A rontás virágai – Adópolitika

  • narancs.hu
  • 2014. április 5.

Választás 2014

Sokszor tűnt esetlegesnek, kapkodónak a kormányzati szakpolitika – ám a csapásirány jól kivehető. Az Orbán-kormány akár a saját választási ígéreteivel is szembemenve, brutális célratöréssel alapozta meg legfontosabb társadalmi szövetségeseinek és támogatóinak anyagi jólétét. Sorozatunk harmadik része az adópolitika négy évét vizsgálja.

*

A kormányzati ciklus adótörvényeit – legyen szó új adófajtáról vagy egy meglévő módosításáról – egyfelől a költségvetési hiány csökkentése, illetve alacsony szinten tartása magyarázta, másfelől meg annak a minimum 500 milliárd forintos lyuknak a betömése, amit az egykulcsos (16 százalékos) személyi jövedelemadó bevezetése ütött a büdzsén. Egy harmadik típusba tartoznak az „ellenségek” (multik, bankok, az elmúltnyolcév „haszonélvezői” stb.) kicsinálására büntetésből, ideiglenesen vagy hosszabb időre, olykor visszamenőleges hatállyal bevezetett adófajták, amelyek törvényessége egy nem kétharmados többségre épülő jogállamban azonnal megkérdőjelezhető lenne.

false

 

Fotó: MTI

A minimálbér alakulásában – mint cseppben a tenger – minden benne van, amit a kormányzati kommunikáció és a valóság viszonyáról tudni érdemes. A jelszavak szintjén a minimálbér 100 ezer forint fölé emelkedett. Valóban, 2010-ben 73 500 forint volt a minimálbér, 2014-ben pedig 101 500. Ez 38 százalékos emelkedés – ám ugyanennek a bruttó minimálbérnek a nettója a 2010-es 60 236 forintról 2014-re csak 66 483-ra nőtt, ami 10 százalékos növekedés; az emelés többi részét az állam viszi el. Normális esetben a keresetek – ezen belül a kitüntetett szerepű minimálbér – emelése a gyorsuló GDP-növekedésnek vagy más pozitív gazdasági eseménynek az egyenes következménye, Magyarországon viszont nem lódult meg a növekedés. Az emelés egyetlen oka, hogy az államnak bevételre volt szüksége. Még mindig legalább 7-800 ezren vannak minimálbérre bejelentve (többségük olyan kényszervállalkozó, akinek senki nem garantál semmilyen biztos bevételt).

Abban, hogy a nettó minimálbér csak csekély mértékben nőtt, a fő szerepet az játszotta, hogy 2011-től eltörölték a még Medgyessy Péter által bevezetett adójóváírást. (A legalacsonyabb fizetések után ily módon nem kellett jövedelemadót fizetni: most már kell.) Emiatt kap keveset a szegény ember, és kap többet a gazdag. Aki 2010-ben bruttó 750 ezer forintot keresett, az havonta 392 503 forintot vitt haza. Ha 2014-ben is ennyi volt a fizetése, akkor ennek a nettója az idén már 491 250 forint – a csaknem 100 ezer forintnyi különbséget a szegényektől – pontosabban: a legszegényebbektől – beszedett adókból finanszírozzák.

Mindeközben az Európai Unión belül nálunk a legmagasabb (27 százalékos) az általános forgalmi adó. A bankbetét kamatai után egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Bevezették, majd rögtön a duplájára emelték a tranzakciós adót (NER-nyelven: illeték). Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 30-ról 37 százalékosra nőtt. Van már chipsadó. Baleseti adó is. Kamarai hozzájárulás. És még vagy 30-40 különféle illeték, díj, kötelezően fizetendő akármi. Az Orbán-kormány legsúlyosabb kártételekkel járó eszközei a költségvetés hiányának leszorításában ugyanakkor a szektorális (azaz a pénzügyi és távközlési szolgáltatókra, energiacégekre, külföldi tulajdonú élelmiszer-kereskedő láncokra kivetett) különadók voltak. Ebből a költségvetésnek ugyan három év alatt több mint 500 milliárd forint bevétele keletkezett, ám bevezetésük és fenntartásuk módja a magyar állam – tehát nem csak az Orbán-kormány – szavahihetőségét kérdőjelezi meg; és súlyosan torzítják a piacot is. Az pedig, hogy az extra terhekből ezek a szolgáltatók mennyit hárítottak az ügyfeleikre, vásárlóikra, kinyomozhatatlan rejtély maradt. Mindenesetre a továbbhárított különadók egyfajta általános fogyasztási adónak is felfoghatók, hiszen mindenki vásárol élelmiszert, telefonál, bankol, világít, fűt. Ebben az értelemben a „multikat” az Orbán-kormány saját adóbehajtójának használta: és még a balhét is velük vitette el.

Online sorozatunk a Magyar Narancs e heti számában megjelent átfogó cikk részleteit közli szombaton és vasárnap, a különleges helyzetre való tekintettel már a megjelenés után pár nappal. Az elmúlt négy évet áttekintő fejezetek szerzői: Ballai József, Horváth Marcella, Tamás Gábor, Teczár Szilárd és Urfi Péter. A kultúrpolitika, az oktatás és az adópolitika után holnap következik a mezőgazdasági és közjogi helyzetértékelés.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.