„Hazánk megint az orosz birodalom vazallus államává válhat”

Kis János a megváltozott világpolitikai viszonyokról, Európa válaszútjáról

Az Európai Uniónak egyszerre kell szembenéznie két imperialista, területszerzésekben gondolkodó politikussal – Donald Trumppal és Vlagyimir Putyinnal –, a jóléti állam egyre mélyebb problémáival, és ettől nem függetlenül a populista szélsőjobboldal előretörésével. E kényszerhelyzetben még határozottabbá válhat az Európa védelméért is harcoló Ukrajna melletti kiállás, valamint felgyorsulhat az EU szorosabb integrációja – amelyből Orbán Viktor Magyarországa ki fog maradni. A jövő heti második részben a magyar belpolitika átalakulásáról lesz szó.

Magyar Narancs: Januári beiktatása után Donald Trump elnök és adminisztrációja egyre-másra jelentik be terveiket, konkrét rendelkezéseiket, közöttük olyanokat is, amelyek kóklerségnek vagy enyhébben fogalmazva, átgondolatlannak tűnnek. Egy területen azonban mindenképpen következetesség érzékelhető, a Biden elnöksége alatti liberális intézkedések (például a sokszínűség program) eltörlése, vagy az olyan intézmények ellehetetlenítése, mint amilyen az 1961 óta létező USAID. Mi magyarázza ezt az Egyesült Államokban a McCarthy-korszak óta nem tapasztalt agresszív, ideologikus töltetű tisztogatást?

Kis János: Valóban erős a Trump-kormányzat ideológiai töltete. Röviden úgy jellemezném ezt: reakció az elmúlt évtizedek kulturális progressziójára. Reakció az Egyesült Államokban is zajló szekularizálódásra, a bőrszín, nem, szexuális orientáció miatt elszenvedett hátrányok iránti érzékenyítésre, a diszkriminációellenes intézkedések sorára. Szélsőséges, fundamentalista reakció ez, sokak számára hoz magával szenvedést és megaláztatást, de önmagában csak a demokratikus politika ingamozgásának egy esete volna, talán szokatlanul nagy amplitúdóval. A következő kormányváltás után a kilengést korrigálni lehetne. Ilyen progresszió-reakció csigavonalban haladnak a dolgok a demokratikus politikában. Ami igazán ijesztő, az az, hogy a mostani reakciónak nemcsak az alkotmányos keretek közti kormányzati közpolitikák és a társadalmon belül zajló kulturális mozgások a céltáblái, hanem maguk az alkotmányos keretek is. A mostani reakció a liberális demokrácia alapintézményeit, a jog uralmát, a hatalmi ágak elválasztását is célba veszi. Azokat a korlátokat töri át, amelyek a polgárok jogait, biztonságát, szabadságát védik a mindenkori kormánnyal szemben. Trump a beiktatását követő első hónapban elnöki rendeletek cunamiját zúdította az országra. Független hatóságok egész sorát szüntette meg. Tömegével cserélt le közszolgálati vezetőket, akiket a kormányváltás nem szokott érinteni, és politikai kinevezettekkel váltotta fel őket. Befagyasztott a Kongresszus által elfogadott költségvetési tételeket. Közben az elszabadult hajóágyúként jobbra-balra lődöző Elon Musk a kormányzat hatékonnyá tétele nevében válogatás nélkül rugdossa ki köztisztviselők tízezreit, valójában magánemberként, hiszen névleg egy minisztérium élén áll, de nem miniszter, hiszen meg sem jelent a szenátus előtt, kinevezéséhez Trump nem kért és így nem is kapott szenátusi felhatalmazást. Musk Trump magánminisztereként működik, a puszta ténykedése is jogellenes. Ahogy részint törvény-, részint közvetlenül alkotmánysértő az elnöki rendeletek jó része is.

MN: Trump nemcsak az Egyesült Államokon belül fogott radikális átalakításba, hanem a világpolitikában is.

KJ: Igen, és itt ugyanaz a cél vezérli, mint a belpolitikában. Szabadulni akar az egyoldalú hatalomgyakorlás intézményes korlátaitól. A II. világháború után szabályokon alapuló nemzetközi rend jött létre, amit nagyjából minden állam tudomásul vett. Csak nagyjából, de azért arra, hogy egy erősebb ország területszerzés céljából támadjon meg egy gyengébbet, nem­igen került sor. Ha mégis, az agresszort megbüntették. Szaddám Huszein 1990-ben erőszakkal annektálta Kuvaitot, ám egy Amerika vezette ENSZ-koalíció kiverte onnan az iraki csapatokat, Szaddámot tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítésére kötelezték, Irak kurdok lakta területe fölött pedig állandóan ott cirkáltak az amerikai légierő gépei a kurd autonómia védelmében. Trumpnak régi rögeszméje, hogy bár az Egyesült Államok a legnagyobb hatalom a földön, mégsem tudja érvényesíteni az érdekeit, mert megköti a saját kezét. Olyan világrendhez kíván visszatérni, ahol az erő dönt. Hallottuk, mit ordított Zelenszkij fülébe a Fehér Házban: „Magának nincsenek ütőkártyái!” Ne kötözködjön, tegye, amit mondok, mert nálam van az aduász. Trump a hagyományos nagyhatalmi erőpolitikában gondolkodik. Az erősek megegyeznek egymással, a gyengéknek kuss. Helló, Vlagyimir, te viszed Kelet-Ukrajnát, enyém Grönland, Gáza és a Panama-csatorna. Egyszer majd Kanada is.

 

Fotó: Sióréti Gábor 

MN: És a NATO-val vagy az Európai Unióval kapcsolatos ötletelése? Ha ezekből lesz valami, annak rendkívül súlyos következményei lennének.

KJ: Az is régi rögeszméje Trumpnak, hogy az EU-t Amerika csesztetésére hozták létre – ő fogalmazott így. Már az első hónapban 25 százalékos vámokat jelentett be az EU-ból származó személyautókra és más, előre meg nem nevezett exportcikkekre. Európa az ő szemében nem barát, hanem jó esetben zavaró tényező. Arra utalgat, hogy nem fog a NATO alapító egyezményének 5. cikkelye alapján eljárni. Az 5. cikkely mondja ki, hogy ha egy tagállamot támadás ér, akkor az az összes többi tagállam elleni támadásnak minősül. Ez az egyezmény veleje; ha ez nem köti a tagállamokat, akkor a NATO kiüresedik.