Ügyes, kellemesen mesés rácsodálkozás indítja a kiállítást: mennyiféle ember milyen sokféle önábrázolása, idealisztikusan és játékosan, elvontan és naturálisan! A vitrinek tükrei megsokszorozzák a festett, faragott, égetett, népviseletbe öltöztetett vagy épp műanyagból öntött figurákat, előttük, mögöttük ott magasodunk és bámulunk mi is, egyfajta Bábel előtti állapot békés sokadalmában. Innen zuhanunk majd a nagy szétszórattatásba, amelyből a kiállítás hosszú alcíme szerint is Évezredes hiedelmek, végzetes téveszmék ködén át a kulturális sokszínűség lassú tudomásulvétele és ma sem bevégzett elfogadása felé vezet az út. A zsúfolódó tarka tömeg csak a mai szemünknek kedves, a más népekkel kapcsolatos balhiedelmek alapja éppen hogy a külön-lét, a távolság, a kultúrák közötti kapcsolatokat többnyire meghatározó érdekütközés, a hódítás, az alávettetés, a félelem.
- kovácsy -