mi a kotta?

Szellemjáték

Zene

Komolyzenei programajánló a 2024/46. hétre

Kevés bizarrabb esetet ismerünk a zenetörténetben Schumann hegedűversenyének újrafelfedezésénél. Főszereplője Arányi Jelly, a magyar származású hegedűs, aki testvéreivel az I. világháború előtt emigrált Nagy-Britanniába, és élete során Bartók és Ravel nagyrabecsülését is kivívta. Egy este titkárával kipróbálták a ouija táblát, amely azt üzente, hogy egy zeneszerző keres hegedűst, és rábízná a hegedűversenye bemutatóját. A komponista nevét világosan kibetűzte: Robert Schumann. Az Arányi nővérek közül Adila volt a legfogékonyabb a spirituális jelenségekre, az ő barátai közé tartozott a svéd diplomata és korábbi külügyminiszter, Erik Palmstierna is, a mániákus spiritiszta, aki komolyan vette az ouija üzenetét: a derék államférfi 1933 augusztusában a berlini Musikhochschule könyvtárában kutatott az elveszett Schumann-versenymű után, mígnem Brahms barátja, Joachim József szelleme azt üzente neki, hogy nézzen szét a Staatsbiblio­thek állományában. A hegedűversenyre végül tényleg Joachim neve alatt talált rá, de akadt még egy probléma. A művet Schumann özvegye, Clara száz évre embargó alá helyezte, mivel attól tartott, túlságosan hatott rá a komponista elhatalmasodó elmebetegsége. Miután nem jutott dűlőre az örökösökkel, Arányi Jelly a kottakiadókkal folytatta a harcot. S ha eddig nem volt elég a fordulatokból, belépett a képbe Joseph Goebbels. A nácik éppen 1935-ben tiltották be Mendelssohn közkedvelt hegedűversenyét, és megörültek az „árja zeneszerző” felbukkant darabjának. A Schott kiadó csakhamar kiadta a darabot, de egy példányt a zsidó-amerikai Yehudi Menuhinnak is küldtek belőle Amerikába. A világpremierre végül Hitler jelenlétében került sor 1937-ben, Menuhin a második, Arányi pedig a harmadik lett a brit bemutatóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."