Választás után: az igazi kérdés, hogy miként alakul a Tisza Párt további útja

Belpol

A Fidesz önmagához képest rosszul szerepelt, de Magyar Péter formációja nem Orbán Viktor pártját, hanem főleg a Momentumot, részben a DK-t és majdnem Karácsony Gergelyt ütötte ki.

A Tisza Párt a várakozásokhoz képest is nagyobb számú, 1,34 milliónyi EP-listás szavazója mindenekelőtt a többi ellenzéki párt egykori választóiból, illetve valószínűsíthetően abból az eddig nem, vagy ad hoc alapon szavazó csoportokból került ki, amelyeknek bár elegük van a NER-ből, de a Tisza megjelenése előtti ellenzéki pártokat sem díjazzák már. Továbbá a 2022-es 3 milliónyi Fidesz-szavazó legkevésbé elkötelezett százerzreiből is jutott most valamennyi voks Magyar Péterékre, de gyaníthatóan messze nem annyi, amennyi rövid távon megrengetné Orbán Viktor pártjának a dominanciáját.

Éppen ezért korai a Fideszt temetni, mert ha most bevittek is egy ütést a kormánypártnak, attól az ma még meg sem tántorodik. A kegyelmi botrány után és annak ellenére, hogy a magyar gazdaság lejtmenete évek óta és egyre jobban érezhetően befolyásolja a mindennapi megélhetést; annak ellenére, hogy a Fidesznek mostanáig nem kellett szembenéznie egy olyan lendülettel elstartolt, és egyelőre folyamatosan növekedő NER-ellenes formációval, mint amilyen a Tisza Párt; és annak ellenére, hogy a Fidesznek immár semmi mondanivalója nincs az országról azon kívül, hogy vagy Orbánra szavazol, vagy pedig holnap elégsz egy atomcsapásban – nos, mindezek után a kormánypárt EP-listájára még mindig valamivel több mint 2 millióan szavaztak. A Fidesznek 2002 óta van minimum ennyi támogatója, és ennyi mindig elég is lesz a magabiztos győzelemhez akár az EP-, akár az országgyűlési választáson. Legalábbis addig, amíg a vele szemben álló oldal résztvevői képtelenek egymással ésszerű kompromisszumra jutni, vagy amíg a NER-ellenes térfél fragmentáltsága nem mérséklődik. Mindkettőre láttunk kísérletet: ám a korábbi összefogások az egymás iránti bizalmatlanság, a szűklátókörű részérdekek miatt rendre zátonyra futottak (kivéve a 2019-es önkormányzati választást), illetve a vitán felüli ellenzéki vezető szerephez egyik párt sem volt elég erős soha.

Utóbbira is volt törekvés, és most a Tisza lényegében a Gyurcsány-modellt valósítja meg, összehasonlíthatatlanul nagyobb sikerrel, mint a DK bármikor is. Az ellenzéki térfél leuralása (az erre hajlamos közszereplők ezt olykor patetikusan „az ellenzék leváltásának” nevezik) régi vágya a mindenkori legerősebb ellenzéki formációnak (2014-ben az MSZP-nek, 2018-ban a Jobbiknak, 2019 után a DK-nak), de a mindössze néhány hónapos Tiszán kívül korábban erre senkinek nem volt reális esélye.

 
Ünneplő Tisza-hívek a párt eredményváróján
Fotó: L. Kovács
 

Ezzel együtt is önmagukat csapják be az Orbán Viktor miharamabbi leváltásában reménykedő százezrek, ha például elhiszik azt, hogy vasárnap máris megkezdődött a Fidesz szétesése. Egyelőre szó nincs arról, hogy "kiábrándult fideszesek" tömegei hagynák ott Orbánt.

