Markó Anita
Markó Anita cikkei
„Ez nem az elmaradt haszon”
Augusztus 15. után sem lehet zenés-táncos rendezvényt tartani 500 főnél nagyobb nézőszám mellett, így az addig reménykedő fesztiválszervezők javának is le kellett mondaniuk az eseményt. De a korlátozások nem csupán a fesztiválipart érintették. Megnéztük, mi történt a zenei, irodalmi és a mozis színtéren.
Ellökés vagy elengedés?
Magyarországon az első világháború után, civil szervezésű segélyakció keretében vitték a gyerekvonatok a nélkülöző, éhség gyötörte gyerekeket Nyugatra (elsősorban Hollandiába), hogy befogadó családok feltáplálják őket, míg a hányatott sorsú anyaországban valamelyest rendeződnek a viszonyok, a második világháború után azonban, hiába volt hasonló a gyerekek helyzete, nem támogatták a kapitalista Nyugat segítségnyújtását, sőt a több száz gyerek sorsát befolyásoló program maga is tabutéma lett. (A témában lásd korábbi interjúnkat: „Napi öt-hat pohár tej”, Magyar Narancs, 2020. április 2.; online megjelenés: „Iszonyú nyomorból kerültek ki az első résztvevők”, 2020. április 19.)
„Egy családi luxusproduktum”
A bécsi Nischen Verlag az egyetlen külföldi kiadó, amely csak kortárs magyar szépirodalmat ad ki. Az alapító Lendvai Zsóka és Paul Lendvai célja már kilenc éve az, hogy német nyelven is minél többeknek megmutathassák a kiemelkedő kortárs magyar alkotásokat.
Az idő egésze
A rendszerváltás óta a családfakutatás töretlen népszerűségnek örvend Magyarországon, az érdeklődés pedig a digitalizációval és a genetikai vizsgálatok elterjedésével csak nő.
„A regény is A-halmaz”
A közhiedelem szerint a matematika és az irodalom távol áll egymástól. Valóban így lenne? Ottlik és Esterházy matematikát tanult, Borges novelláiban ott a matematika a logikai paradoxonoktól kezdve Cantor végtelenjén keresztül a halmazelméletig.
Rácz Zsuzsanna: „Bármi lehet az ember”
A magyarországi Digic Pictures munkatársával a digitális mozgásrögzítés kihívásairól beszélgettünk.
„Aztán jött az agresszívabb olvasat is: a nácik megpróbálták kisajátítani”
Interjú Márton Lászlóval, aki újra lefordította a több mint 2000 strófás, 800 éves Nibelung-éneket.
„Így lett ez rozsomák”
A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Megkérdeztük a fordítótól.
„Az örökké megalázott asszony sorsát is megláttam benne" – beszélgetés Szabó T. Annával
Anya- és asszonysorsok a magyar irodalomban.
Minden ötödik kiesik
Az egyedi gyógyászati segédeszközök gyártóit eleve csődközeli állapotban érte a járvány. Évek óta húzódik a gazdasági helyzetük rendezése, a szakemberek jó része nyugdíjközeli életkorú, és nincs tartaléka, hogy a vírus miatti leállás okozta kimaradást átvészelje.
„Legalizált határsértés”
Új rövidfilmje, a Dűne kapcsán Ulrich Gábor grafikussal absztrakcióról, boldog gátlástalanságról és az animációs filmek magyar helyzetéről is beszélgettünk.