Amikor a magyar országgyűlés szó nélkül tűrte, hogy elhurcolják tagjait

Tudomány

75 éve kész listákkal érkeztek a náci biztonsági szervek Magyarországra: a politikai, gazdasági elitből is sokan kerültek koncentrációs táborba

A német megszállás végzetesnek bizonyult sok százezer haláltáborba hurcolt magyar zsidó honpolgár számára –, de a bevonuló németekkel érkező, jórészt a SS ernyője alatt ügyködő biztonsági szervek tettek arról is, hogy ittlétüket vagy az őket vakon kiszolgáló, frissen hatalomra került politikai garnitúra működését ne zavarja semmi.

Célpontjaik között egyaránt szerepeltek a kormánypárt konzervatív, angolbarát elemei, a Kállay-kormány számos tagja és maga a német megszállásig regnáló miniszterelnök, valamint baloldali, liberális vagy agrárdemokrata ellenzéki politikusai, közülük sokan az Országgyűlés alsó képviselőházi vagy felsőházi tagjai.

Üzletemberek, újságírók, katonatisztek is őrizetbe kerültek – egyes becslések szerint politikai okokból 3000 embert vettek őrizetbe a német biztonsági szervek (és magyar szövetségeseik). A letartóztatásra kijelöltek közül csak kevesen kerülték el az őrizetbe vételt, majd az azt többnyire követő deportálást – de tipikusan ők is csak időlegesen. Kállay Miklós miniszterelnök számára csak 1944 őszéig nyújtott menedéket a török követség, a sokáig vidéken bujkáló Bethlen István sorsát pedig a németeket üldöző szovjet biztonsági szervek pecsételték meg.

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Fotó: Kállay Gyűjtemény

Ha az elhurcoltak naivan azt hitték volna, hogy képviselőtársaik majd kiállnak értük, akkor nagyot tévedtek! A jórészt nyíltan nácibarát elemek által uralta képviselőház szó nélkül tudomásul vette a képviselői mentelmi jog, no és a politikai szabadságjogok durva megsértését, sőt utólag (már 1945 elején) saját hatáskörében, morbid buzgalommal gondoskodott közben koncentrációs táborban sínylődő, esetleg meggyilkolt képviselők kizárásáról.

Arról, hogy kiket hurcoltak el, kik élték túl a megpróbáltatásokat és mi lett velünk a nyilasok hatalomra kerülése után, a friss Magyar Narancsban olvashat Különös kényszer nélkül című cikkünkben.

A cikket Magyar Narancsban találja, a friss lapot pedig csütörtöktől az újságárusoknál veheti meg. Vagy előfizethet rá itt is:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.