Rádió

A Garázs túl messze van

Nagy Feró a Petőfin

Kritika

Könnyen hihetnénk, hogy Nagy Feró be-, illetve visszatérése a Petőfi rádióba a könnyűzene társadalmasítása jegyében történt, de nem.

Az ezerszer aláhúzott, csodálatos fogalmat, mint fakardot előszeretettel suhogtató Demeter Szilárd sokszoros kormánymegbízott és mindenügyi potentát, illetve a valahonnan a Petőfi vezetői székébe huppanó Béli Ádám ugyan 2021 őszén-telén valóban a társadalmasítás égisze alatt ígérte meg, hogy a rádiót egy hajóra teszik (ez megtörtént), s a hajót egy szigetre úsztatják (ez elmaradt). Nagy Feró akkor már ugyanis két éve házon belül volt. Meglehet, ez sokaknak fel sem tűnt, s ők is, mint jelen sorok írója, csak akkor vették észre a jelenlétét, amikor a helyén maradhatott. Afféle védett személy lehet ő.

A Petőfi de facto generációs csatorna, a mindenkori 16–25 éveseket tekinti célközönségnek. Az alternatív időszakban ez kitolódott egy tízessel, most meg eléggé kontúrtalanná vált – épp annyira, amennyire a zenei felhozatal. Igaz, hogy vannak bizonyos magyar zenekarok, amelyeket csak itt lehet hallani, ám az is igaz, hogy itt is csak elvétve, az idő nagyobb részében nemzetközi és rádióbarát popsztenderd fut. Életkora alapján Nagy Ferónak inkább a Retro rádióban lenne a helye, már ha a nevezett csatorna nem csak a legkiszámíthatóbb, középdögunalmas szalonpopot tekintené méltó alapanyagnak. Kérdés tehát, hogy a fiatalokat megszólítani igyekvő csatorna ideológusai milyen szerepet szánhatnak az élemedett korú rockernek?

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

Két tüntetés Magyarországon

Internetes tartalomgyártók egy csoportja szervezett tüntetést két héttel ezelőtt pénteken a Hősök terére. A rendezvényen nagyszámú érdeklődő, úgymond tüntető jelent meg, egyes becslések szerint 50 ezren voltak, mások 150 ezresre saccolták a tömeget, nem tudjuk pontosan, a számláló a mai napig pörög, s nem is fogja abbahagyni, míg egy új követőt, feliratkozót is fial. Tény viszont, ami tény, az utóbbi évek legnépesebb tiltakozó megmozdulásáról van szó.

Te(l)jes kanna

A múlt évadban egy szombathelyi előadás, a Horváth Csaba rendezte Kivilágos kivirradtig nyerte el a legjobb előadás és a legjobb rendezés díját a Színházi Kritikusok Céhétől.

Olvasó kerestetik

Miközben tudjuk, milyen nehézségekkel küzdenek mind a független, mind a kőszínházi társulatok, talán nem az a színházi szféra legnagyobb kérdése, hogy olvasnak-e még az emberek leírt drámaszövegeket.

„Mintha a saját családjukról szólna”

Alföldi Róbert rendezésében mutatták be ősszel a Radnóti Színházban a 3tél című darabját, amelyet korábban London és Zágráb mellett Tokióban is nagy sikerrel játszottak. A szerzővel történelem és politika összefüggéseiről, személyes kötődésről és az állandó kívülállóság érzéséről is beszélgettünk.

Mindent a szemnek

Védi-e szerzői jog a látványtervezőket? A törvény betűje szerint akár védhetné, de a gyakorlatban ezt nehéz érvényesíteni, és jogdíjra csak nagyon ritkán tarthatnak számot a díszlet- és jelmeztervezők. Két szakmabelivel, Nagy Fruzsinával és Egyed Zoltánnal beszéltünk a kérdésről.

„Valami furcsa kereszt”

Júliustól ő lesz a szombathelyi Mesebolt Bábszínház igazgatója. Az eddig szabadúszóként dolgozó alkotót a ma kivételszámba menő, szakmai szempontokon alapuló pályázat mellett a tervei­ről és arról is kérdeztük, miért távolodott el a Freeszfétől.

 

Színjátékkal leplezett hátraarc

Az Országgyűlés hétfőn ratifikálta Svédország NATO-tagságát, előtte pedig Ulf Kristersson kisegítette Orbán Viktort az egyre kínosabb másfél éves színjáték lezárásában. A gyorsan aláírt katonai megállapodások jó ideje a fiókban heverhettek, azaz nem új fejlemények, mint azt a propaganda sulykolja.

Európai választások, hazai tétek

Az elmúlt hetekben a magyar politika a K. Endrének adott elnöki kegyelem, majd Novák Katalin lemondása körül forgott. A történtek jelentőségéhez nem fér kétség: a mélyen megosztott magyar társadalomban szinte páratlan, hogy olyan ügy foglalkoztassa a közéletet, amelynek megítélése tömegek számára nem pártpolitikai kérdés.

„Nem elég a János bácsikat lecserélni”

Egy megismételt kutatás szerint a gyermekbántalmazásért kiszabott büntetések összességükben tovább enyhültek, és a felderített esetek száma is több mint a felére csökkent. És többnyire továbbra sem az agresszort emelik ki a családból, sokkal inkább a gyermekeket.

 

Káderhiány

Kemény, az aljasságtól sem mentes lejárató kampányokra számítanak ellenzéki polgármesterek. A Fidesz imázsát sok más ügy mellett a kegyelmi botrány is megtépázta, és az is látszik, hogy számos helyen nem sikerült a kormánypárti csapatoknak újraszer­vezni magukat 2019 után.