Interjú

„Hazánk megint az orosz birodalom vazallus államává válhat”

Kis János a megváltozott világpolitikai viszonyokról, Európa válaszútjáról

Külpol

Az Európai Uniónak egyszerre kell szembenéznie két imperialista, területszerzésekben gondolkodó politikussal – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal –, a jóléti állam egyre mélyebb problémáival, és ettől nem függetlenül a populista szélsőjobboldal előretörésével. E kényszerhelyzetben még határozottabbá válhat az Európa védelméért is harcoló Ukrajna melletti kiállás, valamint felgyorsulhat az EU szorosabb integrációja – amelyből Orbán Viktor Magyarországa ki fog maradni. A jövő heti második részben a magyar belpolitika átalakulásáról lesz szó.

Magyar Narancs: Januári beiktatása után Donald Trump elnök és adminisztrációja egyre-másra jelentik be terveiket, konkrét rendelkezéseiket, közöttük olyanokat is, amelyek kóklerségnek vagy enyhébben fogalmazva, átgondolatlannak tűnnek. Egy területen azonban mindenképpen következetesség érzékelhető, a Biden elnöksége alatti liberális intézkedések (például a sokszínűség program) eltörlése, vagy az olyan intézmények ellehetetlenítése, mint amilyen az 1961 óta létező USAID. Mi magyarázza ezt az Egyesült Államokban a McCarthy-korszak óta nem tapasztalt agresszív, ideologikus töltetű tisztogatást?

Kis János: Valóban erős a Trump-kormányzat ideológiai töltete. Röviden úgy jellemezném ezt: reakció az elmúlt évtizedek kulturális progressziójára. Reakció az Egyesült Államokban is zajló szekularizálódásra, a bőrszín, nem, szexuális orientáció miatt elszenvedett hátrányok iránti érzékenyítésre, a diszkriminációellenes intézkedések sorára. Szélsőséges, fundamentalista reakció ez, sokak számára hoz magával szenvedést és megaláztatást, de önmagában csak a demokratikus politika ingamozgásának egy esete volna, talán szokatlanul nagy amplitúdóval. A következő kormányváltás után a kilengést korrigálni lehetne. Ilyen progresszió-reakció csigavonalban haladnak a dolgok a demokratikus politikában. Ami igazán ijesztő, az az, hogy a mostani reakciónak nemcsak az alkotmányos keretek közti kormányzati közpolitikák és a társadalmon belül zajló kulturális mozgások a céltáblái, hanem maguk az alkotmányos keretek is. A mostani reakció a liberális demokrácia alapintézményeit, a jog uralmát, a hatalmi ágak elválasztását is célba veszi. Azokat a korlátokat töri át, amelyek a polgárok jogait, biztonságát, szabadságát védik a mindenkori kormánnyal szemben. Trump a beiktatását követő első hónapban elnöki rendeletek cunamiját zúdította az országra. Független hatóságok egész sorát szüntette meg. Tömegével cserélt le közszolgálati vezetőket, akiket a kormányváltás nem szokott érinteni, és politikai kinevezettekkel váltotta fel őket. Befagyasztott a Kongresszus által elfogadott költségvetési tételeket. Közben az elszabadult hajóágyúként jobbra-balra lődöző Elon Musk a kormányzat hatékonnyá tétele nevében válogatás nélkül rugdossa ki köztisztviselők tízezreit, valójában magánemberként, hiszen névleg egy minisztérium élén áll, de nem miniszter, hiszen meg sem jelent a szenátus előtt, kinevezéséhez Trump nem kért és így nem is kapott szenátusi felhatalmazást. Musk Trump magánminisztereként működik, a puszta ténykedése is jogellenes. Ahogy részint törvény-, részint közvetlenül alkotmánysértő az elnöki rendeletek jó része is.

MN: Trump nemcsak az Egyesült Államokon belül fogott radikális átalakításba, hanem a világpolitikában is.

KJ: Igen, és itt ugyanaz a cél vezérli, mint a belpolitikában. Szabadulni akar az egyoldalú hatalomgyakorlás intézményes korlátaitól. A II. világháború után szabályokon alapuló nemzetközi rend jött létre, amit nagyjából minden állam tudomásul vett. Csak nagyjából, de azért arra, hogy egy erősebb ország területszerzés céljából támadjon meg egy gyengébbet, nem­igen került sor. Ha mégis, az agresszort megbüntették. Szaddám Huszein 1990-ben erőszakkal annektálta Kuvaitot, ám egy Amerika vezette ENSZ-koalíció kiverte onnan az iraki csapatokat, Szaddámot tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére kötelezték, Irak kurdok lakta területe fölött pedig állandóan ott cirkáltak az amerikai légierő gépei a kurd autonómia védelmében. Trumpnak régi rögeszméje, hogy bár az Egyesült Államok a legnagyobb hatalom a földön, mégsem tudja érvényesíteni az érdekeit, mert megköti a saját kezét. Olyan világrendhez kíván visszatérni, ahol az erő dönt. Hallottuk, mit ordított Zelenszkij fülébe a Fehér Házban: „Magának nincsenek ütőkártyái!” Ne kötözködjön, tegye, amit mondok, mert nálam van az aduász. Trump a hagyományos nagyhatalmi erőpolitikában gondolkodik. Az erősek megegyeznek egymással, a gyengéknek kuss. Helló, Vlagyimir, te viszed Kelet-Ukrajnát, enyém Grönland, Gáza és a Panama-csatorna. Egyszer majd Kanada is.

 
Fotó: Sióréti Gábor 

MN: És a NATO-val vagy az Európai Unióval kapcsolatos ötletelése? Ha ezekből lesz valami, annak rendkívül súlyos következményei lennének.

KJ: Az is régi rögeszméje Trumpnak, hogy az EU-t Amerika csesztetésére hozták létre – ő fogalmazott így. Már az első hónapban 25 százalékos vámokat jelentett be az EU-ból származó személyautókra és más, előre meg nem nevezett exportcikkekre. Európa az ő szemében nem barát, hanem jó esetben zavaró tényező. Arra utalgat, hogy nem fog a NATO alapító egyezményének 5. cikkelye alapján eljárni. Az 5. cikkely mondja ki, hogy ha egy tagállamot támadás ér, akkor az az összes többi tagállam elleni támadásnak minősül. Ez az egyezmény veleje; ha ez nem köti a tagállamokat, akkor a NATO kiüresedik.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.