Kiállítás

„Ez azért túlzás”

Alter ego – Lakner László retrospektív tárlata

Kritika

Húsz éven belül másodszor rendeznek Lakner László életmű-kiállítást Magyarországon, az előzőt 2004-ben láthattuk a Ludwig Múzeumban Metamorfózis címmel. Kétségtelen, a 20. század második fele, a 21. század eleje magyar (és nyugati) képzőművészetének meghatározó alkotóját kétszer is érdemes felfedezni. 

S nyilván érdemes volt ezt a mostani kiállítást Debrecenbe helyezni, ahol a kortárs képzőművészetet sújtó hazai percepciós gondok még hatványozottabban vannak jelen. Nagy kérdés, hogy Fehér Dávid elmélyült kurátori munkája, és a monumentális anyag méltó megjelenítése eljut-e szélesebb körökhöz? Mert ez egy jelentős kiállítás.

Huszonhat kölcsönadó működött közre a több mint száz tételből álló anyag összeállításában, köztük kilenc múzeum, két galéria és tizenöt magángyűjtő. (Kisebb szépséghiba, hogy egy hónappal a megnyitó után sincs még kész a tárlathoz kapcsolódó album, mint ahogy egy kisebb ajánló-orientáló brosúrát sem tudott még kinyomtatni a MODEM, egyelőre mindkettő ígéret csupán.)

Ha a 2004 óta eltelt időszakot nézzük, két jelentős változás mindenképpen történt. Kalandos úton megkerült a korai fő műnek tartott, és évtizedekig Olaszországban lappangó, eredetileg 1959–1960-ban diplomamunkának készülő festmény, a Varrólányok Hitler beszédét hallgatják (korábbi címváltozatai szerint Hitler beszél, illetve A jövő Ilse Kochjai Hitler beszédét hallgatják hangszórón), mely művet 2011. június 30. és 2012. január 15. között már önmagában is kiállították a Szépművészeti Múzeumban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.