A XI. kerület lényegében megszűnik 2026-ban önálló egységként működni. A frissen benyújtott, országgyűlési választásokról szóló törvénymódosító szerint ugyanis 2026-ban négy választási körzetre lesz vágva Újbuda. A város legnépesebb kerületében 130 ezren élnek, egyetlen körzetnek így nyilvánvalóan túl nagy volt mindig is. A jelenlegi szabályok szerint a kerület jelentős része egyetlen körzet, a másik, inkább kertvárosias fele Budafok-Nagytéténnyel együtt alkot körzetet.
Ehhez képest 2026-ban nem fog tartozni lényegében sehová ez a 130 ezer ember. A kerület egy darabja a belvárosi egyéni választókerülethez (evk) lesz csapva, ahol az V. és az I. kerület volt teljes egészében egy darabka VIII. és IX. kerülettel. Most az I. és az V. mellé becsatlakozik még egy darab a VI., a VII. és a XII. kerületből is. Újbuda egy másik része a Hegyvidékhez lesz kapcsolva, egy harmadik megmarad Budafok-Tétény mellett, a maradék pedig Csepel, Soroksár és Ferencváros egy-egy szeletével osztozik majd.
Hasonlóképpen szétdarabolják az összes karakteres, erős kerületet a fővárosban. Józsefváros most két körzetre oszlik, 2026-ban háromra fog, ahogyan Ferencváros is. Eddig egy körzetben volt a teljes Hegyvidék – a II. kerület egy részével –, Terézváros és Erzsébetváros együtt, valamint Csepel a XXIII. kerület egy részével. 2026-ban ezek a kerületek mind ketté lesznek vágva. Egyetlen kerület van, ahol fordított lesz a helyzet, ez a II., amely eddig két körzetben volt, 2026-ban egyben lesz a III. kerület egy darabjával. Érdemes lesz figyelni, mit akar a Fidesz azzal, hogy a Margitsziget is egy választókörzet része lesz, eddig a sziget nem tartozott egyetlen körzethez sem, mivel nincs lakosa. Ezek szerint majd lesz?
A mögöttes cél
Könnyű kitalálni, mi ezzel a cél. A hivatalos magyarázat szerint azért kell átrajzolni a budapesti körzethatárokat, mert a főváros lakossága csökkent az utóbbi években, miközben több Pest megyei településé nőtt, így e kettőt ki kell egyenlíteni. Ennek fényében Budapesten 16 helyett 14, a megyében 12 helyett 14 körzet lesz. Ez alapvetően érthető módosítás – persze országosan is lehetne ennyire akkurátus a rendszer, de mindegy.
Az evk-k módosítása nem indokolná azt, hogy egyes kerületek az országos politikában egyszerűen megszűnjenek tényezők lenni. Márpedig ez történik. 2022-ben szinte mindent vitt Budapesten az ellenzék és ezt az 2024-es önkormányzati választáson is sikerült megismételni. A fővárosi ellenzéki politizálás alappillérei az önkormányzatok és az olyan karizmatikus polgármesterek, mint Pikó András, Soproni Tamás, Baranyi Krisztina vagy Kovács Gergely – e tekintetben az újbudai László Imre legfeljebb azért számít erősnek, mert DK-s politikus, illetve mert több mint százezer budapesti polgármestere.
A Fidesz már azzal igyekezett a kerületi és budapesti politikát eltolni az országostól, hogy a Fővárosi Közgyűlésben nem automatikusan tagok a polgármesterek, vagyis a közgyűlési munka sokkal inkább nagypolitikai, semmint várospolitikai lett. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánvaló együttműködés, ami a kerületi polgármesterektől elvárható, háttérbe szorult, mert a közgyűlési tagok elsősorban politikusok. Ez lesz még hangsúlyosabb akkor, ha egy-egy kerület nem használhatja fel a munkájának eredményét az országos politikában, nem tudja az önkormányzat az országgyűlésiképviselő-jelöltjét támogatni, mert az érdekeik nem feltétlenül egyeznek. Ha más színekben indul majd egy jelölt 2026-ban, mint amilyen pártállású egy adott kerület, nem lesz mögötte egyértelmű és egységes támogatás, a karizmatikus kerületek ereje így egyszerűen szétforgácsolódhat. Az egyes országgyűlési választókörzetek nem jelentenek egységet, hiszen hol lenne egység egy olyan csapatban, ahol van néhány újbudai, pár csepeli, ferencvárosi és soroksári, miért gondolnák, hogy ők bármiért is összetartoznak a város többi részétől elkülönülve?
