„A Rockmaraton azoknak szól, akiknek tele van a töke”

  • Kovács Bálint
  • 2015. július 7.

Zene

A július 13-ától 19-éig tartó rendezvény szervezőjével arról beszélgettünk, mit vett el a Rockmaratontól a Fishing on Orfű, elhozzák-e valaha a Metallicát, és hol a legrészegebb a közönség.

magyarnarancs.hu: Hogy sikerült egy Rockmaraton-féle, kisebb fesztiválnak ennyi világhírű zenekart lekötnie a Mayhemtől a Biohazardig, a The Exploitedtől a The Black Dahlia Murderig?

Varga Zoltán: Mi az, hogy kisebb? Amúgy meg jók a kapcsolataink. Egyébként külföldön az a természetes, hogy világhírű metálzenekarok mérettől függetlenül csak az igazi rockfesztiválokon játszanak. Az magyar sajátosság, hogy egy amerikai rocklegendának agg korára a falunapról beugró 21. századi Kozsó és valami béna laptop-dj között kell fellépnie.

Mayhem

Mayhem

 

magyarnarancs.hu: A Sziget gyenge metálfelhozatala, a Metalfest megszűnése, a Hegyalja átalakulása segít megerősíteni a pozíciótokat a rockerek között vagy a fesztiválpiacon?

VZ: Leginkább az segít megerősíteni a pozíciónkat, hogy hosszú-hosszú évek óta kitartunk a küldetésünk mellett. A Rockmaraton mindig is egy jól körülhatárolható szubkultúrának kínált szórakozási lehetőséget, és nem próbált több lenni annál, mint ami: egy színtiszta rockfesztivál. Az persze valahol erősítheti a helyzetünket, hogy így a 25. születésnapunkon elmondhatjuk, hogy lassan az összes valaha volt konkurenciánkat túléltük.

magyarnarancs.hu: Idén Dunaújvárosban lesz a fesztivál. Tudatos, a budapesti közönségnek kedvező döntés volt, hogy az eddigi helyszínnél, Pécsnél sokkal közelebb került a fesztivál a fővároshoz?

VZ: Nem. Elsősorban egy helyszínt kerestünk ahhoz a születésnapi bulihoz, amit megálmodtunk. Vízpart, parkerdő, kiépített kemping, megfelelő távolság az urbanizációtól és könnyű vasúti megközelíthetőség: ezek voltak a jelszavaink. Baranyában egyetlen ehhez hasonló helyszín van, de azt már a Fishing on Orfű lefoglalta. Mivel a közönségünk a Kárpát-medence legkülönfélébb pontjairól érkezik, értelemszerű volt, hogy Baranyát elhagyva az ország közepe felé folytassuk a kutatást.

magyarnarancs.hu: Milyen közönségre számítotok?

VZ: Olyanra, mint minden évben. A legbarátságosabb, legviccesebb és legrészegebb közönsége a mi fesztiválunknak van. Ebben idén sem lesz változás. Ez egy nagy közösség, a mellőzöttek közössége. A mi kedvenceinket nem játssza sem a tévé, sem a rádió, a mi példaképeinkből sosem lesznek celebek. Ez a fesztivál azoknak szól, akiknek tele van a töke azzal a hazug, negédes, nyálas maszlaggal, amit néhány döntéshozó mainstream kulturális értékként akar lenyomni torkán.

magyarnarancs.hu: Szerinted miért alakult úgy, hogy Magyarországon nincs és huzamosabb ideig soha nem is volt a Rockmaratonnál is nagyobb szabású, legalább a Novarockhoz hasonlítható metálfesztivál?

VZ: Ez nem magyar specifikum. A határvonal pont tőlünk nyugatra húzódik, sem a Balkánon, sem Kelet-Európában nem tud kialakulni ilyesmi. Ez egyrészt a fizetőképes kereslet hiányával, másrészt a fiatal generációk lélekszámának drasztikus csökkenésével magyarázható. Hazánkban a helyzetet tovább rontja egy állami dotációból létrehozott és fenntartott kulturális érdekkör, ami a valódi rock/metál zenének szinte egyáltalán nem enged teret.

magyarnarancs.hu: A Rockmaraton szeretne ilyen „gigantikus” fesztivállá válni? Távlati cél a Metallica, a Slipknot lekötése?

VZ: Ez nem perspektíva hazánkban, de nem is vállalnám egy nagyságrendekkel nagyobb fesztivál megszervezését. Túl sok munka, túl sok felelősség. Sokszor a Rockmaratonon is inkább lennék vendég.

magyarnarancs.hu: A Hegyalja idei elmaradása, a Summer Rocks, a Metalfest megszűnése mind azt sugallják, hogy metálfesztivált rendezni Magyarországon iszonyúan rizikós, nehéz feladat. Ez tényleg így van?

VZ: Hát nem egy leányálom, az biztos. Nem is ismerek olyat, aki ebből gazdagodott volna meg. Mint azt korábban is említettem, hazánkban méltatlanul mellőzött a rock/metál. Ráadásul sánta lóként indulunk a derbin, amikor a szakma más résztvevői százmilliós állami támogatásokat nyalnak be.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.