A vasárnapi EP-választás azt tette nyilvánvalóvá, amit eddig is mutattak a mérések: a Tisza felbukkanása elsősorban az ellenzéki szavazatok átrendeződését eredményezte. Ezt a leglátványosabban e folyamat legnagyobb vesztesének, a Momentumnak a példája mutatja meg. A párt kizuhant az Európai Parlamentből, és a fővárosi önkormányzati választáson a jelenlegi állás szerint mindössze 144 szavazattal marad el listája az 5 százalékos bejutási küszöbtől. Hogy ez elsősorban a Tisza megjelenésével magyarázható, az a megyei listák vizsgálatával válik egyértelművé. A Tisza ugyanis csak Budapesten állított pártlistát a helyhatósági voksolásra – a fővárosban 27,34 százalékot ért el –, míg a megyékben, "diverzáns akciókra" hivatkozva nem. Mint tudjuk, a megyei listákra a megyei jogú városok polgárai nem szavaznak, vagyis azokról a közepes és kisvárosok, illetve a falvak lakosai döntenek. Ebben a közegben, amely pedig jellemzően nem a liberális pártok fő terepe, a Momentum, ahol indult, mindenhol bőven átlépte az 5 százalékot, sőt Pest megyében 21 százalékot kapott a listája, de még Hajdú-Biharban is 12,5-öt. (Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben a párt nem állított listát.) Amennyiben a Tiszának lettek volna megyei listái, a legtöbb helyen a Momentum, de még a DK is minden bizonnyal bezuhan 5 százalék alá – ennek belátásához elegendő az önkormányzati választás megyei listáit összevetni az EP-választás megyei eredményeivel: az utóbbiaknál a fasorban sincs a Momentum a megyei közgyűlési eredményeihez képest, mivel a Fidesz-ellenes voksok döntő hányadát a Tisza gyűjtötte be. Megjegyzendő, hogy míg a megyei listás választásokon a Fidesz Pest megye kivételével jellemzően mindenhol jóval 50 százalék felett szerepelt, az EP-választáson a legtöbb megyében, nyilván a Tisza miatt, 50 százalék alatt maradt.

 
Magyar Péter
Fotó: L. Kovács
 

A Fideszt igazából, mondhatni, szokás szerint, csak Budapesten verték tönkre – de hát ez megtörtént 2019-ben a Tisza nélkül is. 2024-ben viszont Magyar Péterék jelenléte nemcsak a városházi politikát teszi – rövid távon bizonyosan – átláthatatlanná, hanem Karácsony Gergyely is ezért nyert csupán minimális különbséggel Vitézy Dáviddal szemben. Magyar Péter állásfoglalása arról, hogy érvénytelenül fog voksolni a főpolgármester-választáson, láthatóan sokakra hatott. Okkal feltételezhető, hogy a majdnem ezer fel nem vett szavazólap, illetve a kiugróan nagy számú, 24,6 ezer érvénytelen szavazat jó része ennek a következménye. Ha ez így van, akkor az is okkal feltételezhető, hogy a NER-rel szemben álló, de a főpolgármester-választáson érvénytelenül voksoló Tisza-szavazók nagyobb része nem a de facto Fidesz-jelölt Vitézyt támogatta volna.

A magyar belpolitikáról készíthető pillanatkép a vasárnapi két választás után a következőkről árulkodik:

az Orbán leváltását reménytelenül elérni igyekvő országgyűlési ellenzéki pártokkal szemben a NER-ellenes választói igény életre hívott egy új formációt, amely a neki megszavazott bizalom okán mától a tempót diktálja az ellenzéki térfélen.

Az igazi talány a Tisza további útja – és ez nem a Tisza kritikája, hanem egyszerű tény. 2026-ig még két év van: és nemcsak az a kérdés, kitart-e a lendülete addig, hanem az is megjósolhatatlan, hogy a rá nehezedő nyomás (főleg a Fidesz felől, de várhatóan, bár kisebb erővel, a még életképes ellenzéki pártok felől is) következtében összecsuklik-e az országgyűlési választásig a Tisza és annak vezetője – vagy épp ellenkezőleg, a Fidesz egyetlen esélyes kihívója lesz.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.