88 éves korában elhunyt Pauk György Grammy-díjra jelölt hegedűművész

  • narancs.hu
  • 2024. november 18.

Zene

A Londonban élő hegedűművész haláláig dolgozott: november elején a Zeneakadémián tartott mesterkurzust. Özvegye az MTI-nek elmondta, hogy a művészt közelmúltban baleset érte, ami után kórházba került.

Pauk György 1936. október 26-án született Budapesten. Édesanyja zongorista volt, ő maga ötéves korában kezdett hegedülni. Szülei a holokausztnak estek áldozatul. Mint rendkívüli tehetséget tizenhárom éves korában felvették a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiára, tanárai Weiner Leó, Kodály Zoltán, Szabolcsi Bence és Molnár Antal voltak. Már akadémiai növendékként számos versenyt nyert, köztük Paganini-versenyt Genovában és kamarazene-versenyt Münchenben.

1958-ban Párizsból nem tért vissza Magyarországra, Hollandiában kötött szerződést egy koncertmesteri félállásra. Közben készült a párizsi nemzetközi Jacques Thibauld-versenyre, amelyet 1959-ben megnyert. 1961-ben magyar származású feleségével Londonba költöztek. Londoni bemutatkozó szólóestje a Wigmore Hallban 1962-ben volt, majd a Royal Festival Hallban a Londoni Szimfonikusok szólistájaként lépett fel. 

 
Pauk György
Fotó: Posztós János/Zeneakadémia
 

 

Az Egyesült Államokban 1971-ben mutatkozott be Solti György meghívására a Chicagói Szimfonikusokkal. Számos hangfelvétele jelent meg, melyekkel Cecilia- és Az Év Lemeze-díjakat is nyert, valamint egy Grammy-jelölést is kapott. Az 1970-es évek elején megalakult Pauk-Frankl-Kirschbaum-trió világhírre tett szert csaknem harmincéves fennállása alatt.

A Londoni Királyi Akadémián művészképzőt vezetett, mesterkurzusokat tartott világszerte. Több helyen tisztelték meg díszpolgársággal, díszdoktorátussal. 1956-ban megnyerte a genovai Paganini-versenyt, 1957-ben pedig a müncheni szonátaverseny első díját szerezte meg. 1959-ben a párizsi Jacques Thibaud-verseny nagydíjasa volt, 1998-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést.

2007 végén egy Budapesten adott koncerttel búcsúzott a nyilvános szerepléstől. 2008-ban, mint a Bartók-interpretáció egyik legnagyobb alakját, Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki. Pauk György haláláig dolgozott: november elején a Zeneakadémián tartott mesterkurzust.

2016-ban Négy húron pendülök címmel jelent meg Pauk György önéletrajzi kötete. A mester a közelmúltban ajándékozta oda 1714-ben készült Massart-Stradivarius mesterhangszerét egykori tanítványának, Pusker Júliának.

Özvegye az MTI-nek elmondta, hogy a zenészt a közelmúltban baleset érte, ami után kórházba szállították. A temetését Londonban tervezik, időpontjáról később intézkednek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.