Orbán Viktor végre válaszolt Kulka János levelére – a rá jellemző semmitmondással, így inkább idézzünk fel néhány színházi levelet, amely a 20. században a legfőbb vezetők íróasztalára eljutott.
Hű, de megváltozott ez a mese... - szól a jól ismert vicc poénja Piroska és a farkas új típusú találkozásáról útban a nagymama felé, s egész estés változatban első pillantásra ugyanezt a felismerést kínálja számunkra Stephen Sondheim életművének egyik fődarabja, az 1987-es Into the Woods.
Petőfi jutalomjátéka, egy "szerecseny zsidó" és tricentenáriumi "némaképlet" a legelső Nemzeti színpadán... Epizódok a 19. századi magyar Shakespeare-játszás történetéből.
Nagy színészekkel megpakolt, kedves-hamis kis semmiség - ez volt Keleti Márton 1967-es filmvígjátéka, amelyből most Szente Vajk rendezett kétrészes retróparádét a Madách színpadára.
Az "budai Danubia Zenekar művészeti vezetőjét kérdeztük az együttes újjászületéséről, mesélős Beethoven-sorozatukról és a fiatal közönség megszólításáról.
"Csodaparaszt", botcsinálta hadügyminiszter, bölcselkedő pátriárka, egy fél ország Péter bácsija. Önmaga és kora számára Veres Péter mindig több volt egyszerű írónál, ám a mából visszatekintve könnyen úgy tűnhet: kevesebb is volt annál.
"Az a legnagyobb gőgöm és a legnagyobb nagyképűségem és büszkeségem, hogy mindig meg vagyok és meg is voltam győződve arról, hogy én pontosan tudom, Mozart mit akart." Egy korábbi életút-interjújában Szinetár Miklós fogalmazott így, s ennek tudatában különösen érdekesnek ígérkezett az a rendezése, amelynek felkérését 80. születésnapjára kapta ajándék gyanánt az operaház vezetésétől.
Mi tagadás, a "demokrácia ünnepe" hagyományosan látványos kínszenvedést jelent a hazai televíziók számára. Az adatok beömlését rendre a nyögve nyelés másfél-két órája előzi meg: politológusi gittrágással, utolsó becslésekkel és az ezekre adott politikusi árnyéknyilatkozatok értelmezgetésével.
Habár a Varázsfuvolát gyermekoperának vélni sokak által bizonyított tévedés, azért a zenés színházi praxis nemigen vesz tudomást erről - s úgy lehet, jól teszi. Mert ha a gyermekközönség nem is tud mit kezdeni a szabadkőműves-szimbolikával, s egyáltalán Sarastro figurájával, azért Schikaneder sokat gyepált librettója máig felkínálja a gyerekek és az operai közönségnevelés számára Papagenót és a zene megszelídítő, bűvös hatalmát.
Volt idő, hogy évente Budapestre hozta őket az Árpád sínautóbusz, ám azután évtizedeken át jobbára az újévi Strauss-koncertek híre, majd közvetítése jelentette a magyar közönség számára a legszorosabb kapcsolatot a Bécsi Filharmonikusokkal.