Vagy mittudomén! – Voks (ATV)

Film

A magyar televíziózás leghihetetlenebb műsorait mostanában kétségkívül Havas Henrik jegyzi. Hihetetlen például, hogy a Voks című választási műsor egyáltalán létezik: nem azért, mert a választás már megvolt (hisz mindig van egy következő választás, néha kettő is), hanem sajnos a műsorvezetői teljesítmény okán.

Ne kerteljünk, van ennek egy fiziológiai része is, ami bár együttérzésre késztet, mégis nehéz hallgatni róla. Havas frakció helyett szekciót, Mesterházy helyett Esterházyt, személyében helyett pedig szemébent mond, s csak ritkán jut az eszébe teljes formában az a mondat vagy történet, amit amúgy rendre erőszakkal ránt be a beszélgetésbe, megakasztva aktuális áldozatát az asztal másik oldalán. "Akarjuk, tesszük vagy mittudomén!" - vágja ki magát például abból a kínos rövidzárlatból, amely az SZDSZ egykori szlogenjének ("Tudjuk, merjük, tesszük") éppenséggel teljesen céltalan felidézését borította homályba, s a néző így magában önkéntelenül is rábólint Vadai Ágnes egyik visszavágására: "Lassan az ön ideje is lejár, vigyázzon!"

false

A múlt héten ugyanis épp Vadaival kezdődött a Voks. Havas és Vadai igazi összeszokott parti: Havas fletózik egy jót, impotens balfaszt emleget, mire Vadai rutinszerűen rámutat Havas krónikus Gyurcsány-fóbiájára, és több tiszteletet kér a volt miniszterelnök és aktív pártelnök számára. Mindeközben, fájdalom, semmiről nem tudunk meg semmit, de legalább nem borul a műsor. Nem úgy a következő vendég, a producer Kálomista Gábor esetében, aki - értékeljük a dolog abszurditását! - gógyijával lemossa a pályáról a fokozott önbecsülésű műsorvezetőt. Havas mindenféle gazdasági statisztikákkal indít, ami szemre is nyilvánvalóan inkorrekt húzás, hiszen alanya nem erre a témára ült be a műsorba. A valódi témánál (Schilling-affér) azután fordul a kocka, s Kálomista, miután zsebre tette a veszprémi kézilabdásoknak adresszált bókokat, rövid úton kivégzi a műsorvezetőt. "Ezért érdemes felkészülni" - alázza a szorult helyzetében magát készületlennek valló Havast, s a producer, akit az imént még azért csuklóztattak, mert nem olvassa az ÉS-t, most vígan mutathat a Havas előtti papírhalomra: "Meg fogja köztük találni, csak keresse!" A műsorvezetői kudarc oly nyilvánvaló, hogy Havas rögtön visszavágót kér, s mire ezek a sorok megjelennek, már meg is volt e második gigászi összecsapás.

A műsor legszánalmasabb szakasza ezzel letudva, ám a legkínosabb még csak ezután jön. Mert bár Hiller Istvánnal igazi feszültségmentes és abszolúte iránytalan fecsegés zajlik, a vezérmotívuma Havas aktuálisan legnagyobb vesszőparipája: a "mi, értelmiségiek" reflektálatlan áriázása. Havas személyes nagyképűségének még nemrég is volt valami bája, s most sem a "mellesleg tanítványom volt" és az "én okosabb voltam magánál" típusú kiszólásai irritálnak, hanem az a stílustalanul elővezetett csoportgőg, ami egyébiránt a valódi értelmiségieknek is rosszul áll. De az, aki képes az "első számú magyar rendező" fordulat használatára, s aki egyetlen könyv elolvasásán vagy el nem olvasásán méri le mások értelmességét (mint két hete G. Fodor Gábor esetében), annak igazán nem kellene forszíroznia ezt a büszke nagymonológot.

ATV, április 15.


Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.