Pogány Judit lett a Nemzet Színésze

  • narancs.hu
  • 2023. december 15.

Színház

Az Örkény Színház tagját a novemberben elhunyt Csomós Mari helyére választották a cím birtokosai.

Pogány Juditot választotta a Nemzet Színészévé a cím jelenlegi tizenegy birtokosa a 2023. november 18-án elhunyt Csomós Mari helyére – írja az Index.hu

A Nemzet Színésze címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet egyidejűleg legfeljebb tizenketten viselhetik, ők életük végéig havi nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha közülük valaki meghal, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással választ új színészt. 

Nő helyére mindig nőt, férfi helyére férfit választanak, a cím pedig annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott, betöltötte a 62. életévét, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött. 

Pogány Judit lett a Nemzet Színésze Pogány Juditot választották a Nemzet Színészének. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas...

Posted by Nemzeti Színház on Friday, December 15, 2023

Pogány Judit Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A Nemzeti Színház Facebook-bejegyzésében felidézte, Pogány Judit a kaposvári Csiky Gergely Színházban segédszínészként kezdte pályafutását, miután az országos Ki mit tud?-on bekerült a döntőbe és felfigyelt rá a teátrum vezetése. 1978-tól két évig volt a Nemzeti Színház társulatának tagja, ezt követően ismét Kaposvárra szerződött. 1994-től szabadfoglalkozásúként játszott többek között az Örkény István Színházban és a József Attila Színházban, valamint a Katona József Színházban. 2004 óta az Örkény Színház tagja. Film- és szinkronszínészként olyan legendás alkotásokban működött közre, mint az Eldorádó, A legényanya, a Zimmer Feri, a Vuk, valamint a Frédi és Béni.

(Címlapképünk forrása: MTVA/Zih Zsolt)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.