Lemondatná NKA-s tisztségéről az Alföldit Pécsen cenzúrázó Vincze Balázst a Független Előadó-művészeti Szövetség

  • - czenkli -
  • 2018. június 2.

Színház

Levelet írtak Kásler Miklósnak, mert a szervezet szerint Vincze Balázs nem tud elfogulatlan szakmai döntéseket hozni.

Nem kevés idő telt el azóta, hogy az Igenis, miniszterelnök úr! című előadást letiltották a pécsi Zsolnay Színházban. Azóta az előadás vendégszereplését megtartották máskor, máshol. Kevés (nem privát) szolidáris megnyilvánulásról lehetett hallani a színházi szakma tájáról. Nincs ebben semmi meglepő persze.

Bár kezdetben homály fedte, ki lehetett a cenzúrát elrendelő személy, végül Vincze Balázs, a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. vezetője magára vállalta.

A 24.hu-nak adott interjújából kiderült, Vincze túlbuzgó módon, a vélt elvárásnak elébe menve, azért mondta le a korábban egyeztetett programot, mert arra jutott, „az intézményt nem engedem át egy politikai aktivistának”. Mármint Alföldi Róbertnek, aki aligha nevezhető politikai aktivistának, ez esetben pedig egyértelmű, hogy a Znamenák István által rendezett szóban forgó előadás szereplője, színész. Jobb kifogás bizonyára nem jutott eszébe.

Tény, Vinczét korábban nem zavarta, ha „politikai aktivista” tette be a lábát a Zsolnay-negyedbe, Bayer Zsoltot például tárt karokkal várták.

Egyébként a Zsolnay-negyedet vezető Vincze Balázs nem érzi úgy, hogy különösebben magyarázkodnia kellene.

„Az én személyes döntésem volt, vállalom érte a felelősséget. Tudom, hogy elindult a szöveg, hogy ez micsoda önkényes, diktatórikus döntéshozatal. De nem igazán gondolom, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. ügyvezetőjeként ne hozhatnék önálló döntéseket.”

Ha színházi szolidaritást nem is váltott ki az Alföldi Róbertet ismét cenzúrázó ügy, egyéni tiltakozásokat szült az eset: Weber Kristóf zeneszerző, valamint Böszörményi István szobrász Vincze Balázs közlését követően jelezte, a ZSÖK-höz tartozó intézmények nem használhatják műveiket.

Ennek a szakmainak aligha nevezhető döntéshozatalnak köszönhető, hogy az utolsó pillanatban észbe kapott a Független Előadó-művészeti Szövetség, és az egyébként titulushalmozó Vincze Balázs miatt levelet írt Kásler Miklósnak, az NKA elnökének, miszerint Vincze Balázst, a Nemzeti Kulturális Alap Táncművészeti Bizottságának tagját hívja vissza tisztségéből, mert egyértelművé vált, hogy Vincze nem tud elfogulatlan szakmai döntéseket hozni, így feladatait a kollégium tagjaként nem tudja ellátni. A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény 2/A. § (3) bekezdése alapján az NKA kollégiumának tagja ugyanis nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy Vincze Balázs, az egykori balettművész, a Pécsi Balett művészeti vezetője, aki nem mellesleg Nyugotszenterzsébet polgármestere, nem képes objektív és/vagy önálló döntéshozatalra.

(Független Előadó-művészeti Szövetség, Lead-kép: Facebook/Igenis, miniszterelnök úr!)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.