mi a kotta?

Egy ikonikus cselló

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/47. hétre

Jacqueline du Pré és Elgar nevezetes Csellóversenyének kapcsolatáról minden zenekedvelő tud valamit: jó fél évszázada, hogy Sir John Barbirolli vezényletével elkészült az ikonikus lemezfelvétel, amely magát a művet is egy magasabb polcra helyezte. „Olyan szabad, érzelemteli és gondtalan – nem gondatlan – volt, hogy sokan úgy érezhették Angliában, ilyenek akarnak lenni” – mondta róla Daniel Barenboim. A csellóművész karrierje alig tartott egy évtizedig, miután 28 évesen vissza kellett vonulnia az elhatalmasodó sclerosis multiplex miatt.

Az az 1673-ban készült Stradivari, amelyen Du Pré játszott, később a New York-i Lynn Harrellhez, majd 2018-ban Várdai Istvánhoz került: „Közvetlen kapcsolatom korábban nem volt ezzel a hangszerrel; ha lemezről, rádióból hallottam is a hangját, nem tudtam, hogy erről van szó. Nem tartottam számon. (…) Ez a cselló nem volt ott a piacon: miután Lynn Harrell eladta, kézről kézre adták. Egy befektetőhöz került, aki különböző okokból eladta. Voltak páran, akik érdemesnek tartottak arra, hogy egy igazán top hangszerhez jussak. Hallották, hogy hozzáférhetővé vált, s aztán egyszer csak felhívtak azzal, hogy egy támogató megvenné nekem” – mondta akkor a magyar művész egy interjúban.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.