Krusovszky Dénes

A spanyolviaszt, amitől egy irodalmi szövegen alapuló hangzó anyag élvezetessé válik, nemigen kell feltalálni, hiszen receptje nagyjából a rádiózással egyidős. Mégis: a kurrens kínálatot elnézve, a műsorkészítők (itt és ott) mintha elfeledkeztek volna róla. A hangjátékok fényes korának leáldoztával az „egy könyv – egy hang” hangoskönyv-koncepció mintha leradírozta volna a cizelláltabb műsorkészítést.

Az idei nyár a kiszáradó tavakról és folyókról szól, Debrecen is nemrégiben veszítette el kedvenc tavát. A Vekeri-tó kiszáradásáról kérdeztük, de egy sokkal komplexebb problémáig jutottunk Lukács Balázs Andrással, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával.

Huszonhat év után tért vissza Budapestre a rocktörténet egyik legnagyobb hatású és legstabilabb csapata. Mindenki tudatában volt, hogy a negyed század sok idő, mégis magától értetődő módon szétszedték az arénát.

Könnyen hihetnénk, hogy Nagy Feró be-, illetve visszatérése a Petőfi rádióba a könnyűzene társadalmasítása jegyében történt, de nem.

Húsz éven belül másodszor rendeznek Lakner László életmű-kiállítást Magyarországon, az előzőt 2004-ben láthattuk a Ludwig Múzeumban Metamorfózis címmel. Kétségtelen, a 20. század második fele, a 21. század eleje magyar (és nyugati) képzőművészetének meghatározó alkotóját kétszer is érdemes felfedezni. 

„A Felfelé zuhanásban Kadarkai Endre a magyar popkulturális ikonok történeteit járja körül, akiknek életútja valamilyen tragikus fordulat kapcsán mélyzuhanást vett” – halljuk a nemrégiben indult riportsorozat bevezetőjében. Ígéretes felütés, de rejt magában rizikót. Rögtön a kérdés: mit is jelent egyáltalán az, hogy valaki „magyar popkulturális ikon”?

Június 4-én elhunyt Horváth Péter, akit a hivatalos szakmai búcsúztatók „kontrollingpápaként” említenek. Személye a kortárs magyar irodalomnak azonban sokkal többet jelentett. A mecénásra Krusovszky Dénes emlékezik.