László Ferenc

Immár jó ideje a műveltségi vetélkedő a televíziózás beteg embere.

Angolszász bulvár és polbeat musical, kísérletezések az abszurddal és az új gazdasági mechanizmussal: mit láthatott a közönség 1968-ban 1968-ból a budapesti színpadokon?

Nem vitás, az elmúlt bő harminc évben világtörténelmi események egész sorának lehettünk tanúi. Leomlott a berlini fal, volt Öböl-háború és szeptember 11., s ami éppily fontos: megkezdődött és a nagyvilágban jószerint le is zajlott Händel rehabilitációja.

Az RTL Klub által két év után újra elővett Nyerő páros az álrealitybe ojtott és érzelgős taktikázással elegyített celebszívató műsorok mérhetetlenül rokonszenves famíliájába tartozik.

Az óceán túlsó partjáról honosított, nemzetközi patentek és erősen lokális humor, a személytelenségig lehasznált poénok és kitartó önéletrajziság: tüntetően vegyes elemekből felépített, s mégis homogén Neil Simon színházi életműve.

Ha önök is kora gyermekkoruk óta az álom­esküvőjüket tervezgetik (vagyunk így ezzel egy páran), akkor alighanem már réges-rég kitartó nézői a TLC csatornának.

Bayreuthban Richard Wagneré a színpad, ez magától értetődő, ám Barrie Kosky tavalyi Mesterdalnokok-rendezése az egyes számot többesre cserélte.