„Aki nincs velük, az egyszerűen nem létezik” – interjú Dés Lászlóval

Kultúra

„Sokfelől azt hallom, hogy a művelődési házak vezetői nem akarják miattunk kockáztatni az állásukat.”

Holnap megjelenő nyomtatott számunkban Dés Lászlóval készült interjúnkat olvashatják, amelynek apropója az volt, hogy június 19-én, az Erkel Színházban lesz a bemutatója A vágy villamosa balettváltozatának, melynek ő írta a zenéjét, de ezenkívül még sok mindenről szó esik: például Bereményi Géza szövegírói módszeréről, Geszti Péterrel közös zenekaráról és Esterházy Péterről, akivel néha összetévesztették. Részlet az interjúból.

Magyar Narancs: Ugyancsak az irodalomhoz kapcsolódik, hogy a Katona József Színházban Össz-Hang címmel tartanak zenés felolvasóestet Závada Pállal, Spiró Györggyel és Parti Nagy Lajossal, illetve ütőhangszeres fiával, Dés Andrással és Barcza Horváth József bőgőssel.

Dés László: Ennek közvetlen előzményei a Pesti Színházban futó Szó és zene estek voltak ugyanebben a felállásban, de még Esterházyval. Miután Péter elment, úgy határoztunk a többiekkel, hogy folytatjuk, de úgy, mintha ő is ott lenne; van egy blokkja ezeken az esteken, amit mi olvasunk fel.

MN: A Pesti Színháznak nem kellett ez a produkció?

DL: Azt mondták, hogy szeretnék leépíteni a külsős dolgokat, ezért nem tudnak már minket fogadni. De nem hívnak vidékre sem, hiába lenne rá érdeklődés. Sokfelől azt hallom, hogy a művelődési házak vezetői nem akarják miattunk kockáztatni az állásukat. Nagyon örülök annak, hogy amikor még élt Esterházy, egy ilyen irodalmi négyest saját költségen felvettünk a Pesti Színházban. Megvan nekem, csak össze kell vágni. Biztos vagyok benne, hogy egyszer majd eljön az idő, amikor egy Esterházy–Parti Nagy–Spiró–Závada-estet le lehet adni a Magyar Televízióban. Mert az egy őrület, hogy minden olyan művész vagy tudós, vagy bárki, aki még nem is politizál, csak köztudottan szabadgondolkodó, nem szerepelhet a közmédiában. Ami most van, már nem is a Kádár-korszakot idézi, amikor az volt a jelszó, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Most ez úgy van, hogy aki nincs velünk, az egyszerűen nem létezik.

Figyelmébe ajánljuk

Mit jelent számunkra az új uniós médiatörvény?

  • Polyák Gábor
Március 13-án az Európai Parlament is rábólintott, és így uniós jogszabállyá lett az európai mé­dia­szabadságról szóló törvény. A rendelet végleges szövegét hamarosan ki is hirdetik az európai közlönyben. Mit jelent ez az új szabályozás a magyarországi sajtóviszonyokra, és mit az európaiakra nézve?