepélyes epizódokból állt, addig Szentendrén befejezett történetet és sokkal elkötelezettebb és koncepciózusabb emlékezést láthatunk.

Ránk férne valaki

„Muhi András az Inforg Stúdió producere, végzettségére nézve jogász, tíz éve televíziós műsorokat rendez, valamint a részben tulajdonát képező Inforg Stúdióban dokumentumfilmeket készít. Muhi valami miatt késztetést érez rá, hogy fiatalokat támogasson, a saját stúdiófelszerelését a rendelkezésükre bocsássa. Idén három általa támogatott mű is díjat kapott” – írta 2000. február 26-án a Magyar Hírlap, miután úgy debütált a stúdió, hogy a Filmszemlén rövidfilm-kategóriában Végh Zsolt – Stefanovics Angéla – Kálmánchelyi Zoltán uristen [at] menny [dot] hu és Szaladják István Aranymadár című filmje nyert, a diákzsűri pedig Kenyeres Bálint Zárás című filmjének ítélte díját.

Azt persze már akkor sem írhatták volna, hogy Muhi András neve teljesen ismeretlenül cseng a hazai filmes körökben, de azt nem sejthette a cikk szerzője, hogy korszakos – és mint utóbb kiderült, megismételhetetlen – vállalkozás vette kezdetét.

„Ahogy a rendszerváltás előtt mindenki, én is filmrendező szerettem volna lenni. Ez elég reménytelennek látszott, így megpróbáltam »oldalról« bejutni a szakmába. A Duna Tv-hez kerültem, ahol a kilencvenes években boldog-boldogtalan rendezhetett. Erre mi Hartai Lászlóval és Muhi Klárával létrehoztunk egy alkotóműhelyt, készítettünk néhány dokumentumfilmet is. Közben kulturális műsorokat is rendeztem, s munkám során megismerkedtem jó pár kreatív, tehetséges emberrel, majd miután az új rend szerint a Magyar Mozgókép Alapítvány a producer személyéhez kötötte az érvényes filmpályázatokat, belőlem is producer lett. Az újonnan megismert emberek film­ötleteivel pályáztam. Kisfilmekre” – emlékszik vissza a kezdetekre Muhi András, aki ugyanekkor a Csepel Művek Közhasznú Vállalat igazgatója volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”