Íme, a szovjet típusú antiszemitizmus!

Mikrofilm

Egy film a Verzió programjából, amelynek szereplői turistabusszal keresik fel szülőhelyüket, ahonnan idegenekként kellett távozniuk.

Sokan gondolhatják azt – és nem is minden ok nélkül –, hogy a kárpátaljai zsidó lakosság története 1944-ben, a deportálásokkal ért véget, s a kevés túlélőnek eszébe nem jutott volna, hogy visszatérjen a háború után „szovjetté” vált szülőhelyére. De ami évtizedek távlatából magától értetődő döntésnek tűnik, az 1945-ben egyáltalán nem volt az. Minden veszélyérzetet felülírt a szülőföld iránti vágy, Sztálinra pedig hős felszabadítóként gondoltak azok, akiknek mindenét a nácik vettek el – beleértve családtagjaikat is. Nem kellett sok idő, hogy a hazatérők belássák, hogy nemcsak a rémes közelmúlt okán nem folytatható az, ami a háború előtt az életet jelentette; a szovjet típusú antiszemitizmus elsősorban a gyökerek kiszaggatásában, a hagyományok megsemmisítésében nyilvánul meg, amely a múltat nemcsak eltörölni akarja, de a csizmáját is beletörölné.

Shiri Zsuzsa és Vizner Balázs Sábesz stikában című filmjében e megalázás különféle módozatait ismerhetjük meg. Izraeli turistacsoport érkezik Munkácsra – egykori családtagok, innen elszármazottak. Köztük van Ági, Eszter, Jichák és Joszi, akik már a háború után születettek, nőttek fel, és szembesültek a tradícióik és a szovjet rendszer közötti feloldhatatlan ellentmondásokkal. Mindez a holokauszt árnyékában – ahogy mondják is – kevésbé tűnik a tragikusnak, ám ahhoz épp elég, hogy valakit megalázzon, nevetségessé tegyen, lelkileg megsemmisítsen.

 
 Jelenet a filmből

Nem véletlen, hogy a főszereplők szüleinek – miután szembesültek mindezzel – minden reményük az alijázásban sűrűsödött össze, ám a visszaemlékezésekből kitűnik, hogy a szovjet hatóságok részéről szó sem volt semmiféle nagyvonalúságról, ha az izraeli kivándorlás került elő, s az illetékesek semmitől sem riadtak vissza, hogy keresztbe tegyenek a jelentkezőknek. A gazdag repertoárt évtizedekig megválaszolatlan kérvények, családtagok egymás ellen fordítása, horribilis fejpénz színesíti, és akkor még nem beszéltünk azokról a „kis szívességekről”, amelyeket KGB elvárt. E hátborzongató, ám sokszor kisstílű vagy épp tragikomikus esetek nyomán ismerhetjük meg a Sábesz stikában hőseinek sorsát, akik ugyan Izraelben szabadságot és identitást találtak, teljes megnyugvást azonban sem ők, sem szüleik.

A filmet november 10-én, szerdán 18.30-kor vetítik a Művész mozi Bunuel termében, 14-én pedig 14 órától a Toldi mozi nagytermében.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.