Tévé

Viccel a bácsi

KérdezŐ

Interaktív

A csilivili körítés olykor elfeledtetheti velünk, de azért mégis tény: immár jó ideje a műveltségi vetélkedő a televíziózás beteg embere. Már a megjelölését is restellni, de legalábbis magyarázgatni szokás, hiszen kevés avíttabb kifejezés van a műveltségnél. Ráadásul nemcsak a szóval van nagy gond, hanem a tartalmával, azaz a tartalmatlanságával is, hiszen mára teljesen bizonytalanná vált, mit is lehet még közös tudásnak tekinteni. De hát ettől még vetélkedni kell, sőt muszáj, így aztán a műfaj rég elindult a dráma és egyszersmind a kabaré irányába.

E kettős csapás legtehetségesebb hazai vezérképviselőjének okvetlenül Gundel Takács Gábor tekinthető. Ő kezdett véget nem érő telefonbeszélgetésekbe képzeletbeli bankigazgatókkal (Áll az alku), és nála zuhantak a mélybe a rossz választ adó játékosok (Maradj talpon!). No és persze a kötelezően előadandó vicces bemutatkozások, majd a lassan már véget sem érő poénkodások is elsősorban általa nyertek polgárjogot a hazai tévés vetélkedőkben. Gundel Takács most a Viasat 3-on öregbíti hírnevét, a KérdezŐ lendületes svádájú hopmestereként imigyen adva fel a végszavakat a bemutatkozó párok történeteihez: „egyszer beugrottatok valami barlangba” vagy „te titkosügynöknek készültél kiskorodban”.

Gundel Takács Gábor a Maradj Talpon! felvételén

Gundel Takács Gábor a Maradj Talpon! felvételén

Fotó: MTVA/Zih Zsolt

A mindenféle megjátszott keresetlenség nélkül zajló mókás feleltetés, úgymond, közelebb hozza a nézőkhöz a versenyzőket, s mint bevett gyakorlat vajmi kevés újdonsággal szolgál. Nem úgy a KérdezŐ nagy ötlete, mely népünk fiait és lányait teszi meg kérdezőknek: masszőrtől a traktoristáig, meg természetesen az elmaradhatatlan celebekig. Az ötlet tényleg jó, szemre a kivitelezés is tetszetős, s ha van egy parányi hajlandóságunk a túlértelmezés metódusa iránt, akár még azt is megkockáztathatjuk, hogy közhasznú ezt a sokféle – és többnyire valóságos – embert meglátni a képernyőn. Csakhogy a szövegelés a legtöbbször itt is kényszeredetté válik, s amikor egy postásnőről futtában megtudjuk, hogy röplabdázott, talajtornázott és rajong a keleti ízekért, a lelkészről pedig azt, hogy „tudományos területen Mária Magdolna-kutatást végez”, akkor azért felsejlik a sablon valódi célja: az egyszerű időlopás.

A kérdések esetlegesnek tekinthetők, s számuk eleve igencsak korlátozott, elvégre a műsoridő túlnyomó részét a tréfálkozó fraternizálásra kell fordítani. Pláne, amikor nem csupán a műsorvezető bácsi viccel, hanem akad önjelölt humorista a játékosok között is. Ilyenkor, mint például múlt csütörtökön, a távol lévő, videóról bejátszott kérdezőknek is bőven kijut a jóból: csak úgy sorjáznak a kinézetre, a testalkatra vagy a vélt foglalkozásra elsütött poénos kitételek. „Nem az esetem, de megtartanám” – halljuk például a mondatot egy örvendetesen magabiztos, habár felettébb kevés helyes választ adó férfiú szájából, aki időnként még tájszólást is tódít a kommentárjaihoz. „Háztartásbeli anyóka” – ezt a frappáns megjegyzést is ő ereszti el egy legfeljebb középkorú kérdező láttán, nagy-nagy derültséget kiváltva ezzel a stúdióban. Elvégre fő a jókedv!

Viasat 3, szeptember 20. és 21.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?