Filmgyártás a Káel-érában

Csak mi

Belpol

Miután 2011-től Andy Vajna átszervezte a magyar filmgyártást, sokan úgy gondolták, a hazai mozgóképes iparág új korszakba lépett, ám az igazi paradigmaváltás csak a filmügyi kormánybiztos halála után jött el – de akkor kiönyörtelenül.

„Könnyen lehet, hogy mindaz, amit magyar filmművészetnek hívtunk, ez az úgynevezett szerzői filmes hagyomány itt ér most véget a szemünk előtt” – foglalta össze a közhangulatot lapunknak egy fiatal filmes. A nevét ő sem akarta nyilvánosságra hozni, mint ahogy gyakorlatilag az összes megszólalónk anonimitást kért. Egykapus rendszerről van szó, magyarázták többen is, ráadásul olyanról, amelynek a vezetői ma utánanyúlnak azoknak, akik kritizálják a rendszert, és minden eszközük meg is van ahhoz, hogy ellehetetlenítsenek bárkit az iparágban: többen is hosszan sorolták a példákat a különös támogatási döntésekről, visszautasított forgatókönyvekről, munka nélkül maradt szakemberekről.

Mindez annál is lehangolóbb, hiszen néhány évvel ezelőtt még sikerekről lehetett beszélni. Nemes Jeles László Saul fia című filmje 2016-ban Oscar-díjat nyert (a Golden Globe vagy a cannes-i nagydíj mellett), egy évre rá jött Deák Kristóf kisfilmes Oscarja (a Mindenkiért), illetve Enyedi Ildikó berlini Arany Medvéje a Testről és lélekről című filmért. Ebben az időszakban – e sikerektől aligha függetlenül – a jegyeladás is emelkedést mutatott. Mindez Andy Vajna kritikusai számára is erős érv volt amellett, hogy működőképes struktúra alakult ki. Hogy ez csak ábránd volt, azt végül a filmügyi kormánybiztos 2019. januári halála után kialakult helyzet bizonyította be. Bár egy ideig úgy tűnt, hogy fenntartható a korábbi dinamika, és a Vajna-időszak vezérigazgatójaként tevékenykedő Havas Ágnes viheti tovább a Magyar Nemzeti Filmalap ügyeit, 2019. szeptember 1-jétől Káel Csabát nevezte ki Orbán Viktor a mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztosnak. Havas pedig távozott a Filmalaptól.

A Káel-éra kezdetén gyakorlatilag a teljes Filmszakmai Döntőbizottságot lecserélték. A vezérigazgatói székbe ültetett Pál Ákos közgazdász és korábbi vállalkozó (filmes zsargonban a „pelenkagyáros”) nem vádolható azzal, hogy a szakma közeléből érkezett volna. De Pesti Ákos producer vagy Fonyódi Tibor forgatókönyvíró sem tűnt kézenfekvő választásnak (a korábbi bizottságból egyedül Kálmán András filmforgalmazó maradt a helyén, de idén augusztus 1-jével ő is távozik).

Kicsi a világ

Fonyódiról nem sokkal korábban az Origo.hu még Kilóra megvett, piti sci-fi író az antiszemita Jobbik értelmiségi arca címmel közölt cikket. Lehet, hogy a kormánylap újságírója nem volt tisztában vele, hogy a „B kategóriás sci-fi írónak” titulált Fonyódi Káel közeli alkotótársa volt már jó ideje. A filmügyi kormánybiztos Müpa-igazgatónak akkor már jó pár éve a Munkácsy-film elkészítése volt a szívügye, s ahhoz épp Fonyódi írta volna a forgatókönyvet. Ám a Vajna-éra nem emelte zászlajára a korábbi fideszes kirakatprodukció, a Bánk bán operafilm rendezőjének új projektjét. Bár 2012-ben arról beszéltek, hogy 3,3 milliárdból készítenék el A nap szerelmesét, a filmalaptól mindössze másfél milliót kaptak forgatókönyv-fejlesztésre. A rákövetkező évben amolyan mellékprojektként pár tízmillióból összerakták ugyan A Munkácsy életút című, ötvenperces tévés dokumentumfilmet, ám a hőn áhított nagyfilm nem haladt előre. Ellenben már itt összeállt a nagy csapat: Káelhez és Fonyódihoz Lajos Tamás csatlakozott producerként.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

„Ha kém vagyok, miért engedtek oda?”

Mint ukrán kémet kitiltották Magyarország területéről a kárpát­aljai magyar politikust. A kormánypropaganda olyan fotókat közöl leleplezésként, amelyeket korábban Tseber Roland osztott meg a nyilvánossággal. Ő azt mondja, csak az ukrán–magyar viszony javításán dolgozik.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Nem vénnek való vidék

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.