Zene

A hetvenes években Budapesten csak azt lehetett tudni a Tommy című rockoperáról, hogy alapmű, indoklásnak elég volt annyi, hogy a Who együttes csinálta, és ráadásul dupla lemezen jelent meg. Természetesen nem lehetett megvásárolni, azon keveseknek pedig, akik az anyag ismeretében egybehangzóan állították, úgy szar az egész, ahogy van, nem hittek a csodavárók. A legkitartóbb Tommy-kutatók most jutalomban részesültek. Az ősbemutató után huszonegy évvel magyar mozikba került a Tommy Ken Russell rendezte filmváltozata.

Semmiség az egész, szóra is alig érdemes. Néhány apró történet: Rohmer következetes, mint mindig. Úgy látszik, csak sorozatokat képes kieszelni. Az Erkölcsös mesék és a Komédiák és közmondások után itt a következő: egy háromrészes kisfilmsor. Anekdotagyűjtemény, mint az előzők. Történetkék, melyekben nem a csattanó az érdekes, és nincs tanulságuk. Viszont tele vannak részletekkel, apró, lényegtelennek tűnő dolgokkal. És elsősorban és legtermészetesebben beszéddel.

Ott voltak mindenhol. Figyeltek negyven éven át. Ismertük őket. Ismerni akartak minket. Beszélgettek és ittak velünk, aztán hazamentek, és ha gyanúsak voltunk, operatív jelentést írtak rólunk. Állambiztonsági ügynökök voltak. 1990-ig irányították, amit irányíthattak, még az is a tervük része volt, amiről nem is hinnénk. Most viszont végre utánaolvashatunk.

Nevezetes évfordulóink általában alkalmi kiadványok megjelentetésére késztetnek. A tisztes ünneplés óhajába némi önerősítési igény vegyül, az erkölcsi haszon mellett pedig joggal remélhetnek anyagiakat is a növekvő keresletre, valamint fokozott támogatási kedvre egyaránt számító kiadók. Ha külső tárgyi indok éppúgy akad, mint érdemes munka, csakugyan hálásak lehetünk a kerek számok iránti vonzalmuknak, hiszen régóta nélkülözött fontos eligazításokhoz, értékes művekhez jutunk általuk.

Polly Jean Harvey vidéki lány. Dorset és Somerset határa, ahol felcseperedett, háromórányira esik Londontól, nyugis hely. Jól elvan arra a birka, a latyak, a köd, a szél. Polly is elboldogult valahogy. A fiúkkal haverkodott, viselkedésében, öltözködésében is hozzájuk idomult. A szülők koncerteket szerveztek, otthon Captain Beefhearttal, Bob Dylannel traktálták, normális körülmény. Polly szaxofonozni tanult, aztán gitárra váltotta, olyan hangszer kellett, amellyel kísérheti az énekét.

Egyszer jutottam el Dog Eat Dog-koncertre életemben, és elég jól szórakoztam, hangos volt, gyors és ismerős, mozogtam, ittam, ismerkedtem a helyzettel, aztán hazamentem, és kábé félóra múlva elfelejtettem az egészet, ami még nem igazán jelent semmit, hiszen a Pap Rita némelyik slágere teljesen beleette magát az agyamba, osztán mégis úgy fekália az egész, ahogy van.

1. Szétszívott arcok, különösen a bal, hiteles társaság; Morcheeba, vagyis marihuána, spangli. Londoni triphop, álmosan úszkáló, szétszívott muzsika, nagyon jó. A két fiú, Paul és Ross Godfrey testvérek, a lányt Skye Edwardsnak hívják, ő énekel. Egy Flytrap nevű soulzenekarnak volt a tagja azelőtt. A Morcheeba új zenekar, nemrég debütált, az a címe Magyarországon is kapható albumának, hogy Who Can You Trust?. Alighanem a legjobb angol triphop 1996-ból. Nagy darab meleg macska, bele lehet bújni, puha ringatás.

Amikor a Nyers és a BMG összeállt, lehetett egy kicsit reménykedni, majd most. A Nyers már vagy tizedik éve tipródott, volt egy kazettájuk (Dundi pocak), továbbá megbízható koncerteket adogattak, kész. A BMG-nek meg választania kellett csillagot, alternatívát vagy mit, ahogy a Warner a Sexepilt, a PolyGram a Kispált, a Sony a Kimnowakot, így. Elmúltak a buta zenék, ez lett az első Nyers-CD címe, ´95 tavaszában jártunk, elég rossz cím. Ilyen butácska címmel csak egy borzasztóan jó anyagot lett volna szabad megjelentetni, de nem. Kevésbé jól volt megírva, kevésbé jól szerkesztve és előadva, a kiadó belenyúlkált, annyi. Nem jött ki a Nyers, csak a lemez lett meg, magyarázkodni kellett emiatt. Vigaszágon ugyan a zenekar nyakába varrták az Év felfedezettségét (Arany Zsiráf), de akkor is. Elmúltak, el lehet felejteni.

Az All American Jazz And Blues Days címet kapta az a kétnapos, Petőfi Csarnok-béli rendezvény, melynek a Groove Collective, a Hiram Bullock Blues Band és Kenny Garrett lesznek a vendégei. Egy ilyen, az amerikai jazz és blues mindenféle lefedésére utaló szlogent általában nem tanácsos komolyan venni, most azonban...

Nekem azzal semmi gondom, ha egy zenekar pénzt akar keresni. Azzal sincs sok, ha újra összeáll. Teszem azt kiprésel egy albumot, ad hozzá pár koncertet, összejönnek a színházak, na bumm. Ennél többet is ártottak már ebben a szakmában.

Bejegyzett Dada Koktél

Az O mind az írásképet illetően, de hangjelenségként és a hangképző szervek elrendezését tekintve is erotikus hagyományokkal rendelkező tagja az ábécének, illetve fonetikai rendszerünknek: nyitott szájjal nevetni kihívás, felajánlkozás. O mint oralitás: rúzs és cigaretta; megnyílás, O. története. Vagy: az organizmus misztériuma.

Magyar Narancs: Hogyan jutott eszébe a Villa Negra című dal?

Kis magyar répatörténet.