Halálos nyugalom fogadta az újságírókat vasárnap este a Lurdy Házban, a Jobbik eredményváróján. Jobbikos részről – már ami a nőket illeti – a dress code a miniszoknya és a masnis, csillogós magas sarkú cipő volt. Fél kilencig nem nagyon történt semmi, az első megszólaló Staudt Gábor volt, a Jobbik főpolgármester-jelöltje, ő arról beszélt, hogy 2010-hez képest biztos abban, hogy megerősödött a párt, szégyenkeznivalójuk nincsen, bármi lesz is az eredmény, hiszen jó kampányon vannak túl és bízik a szavazóikban.
| ||
Szerinte csak az a kérdés, hogy mennyi bizonytalant voltak képesek megszólítani. Kicsivel később a párt szóvivője már arról beszélt, hogy minden megyében lesz előrelépés és több polgármesterük lesz, mint négy évvel ezelőtt. Már alacsony feldolgozásnál is arról beszélnek többen, hogy a Jobbik lesz az egyetlen ellenzéki erő.
Csengő bástyák
A nyugalmon és bizakodáson kívül túl sok mást nem lehet tapasztalni a rendezvényen, az egyik teremben az m1 műsora szól, kint a folyosón pedig egy „a jövőt nem lehet megállítani” feliratú Magyarország-térképre folyamatosan jelölik be azokat a településeket, amelyet megnyert a Jobbik. Csinos kosztümös lányok nagy fekete bástyákat raknak fel a térképre, egyfajta házi Honfoglalót rendezve ezzel.
| ||
Elég laposan telik a várakozás, az elnökségi tagok nem igazán vegyülnek az újságírókkal, egy külön, elzárt szobában figyelik az eredményeket. Ezt egészen fél tízig hangtalanul művelik, majd egyszer csak hatalmas üdvrivalgás csapja meg a fülünket, ami Ózd megnyerésének szól. Innentől kezdve felpörögnek az események és a hangulat is megváltozik: a nyugodt várakozásból egyfajta családias előkarácsonyi hangulat lesz úrrá a jobbikosokon. Eddig csendben pakolgatták fel a kis bástyákat a térképre, Ózd megnyerése után azonban előkerül egy kis csengő, amit minden egyes bástya felkerülése előtt megráz valaki.
| ||
Az arcokon izgatott boldogság, megy a pózolás, csoportképek és egyéni fotók készülnek egy-egy bástyánál. Tíz óra után már az elnökségi VIP-szobából szinte folyamatos a taps és az öröm, a csengő pedig megállíthatatlanul csilingel.
Vona
Tizenegy óra körül végre kijönnek odújukból, és Vona Gábor elnök megtartja fegyelmezett és bizakodó beszédét. „A Jobbik szavazói szabad akaratukból szavaztak, sem megfélemlítettségből, sem megvásárolás útján mentek jobbikos szavazók az urnákhoz, hanem azért, mert hittek a Jobbikban, és így fejezték ki véleményüket” – kezdi, majd köszöni az aktivisták és a tagság eddigi munkáját.
| ||
Nyoma sincs annak a csalódottságnak, ami az országgyűlési választásokon uralkodott. „A Jobbik, ahol nyert, és ahol nem nyert, ott is konstruktív politikát fog folytatni. Ami a településnek és a megyének az érdeke, azt támogatni fogja, ami nem érdeke, azt nem fogja támogatni” – mondja az elnök, majd arról beszél, hogy ennek az önkormányzati választásnak kettős tétje volt, egyrészt az, hogy kik fogják irányítani a településeket, másrészt pedig az, hogy az elkövetkezendő években és a következő választásokon milyen politikai képlet fogja várni a választókat. „Legegyszerűbben fogalmazva: ki lesz a Fidesz kihívója.”
| ||
Vona szerint a Jobbik ismét bebizonyította, hogy már régen nem csak egy északkelet-magyarországi párt, hiszen az ország minden pontján ott vannak a képviselőik, és a szavazók bizalmából elkezdhetik a munkájukat. „Gratulálok minden egyes polgármesternek, akik ilyen ellenszélben, kétharmados kormánypárttal szembemenve, meg tudta őrizni a szavazóit. Külön öröm, hogy a Dunántúlon, Veszprém megyében két városban is lett polgármesterünk. Ezzel azt üzentük, hogy már itt is a Jobbik komoly erővé, nagy párttá vált.”
És akkor vége
Vona határozottan mondja, hogy a Jobbik lesz 2018-ban a Fidesz kihívója, de tovább is megy: 2018-tól a Jobbik fogja irányítani az országot.
