Tévé

Függő játszma

Választási műsorok

Interaktív

Mi tagadás, a "demokrácia ünnepe" hagyományosan látványos kínszenvedést jelent a hazai televíziók számára. Az adatok beömlését rendre a nyögve nyelés másfél-két órája előzi meg: politológusi gittrágással, utolsó becslésekkel és az ezekre adott politikusi árnyéknyilatkozatok értelmezgetésével.

Ezt a vergődést igazából csakis egyféleképpen lehet megtakarítani, méghozzá a kései műsorindítással, az esti hétórás kezdésről lemondva. Ilyesmire azonban idén csak az RTL Klub vállalkozott: náluk vígan lepergett az Őrült, dilis szerelem Ryan Goslinggal, s csak tíz után szálltak be az akkorra többé-kevésbé lefutott hírversenybe. A többi csatornán addigra már holtra fárasztották a közreműködőket, akik adatok híján reménytelen helyzetükben valami egészen mást ontottak magukból. A TV2 például elég hoszszan és következetesen exit poll gyanánt tárgyalt és értelmeztetett stúdióvendégeivel egy telefonos közvélemény-kutatást; a HírTv-n G. Fodor Gábor nyomatékosan felhívta a figyelmünket a "zsibongás" szó kifejező szépségére; az ATV-n komoly pozitívumként említették, hogy a baloldalon többféle hang beszélt - ráadásul a java részük papír nélkül; a Méltányosság Intézet megbízottja pedig a köztévék számára maratoni elemzést végezve "egyfajta vereségérzetet" vélt leolvasni az MSZP-szóvivő arcvonásairól. S közben persze a hősies előőrsként nyilatkozatra vállalkozó néhány politikus is kitett magáért, fantáziadúsan és imponáló kreativitással tovább ragozva Kovács László 2002-es választási bonmot-ját. A nagylelkű Kónya Péter például fideszes klasszikusokra testálta a megfogalmazás intellektuális érdemét, míg az LMP hadiszállásáról ebben a formában került átalakításra az elhíresült mondat: "nem részeredményeket kell nyerni, hanem választást". A nyugodt lélekkel se elemzőnek, se politikusnak nem ítélhető Kálomista Gábor pedig a Showder Klub viccmestereit megirigyelve akképp elménckedett (ejnye, no, melyik csatornán is?), hogy Bajnai Gordon korábban libát libára, most viszont hibát hibára halmozott.

Ugyancsak jobbára hagyomány a választások estéjén-éjszakáján, hogy a dinamikus egy helyben toporgás, a függő játszma villámgyorsan fordul át lefutott játszmába. Ilyenkor azután a tévécsatornák szorgos robotosaié, elsősorban a sportkommentátori gárdáké a főszerep, hiszen ők még a hetedik szabad országgyűlési választáson is képesek verseny gyanánt értelmezni önmaguk és a tévénézők számára a százalékok elősorolását. ""riási versenyfutás lesz a győzelemért" - mondják például a köztévén egy pesti választókerület részeredményét ismertetvén, váltig ragaszkodva a képzethez, hogy még mindig mérkőzés, sőt "viaskodás" folyik, és nem csupán a már rég leadott szavazatok összeszámlálása. Gyöngyszemek persze itt is akadnak ("Budapest a legnagyobb város" - halljuk például a HírTv eredményközpontjából), ám a vigasztalan este ekkorra már menetrend szerint a sajtótájékoztatók zónájába érkezik. Magyarország még soha nem volt ilyen egységes, viszont változatlanul kissé hamisan énekel - derül ki a Fidesz ünnepségén, amelyet jó érzékkel az összes csatorna lekever azokban a pillanatokban, midőn a nótafaként fellépő kultuszminiszter megakad a stílszerűnek vélt Kossuth-nótában. Tényleg, hogy is van az a sor a közepén? Mindnyájunknak el kell menni?

M1 / TV2 / HírTv / ATV / RTL Klub, április 6.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.