Koncert

Közel s távol

Zubin Mehta és a Bécsi Filharmonikusok

Zene

Volt idő, hogy évente Budapestre hozta őket az Árpád sínautóbusz, ám azután évtizedeken át jobbára az újévi Strauss-koncertek híre, majd közvetítése jelentette a magyar közönség számára a legszorosabb kapcsolatot a Bécsi Filharmonikusokkal.

Azért tévéből és lemezről mindig egy kicsit a magunkénak vagy legalábbis hozzánk közel állónak éreztük e zenei köztársaságot, s ennek a rokonérzésnek érzékletes, habár kétségkívül prózai bizonysága az a tény, hogy a Bécsi Filharmonikusok együttese ma is váltig képes zsúfolt, telt házas koncertet adni nálunk, ami pedig sajna egyre ritkább esemény a Művészetek Palotájában.

Ezúttal a 78 esztendős Zubin Mehta vezette őket Pestre, aki máig a legúriasabb dirigensnek bizonyul. Méltóságos kimértség, elegancia és kikezdhetetlen technika: fáradt varázsló, de azért okvetlenül varázsló. A koncertet indító Tragikus nyitány során még főleg Mehta kimértsége dominált, s még az sem állítható, hogy a csodás zenekar a perfekció méltán elvárt szintjén teljesítette volna Brahms művét. A gyönyörű zenekari színek közé ugyanis egy-egy apró rezes gikszer is becsúszott, ami azonban figyelemre méltó módon egyetlen pillanatra sem keltett visszatetszést. Mehta művészi motiváltsága és a zenekari játék tökélye azután Schönberg I. kamaraszimfóniájában vált igazán lenyűgöző erejűvé, amire szükség is volt, hiszen pesti koncertteremben mindmáig túl modernnek tetszik ez a több mint száz éve komponált zene. Ebben a valószerűtlenül transzparens előadásban azonban még a legkonzervatívabb hallgató számára is élménnyé lett Schönberg retorikusságtól irtózó és a legszemélyesebb szenvedéllyel ágáló műve. A fellelkesült Mehta és tizenöt zenésze elsősorban önmagának játszott, ám letisztult produkciójuk minket győzött meg és hozott szégyenbe: egyszerre klasszikus és testmeleg alkotásként felmutatva Schönberg zenéjét.

A szünet után aztán a szélső romantikának is közösen áldozhattunk a bécsiekkel. Saint-Sa‘ns "Orgona" szimfóniája a művészi hatásvadászat nagyzenekari magasiskolája, amely ilyen hangászkarral igazi auditív orgiává válik. Mehta fejedelmi és ravasz modorban uralta a dinamikát, s a Liszttől inspirált és egyszersmind Lisztet hatásosságában felülmúló szimfónia a hatásos bravúrszámnál is többnek - szégyentelenül őszinte romantikának bizonyította magát. A mesés vonósok és a fiatal magyar orgonista, Kovács Róbert eget-földet rengető megdicsőülését levezetésképpen az emlegetett újévi koncertek zenei világából vett ráadások követték, a mennydörgést és villámlást immár a sziporkázó tánczene szintjén elénk tálalva. Zubin Mehta újra csak elegáns és rezervált, idős nagyúr, aki udvarias félmosollyal elnézi a tomboló lelkesedést: nekünk nyilvánvalóan többet jelentett ez az este, mint neki. De ez alighanem így is van rendjén.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, március 28.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.