A budapesti ügyködés nyilvánvalóan furmányos, és nem is biztos, hogy sikeres lesz – hiszen 2022-ben is mindent felülírt a fővárosban a fideszmentesítés igénye.
Ha ez megmarad, akkor akármit szabdal is a Fidesz a körzethatárokkal, hatástalan lesz.
Ezzel együtt nagyon fog hiányozni az a két mandátum, ami a biztos nyerőből átvándorol a valószínű bukóba. A Narancs.hu azonban nemcsak a fővárosi, hanem más megyékre vonatkozó körzethatár-módosításokat is megnézte. Ezek alapján az ügyeskedés és trükközés nyilvánvaló országos szinten is.
Szabásminta
A Pest megyei választókerületeket – mivel 12 helyett 14 lesz – teljesen átszabják. Ez egyébként nem biztos, hogy csak rosszat jelent. 2022-ben például a Pest megyei 2-es evk teljesen értelmetlenül lett összerakva, a Budakeszi kerületbe olyan települések is beletartoztak, amelyek semmilyen szerves kapcsolatot nem ápoltak sem Budakeszivel, sem a környező településekkel. Hasonló volt a helyzet Szentendre, vagyis a 3-as evk esetében. Ez 2026-ban változik, és vélhetően kedvező irányban, a településeket oda sorolják, ahová inkább tartoznak, Pilisszentiván például a szomszédos Pilisvörösvárhoz, nem pedig Budakeszihez. Mivel itt minden át lesz szabva, nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ennek csak az az oka, hogy a Fidesz jobb esélyekkel induljon 2026-ban. Nem tudjuk, majd kiderül. Egyébként Pest megye tradicionálisan konzervatív, jobboldali szavazóbázissal rendelkezik, alapvetően Fidesz-bázis.
Nem úgy Csongrád. Itt két érdekes módosítás is lehet az evk-k határainál az 1-es, 2-es és 4-es választókerületben. Az első kettő Szeged. Itt annyi lesz a változás, hogy máshol lesz a szegedi körzethatár, emellett az 1-es evk csak Szeged része lesz, miközben 2022-ben tartozott ide hat település is, a 2-es evk-hoz viszont 12 helyett 16 település tartozik majd. Részletes elemzést igényel, mi lehet ennek az oka.
Falusi támogatás
Nem kell azonban komoly tudás ahhoz, hogy a 4-es evk-t megértsük. Ez Hódmezővásárhely, itt a város mellett 2022-ben 18 település volt, 2026-ban azonban 20 lesz. A cél nyilvánvaló, a hódmezővásárhelyi kis ellenzéki magot jelentéktelenné kell tenni további, nyilvánvalóan fideszes többségű település odacsatolásával. E kettő az 1-es választókerületből lett idecsapva, Ferencszállás és Klárafalva.
Különösen érdekes, hogy Fejér megyéhez is hozzányúlna a Fidesz. Itt hasonló a cél, mint Hódmezővásárhelyen, gyengíteni kell a nagyobb várost. Ennek értelmében 2026-ban Székesfehérvár körzethatára némiképp át lesz dolgozva, emellett az 1-es körzetet nem kizárólag a város alkotja majd, hanem további kilenc település. Hasonló lesz Dunaújvárosban is, itt nyolc település helyett tíz település szavazataival higítaná a Fidesz az ellenzéki hangot.
Székesfehérvár és Dunaújváros azért érdekes, mert ezek 2022-ben stabil Fidesz győzelmet hoztak. Ezek szerint azt mutathatják a mérések, hogy ez már nem vagy kevésbé várható. Különösen Székesfehérvár esetében meglepő ez a fejlemény, hiszen a város komoly Fidesz-bástya. Egyelőre nem tudni, megáll-e itt a Fidesz, vagy további nagyvárosokat is megtámogat-e kisebb, környező települések szavazataival. Ha a közvélemény-kutatások adatai további Fidesz-gyengülést mutatnak, akkor ez várható. Az adatok szerint Budapest és a nagyobb városok mellett a közepes és kisebb városokban szerzett nagy arányban támogatókat a Tisza Párt és gyengült meg a Fidesz. Kérdés, van-e elég szavazó a kistelepüléseken, akiknek átcsatornázásával ezek a térvesztések kompenzálhatók.
