Kiállítás

„Ez azért túlzás”

Alter ego – Lakner László retrospektív tárlata

Kritika

Húsz éven belül másodszor rendeznek Lakner László életmű-kiállítást Magyarországon, az előzőt 2004-ben láthattuk a Ludwig Múzeumban Metamorfózis címmel. Kétségtelen, a 20. század második fele, a 21. század eleje magyar (és nyugati) képzőművészetének meghatározó alkotóját kétszer is érdemes felfedezni. 

S nyilván érdemes volt ezt a mostani kiállítást Debrecenbe helyezni, ahol a kortárs képzőművészetet sújtó hazai percepciós gondok még hatványozottabban vannak jelen. Nagy kérdés, hogy Fehér Dávid elmélyült kurátori munkája, és a monumentális anyag méltó megjelenítése eljut-e szélesebb körökhöz? Mert ez egy jelentős kiállítás.

Huszonhat kölcsönadó működött közre a több mint száz tételből álló anyag összeállításában, köztük kilenc múzeum, két galéria és tizenöt magángyűjtő. (Kisebb szépséghiba, hogy egy hónappal a megnyitó után sincs még kész a tárlathoz kapcsolódó album, mint ahogy egy kisebb ajánló-orientáló brosúrát sem tudott még kinyomtatni a MODEM, egyelőre mindkettő ígéret csupán.)

Ha a 2004 óta eltelt időszakot nézzük, két jelentős változás mindenképpen történt. Kalandos úton megkerült a korai fő műnek tartott, és évtizedekig Olaszországban lappangó, eredetileg 1959–1960-ban diplomamunkának készülő festmény, a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (korábbi címváltozatai szerint Hitler beszél, illetve A jövő Ilse Kochjai Hitler beszédét hallgatják hangszórón), mely művet 2011. június 30. és 2012. január 15. között már önmagában is kiállították a Szépművészeti Múzeumban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.