Rádió

A Garázs túl messze van

Nagy Feró a Petőfin

Kritika

Könnyen hihetnénk, hogy Nagy Feró be-, illetve visszatérése a Petőfi rádióba a könnyűzene társadalmasítása jegyében történt, de nem.

Az ezerszer aláhúzott, csodálatos fogalmat, mint fakardot előszeretettel suhogtató Demeter Szilárd sokszoros kormánymegbízott és mindenügyi potentát, illetve a valahonnan a Petőfi vezetői székébe huppanó Béli Ádám ugyan 2021 őszén-telén valóban a társadalmasítás égisze alatt ígérte meg, hogy a rádiót egy hajóra teszik (ez megtörtént), s a hajót egy szigetre úsztatják (ez elmaradt). Nagy Feró akkor már ugyanis két éve házon belül volt. Meglehet, ez sokaknak fel sem tűnt, s ők is, mint jelen sorok írója, csak akkor vették észre a jelenlétét, amikor a helyén maradhatott. Afféle védett személy lehet ő.

A Petőfi de facto generációs csatorna, a mindenkori 16–25 éveseket tekinti célközönségnek. Az alternatív időszakban ez kitolódott egy tízessel, most meg eléggé kontúrtalanná vált – épp annyira, amennyire a zenei felhozatal. Igaz, hogy vannak bizonyos magyar zenekarok, amelyeket csak itt lehet hallani, ám az is igaz, hogy itt is csak elvétve, az idő nagyobb részében nemzetközi és rádióbarát popsztenderd fut. Életkora alapján Nagy Ferónak inkább a Retro rádióban lenne a helye, már ha a nevezett csatorna nem csak a legkiszámíthatóbb, középdögunalmas szalonpopot tekintené méltó alapanyagnak. Kérdés tehát, hogy a fiatalokat megszólítani igyekvő csatorna ideológusai milyen szerepet szánhatnak az élemedett korú rockernek?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.