Színház

Tanulmány a nőkről

Színház

Nagy színészekkel megpakolt, kedves-hamis kis semmiség - ez volt Keleti Márton 1967-es filmvígjátéka, amelyből most Szente Vajk rendezett kétrészes retróparádét a Madách színpadára.

Óriási Erika írógép, Bambi-plakát, Hapci hajó, Marx Tőkéje, valamint táncdalfesztiváli dalok tömege kelleti magát a közönség előtt, összességében enyhén túlötletelt, de igen jópofa előadást felmutatva. A dalok és az extra adagban kimért koreográfia (Szabó Anikó és Turi Lajos munkája) teherbíró képessége ugyan el van mérve némiképp, hiszen például a kétpercnyi szavatosságú Barnabőrű hableányt okvetlenül túlzás majd' tízperces számmá nyújtani. Ám a kényszer empátiára késztet, elvégre itt kétrészes musical comedynek kell eladni azt a soványka Gyárfás Miklós-sztorit, amely annak idején a szűk másfél órát is alig tudta kitölteni. S a sok tánc még mindig jobb, mint az időhúzás minősített esetének beillő kamujáték (álnéző színpadra citálása és hosszas énekeltetése), vagy épp a hatvanas évek helyett a kilencvenes éveket megidéző Magyar György videós szereplése. Azért a második részre belassuló előadás még így is vígan működik, s ez, akárcsak 67-ben, most is jórészt egy-egy színészi figurának köszönhető. Szulák Andrea például nemcsak leénekel, de olykor le is játszik néhány kollégát a színpadról, hála fegyelmező komikahangjának. A nappal könyvelő, éjjel gitáros bájgúnár - egykor Latinovits által teljesített - szerepében most Simon Kornél érvényesíti jó kiállását, önironikus humorát és a fizikai komédia iránti felszabadult hajlandóságát. Szerednyei Béla keze alatt hitelesen forog a hajókormány, Polyák Lilla színpadi és vokális fegyelme pedig most is imponáló. S úgy lehet, a narrátori szerepben felléptetett Magyar Attilának éppen ez a stand upot mímelő, nyíltszíni privatizálás áll a legjobban, habár ez inkább csak részben tekinthető dicséretnek.

Madách Színház, április 19.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Levél egy távoli galaxisból

Mészáros Lőrinc olyan, mint a milói Vénusz. De már nem sokáig. Ő sem valódi, s róla is hiányzik ez-az (nem, a ruha pont nem). De semmi vész, a hiány pótlása folyamatban van, valahogy úgy kell elképzelni, mint a diósgyőri vár felújítását, felépítik vasbetonból, amit lecsupáltak a századok. Mészáros Lőrincnek a története hiányos, az nem lett rendesen kitalálva.

A gólem

Kicsit sok oka van Karoł Nawrocki győzelmének a lengyel elnökválasztás június 1-jei, második fordulójában ahhoz, hogy meg lehessen igazán érteni, mi történt itt. Kezdjük mindjárt azzal a tulajdonképpen technikai jellegűvel, hogy az ellenfele, Rafał Trzaskowski eléggé elfuserált, se íze, se bűze kampányt vitt.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.