Amikor a magyar országgyűlés szó nélkül tűrte, hogy elhurcolják tagjait

Tudomány

75 éve kész listákkal érkeztek a náci biztonsági szervek Magyarországra: a politikai, gazdasági elitből is sokan kerültek koncentrációs táborba

A német megszállás végzetesnek bizonyult sok százezer haláltáborba hurcolt magyar zsidó honpolgár számára –, de a bevonuló németekkel érkező, jórészt a SS ernyője alatt ügyködő biztonsági szervek tettek arról is, hogy ittlétüket vagy az őket vakon kiszolgáló, frissen hatalomra került politikai garnitúra működését ne zavarja semmi.

Célpontjaik között egyaránt szerepeltek a kormánypárt konzervatív, angolbarát elemei, a Kállay-kormány számos tagja és maga a német megszállásig regnáló miniszterelnök, valamint baloldali, liberális vagy agrárdemokrata ellenzéki politikusai, közülük sokan az Országgyűlés alsó képviselőházi vagy felsőházi tagjai.

Üzletemberek, újságírók, katonatisztek is őrizetbe kerültek – egyes becslések szerint politikai okokból 3000 embert vettek őrizetbe a német biztonsági szervek (és magyar szövetségeseik). A letartóztatásra kijelöltek közül csak kevesen kerülték el az őrizetbe vételt, majd az azt többnyire követő deportálást – de tipikusan ők is csak időlegesen. Kállay Miklós miniszterelnök számára csak 1944 őszéig nyújtott menedéket a török követség, a sokáig vidéken bujkáló Bethlen István sorsát pedig a németeket üldöző szovjet biztonsági szervek pecsételték meg.

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Fotó: Kállay Gyűjtemény

Ha az elhurcoltak naivan azt hitték volna, hogy képviselőtársaik majd kiállnak értük, akkor nagyot tévedtek! A jórészt nyíltan nácibarát elemek által uralta képviselőház szó nélkül tudomásul vette a képviselői mentelmi jog, no és a politikai szabadságjogok durva megsértését, sőt utólag (már 1945 elején) saját hatáskörében, morbid buzgalommal gondoskodott közben koncentrációs táborban sínylődő, esetleg meggyilkolt képviselők kizárásáról.

Arról, hogy kiket hurcoltak el, kik élték túl a megpróbáltatásokat és mi lett velünk a nyilasok hatalomra kerülése után, a friss Magyar Narancsban olvashat Különös kényszer nélkül című cikkünkben.

A cikket Magyar Narancsban találja, a friss lapot pedig csütörtöktől az újságárusoknál veheti meg. Vagy előfizethet rá itt is:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Majd én!

A jelenleg legtámogatottabb politikai párt, a Tisza előválasztásának első fordulóján kívül a Fidesz-kongresszus időpontja, illetve a kormánypárti jelöltek létezése körüli múlt heti ún. kommunikációs zavar keltett mérsékelt érdeklődést a honi közéletben.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.

A választókban bízva

Párttámogatás nélkül, főleg a saját korábbi teljesítményükre alapozva indulnak újra a budapesti ellenzéki országgyűlési képviselők az egyéni választókerületükben. Vannak állítólag rejtélyes üzenetszerűségek, biztató mérések és határozott támogatási ígéretek is.