Amikor a magyar országgyűlés szó nélkül tűrte, hogy elhurcolják tagjait

Tudomány

75 éve kész listákkal érkeztek a náci biztonsági szervek Magyarországra: a politikai, gazdasági elitből is sokan kerültek koncentrációs táborba

A német megszállás végzetesnek bizonyult sok százezer haláltáborba hurcolt magyar zsidó honpolgár számára –, de a bevonuló németekkel érkező, jórészt a SS ernyője alatt ügyködő biztonsági szervek tettek arról is, hogy ittlétüket vagy az őket vakon kiszolgáló, frissen hatalomra került politikai garnitúra működését ne zavarja semmi.

Célpontjaik között egyaránt szerepeltek a kormánypárt konzervatív, angolbarát elemei, a Kállay-kormány számos tagja és maga a német megszállásig regnáló miniszterelnök, valamint baloldali, liberális vagy agrárdemokrata ellenzéki politikusai, közülük sokan az Országgyűlés alsó képviselőházi vagy felsőházi tagjai.

Üzletemberek, újságírók, katonatisztek is őrizetbe kerültek – egyes becslések szerint politikai okokból 3000 embert vettek őrizetbe a német biztonsági szervek (és magyar szövetségeseik). A letartóztatásra kijelöltek közül csak kevesen kerülték el az őrizetbe vételt, majd az azt többnyire követő deportálást – de tipikusan ők is csak időlegesen. Kállay Miklós miniszterelnök számára csak 1944 őszéig nyújtott menedéket a török követség, a sokáig vidéken bujkáló Bethlen István sorsát pedig a németeket üldöző szovjet biztonsági szervek pecsételték meg.

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Kállay miklós emigrációban (New York, 1954)

Fotó: Kállay Gyűjtemény

Ha az elhurcoltak naivan azt hitték volna, hogy képviselőtársaik majd kiállnak értük, akkor nagyot tévedtek! A jórészt nyíltan nácibarát elemek által uralta képviselőház szó nélkül tudomásul vette a képviselői mentelmi jog, no és a politikai szabadságjogok durva megsértését, sőt utólag (már 1945 elején) saját hatáskörében, morbid buzgalommal gondoskodott közben koncentrációs táborban sínylődő, esetleg meggyilkolt képviselők kizárásáról.

Arról, hogy kiket hurcoltak el, kik élték túl a megpróbáltatásokat és mi lett velünk a nyilasok hatalomra kerülése után, a friss Magyar Narancsban olvashat Különös kényszer nélkül című cikkünkben.

A cikket Magyar Narancsban találja, a friss lapot pedig csütörtöktől az újságárusoknál veheti meg. Vagy előfizethet rá itt is:

Magyar Narancs

A digitális Magyar Narancs digitális olvasójának a digitális olvasáshoz szükség lesz a DIMAG Reader letöltésére. A digitális példányok a következõ platformokon érhetõek el online, és offline is: Iphone/Ipad (iOS), Google Android, PC. Fizessen elõ egy évre, fél évre, negyed évre, egy hétre!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.