dvd - A ZÁTONY

  • - greff -
  • 2011. június 16.

Zene

Spielberg klasszikusa óta csúnyán rájár a rúd a cápákra: állíthatnak az állatvédők, halbiológusok és természetfilmesek akármit, a fürdőruhások többsége tántoríthatatlanul Amon Göth reinkarnációját látja mindegyik háromszög alakú hátúszó alatt. Az ausztrál Andrew Traucki második filmje szintén a Queensland-Florida-Animal Planet tengelyre mért erőteljes csapásként értelmezhető.
Spielberg klasszikusa óta csúnyán rájár a rúd a cápákra: állíthatnak az állatvédõk, halbiológusok és természetfilmesek akármit, a fürdõruhások többsége tántoríthatatlanul Amon Göth reinkarnációját látja mindegyik háromszög alakú hátúszó alatt. Az ausztrál Andrew Traucki második filmje szintén a Queensland-Florida-Animal Planet tengelyre mért erõteljes csapásként értelmezhetõ. Illetõleg pofátlan lopásként, hiszen a hajótöröttek partra vergõdési kísérletét elbeszélõ A zátony könnyedén leírható a valódi porcos halak hadra fogásával a cápás filmekben kisebb paradigmaváltást hozó Nyílt tengeren, valamint a címszereplõ ragadozót Freddy Krueger személyiségjegyeivel felruházó Cápa 2. fúziójaként.

Egy magát realistának füllentõ, teljesen hülye fikció vizében tempózunk tehát, ám az eredetiség és a hihetõség hiánya szerencsére nem nagyon mérsékeli a kábé 80 percnyi masszív szorongást. A suspense-ben és sokktaktikában sem gyenge Traucki óceánja könyörtelen kivégzések nyomasztóan kék vidékévé formálódik a szemünk elõtt, ahol a színészek feladata szigorúan a rettegésre korlátozódik, s e kihívásnak becsületesen eleget is tesznek mindahányan. A legmeggyõzõbb alakítás mindazonáltal egyértelmûen a körülöttük ólálkodó nagy fehéré - így aztán A zátony nem csupán a minden szempontból olcsó, ám hatásos horrorok, hanem a Sztanyiszlavszkij-módszer eredményességének is nagyszerû szemléltetõanyaga.

Forgalmazza a Budapest Film

***

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.