Könyv

Sten Nadolny: A lassúság felfedezése

Könyv

A napóleoni kor csatáinak véres zűrzavarát több jeles író is megidézte már, gondoljunk csak a Háború és békére vagy a waterlooi csatatéren tébláboló Fabrizio del Dongóra. Így tett 1983-as, világsikerű regényében a német Sten Nadolny is, ám ő a tengeri hadszínterekre, közelebbről a Koppenhága melletti meg a trafalgari ütközetbe viszi el hősét, hiszen a tengerész és fölfedező, John Franklin valóban megfordult e hullámzó mészárszékeken. Ahol is a gyors felfogás adottságával nem rendelkező fiatalember két jelentőségteljes felismerést tesz: a háború értelmetlen és rossz dolog, illetve a gyorsaság nem minden, amennyiben az emberfia képes „felülemelkedni az időn”. Minek is tagadnánk, éppenséggel egyik meglátás sem forradalmi újdonság, még a 19. századba visszadatálva sem, azonban Nadolny szerencsénkre erős tehetségű és elfogulatlan elbeszélőnek bizonyul, miközben elkalauzolja (vagyis inkább révkalauzolja) az olvasót Franklin „élet- és hajóvezetési rendszerében”. A regény főalakja lassúdad visszafogottságában is érdekes figura, akit könnyű megkedvelni, aminthogy a történeti John Franklin is köztiszteletben álló világutazó volt a maga korában: a Royal Navy posztumusz ellentengernagya 1847-ben az északnyugati átjáró keresése közben halt meg, a teljes expedíciós legénységével egyetemben. A szimpátiánkból mindazonáltal a szerzőnek is bátran juttathatunk, mivel ő munkájával szépen illusztrálja, hogy egy történeti regény igényes megalkotása jószerint enciklopédikus jellegű kor- és tárgyismeretet követel az írótól. A fordító Lengyel Gábor derekasan állja a versenyt, és ugyancsak lelkiismeretesen megdolgozik azért, hogy a tengerészet terén amúgy teljességgel avatatlan olvasó olyan alapvető és mégis egzotikus kifejezéseket sajátítson el a regény lapjait forgatván, mint amilyen a szapuly, az előtereb vagy a bócman.

Fordította: Lengyel Gábor. Fekete Sas Kiadó, 2018, 400 oldal, 3600 Ft

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

A fájdalomdíj

A Szentháromság téren álló, túlméretezett és túldíszített neogótikus palota, az egykori Pénzügyminisztérium Fellner Sándor tervei alapján épült 1901–1904 között, de nem aratott osztatlan sikert. Túlzónak, hivalkodónak tartották; az már tényleg csak részletkérdés volt, hogy a kortárs építészethez semmi köze nem volt.

Így bomlik

Nehéz lenne pontosan belőni, hogy a Fidesz mióta építi – a vetélytársainál is sokkal inkább – tudatosan, előre megfontolt szándékkal hazugságokra a választási kampányait (1998-ban már egészen bizonyosan ezt tették). Az viszont látható pontosan, hogy e hazugságok idővel egyre képtelenebbek lettek.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

Mindenki eltűnt

Egy Svédországban élő nyugdíjas postás, műfordító kezdeményezésére gyűjteni kezdték a nagyváradiak a magyar zsidó közösségről és tagjainak sorsáról szóló könyveket. A polcon műveik révén egymás mellé kerülnek szülők és gyerekek, akiket a holokauszt idején elszakítottak egymástól.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.