A kormányoldalon gyorsan elkezdték firtatni Balog Zoltán református püspöknek, volt miniszternek – egy időben Orbán Viktor lelki vezetőjének – a felelősségét, de Rogán Antal propagandaminisztert is kóstolgatják. Egyetlen ember áll minden gyanú felett: a NER-univerzum origója, akinek pedig az engedélye nélkül a beosztottjai jószerivel levegőt sem mernek venni.
Az államfői kegyelem miatti kormányoldali politikai válsághelyzet az ügyet kirobbantó 444-cikk február 2-i megjelenése után hat nappal, február 8-án vált világossá mindenki, talán még a legelkötelezettebb Fidesz-szavazók számára is. Orbán Viktor múlt csütörtök délután egy rövid Facebook-videóban jelentette be, hogy „kialakult egy vita” a köztársasági elnök kegyelmi jogköréről, ám „itt nem jogászkodni kell, hanem tiszta helyzetet teremteni egy világos és egyértelmű döntéssel”. Nem felejti el megemlíteni, hogy ő maga „félbe hasítaná”, „miszlikbe vágná”, ha „valakik hozzányúlnának” az unokáihoz. Ezért a kormány nevében alkotmánymódosítást nyújt be (ami aznap este meg is történt), amely kizárja, hogy pedofil bűnelkövetők elnöki kegyelemben részesülhessenek.
Csak egy maradhat
Orbán sem a konkrét ügyet nem említette (vitáról beszélt, holott semmiféle jogi természetű vita nem zajlott úgy általában az elnöki kegyelemről), sem az általa a köztársasági elnöki székbe emelt Novák Katalin nevét. Azt, hogy e vehemens kormányfői kihátrálással lényegében eldőlt Novák Katalin sorsa, azonnal tudni lehetett (és ezt sokan észrevételezték is). Sőt Orbán valósággal eltaposta az államfőt, hiszen rövid monológjában és alkotmánymódosító javaslatában azt implikálta, hogy a köztársasági elnök nem képes felelős döntést hozni a gyermekek rovására elkövetett bűntettek ügyében, ezért kell korlátozni a kegyelmi hatáskörét. Orbán bejelentkezése, miután majdnem egy hétig hallgatott az ügyben, más miatt is figyelemre méltó mozzanat azonban; és ez fontosabb is, mint a Nováknak küldött selyemzsinór. Orbán mondatainak a helyes értelmezését ugyanis azok publikálása után szinte azonnal elkezdte szájba rágni a kormánypárti média (a hagyományos sajtóformától a különböző közösségi oldalas lecsatlakozásokig). Ennek a lényege az, hogy a pedofilügyek kezelése eddig némileg rendezetlen, hovatovább laza volt, de Orbán Viktor végre a tettek mezejére lépett, és rendbe teszi (ezt is).
Ez politikailag észszerű lépés volt: a pedofília megvetése és megítélése egyöntetű a társadalomban, ezért nem vetülhet annak a gyanúnak az árnyéka a „gyermekvédelmi” intézkedések sorát foganatosító kormányoldalra, hogy akár egy bűnsegédet is futni hagy. Orbán ezért a hibát vétőkre kíméletlenül lesújtott: és nem számított, hogy a háromgyerekes Novák Katalint egyfajta NER-szimbólummá építette föl a propaganda az elmúlt évek alatt, ahogyan az sem, hogy a korábban már ejtett volt igazságügyi miniszter politikai karakterét a neki szánt listavezetéssel újra akarták fazonírozni. Orbán lépése még a vele kritikus „megfigyelők” egyik-másikából is elismerést váltott ki: a miniszterelnök úgymond hideg profizmussal kármentett, gyorsan cselekedett, és így tovább.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
