Újabb pert nyert a főváros az állammal szemben a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatban, a bíróság szerint ellentétes az alaptörvénnyel a szabályozás. A szolidaritási hozzájárulás ügyében több eljárás is folyamatban van; van, amelyiket a Magyar Államkincstár indította közigazgatási eljárás folyományaként, van, amelyiket az önkormányzat. Volt már olyan ügy, ami megjárta az Alkotmánybíróságot (AB) is, ahol is a talárosok hoztak is határozatot meg nem is. Hoztak, hiszen a hozzájárulást túlzó mértékűnek mondták, ami már nem felel meg az eredeti céljának, azaz túlmutat azon, hogy a gazdag önkormányzatok támogatják a szegényebbeket. És nem hoztak, mert az egészet nem mondták alaptörvényellenesnek.
Most a fővárosi bírósági végzés azt mondta ki – és utalta az ügyet az AB elé –, hogy a szolidaritási adó kivetési módja alaptörvényellenes. Egyelőre szóbeli közlést tett a bíróság, az írásbeli szöveget később postázzák. Valamit erre is mond majd az Alkotmánybíróság. Tegyük fel, azt, hogy tényleg problémás. Azt már egyszer megállapította, hogy nem alkotmányellenes önkormányzatoktól adót beszedni, tehát ezt nem fogják felülírni. Azt azonban mondhatják, hogy a számítási mód torzító, hogy nyilvánvalóan egy szereplőre, Budapestre van írva a szabályozás, ami elég necces. Meg még sok más mindent is mondhatnak, ami a fővárosnak kedvezhet.
Végzés mint lehetőség
Nem biztos azonban, hogy ennek egyáltalán lesz bármi jelentősége. Ezért is hangsúlyozhatta Karácsony Gergely: nincs idő arra, hogy a főváros kivárja a pereskedés végét, ehelyett azonnal tárgyalóasztalhoz kellene ülnie a magyar államnak, a kormánynak és Budapestnek. Ez mindenképp helytálló. Egyrészt azért, mert valóban nincs idő, a főváros gazdálkodása már 2025-ben is kérdésessé válhat, ha az Államkincstár mindenképpen be akarja szedni a törvényben meghatározott hozzájárulást az utolsó forintig, egy bármilyen per pedig több évig elhúzódhat. Másrészt pedig azért, mert valójában totálisan mindegy, mit határoz akármilyen bíróság vagy testület.
És ez az igazán nagy probléma. A magyar kormány ugyanis évek óta, de nagyjából tíz éve biztosan kihasználja azt, hogy semmi sem történik akkor, ha egyszerűen figyelmen kívül hagyja, mit mondott a bíróság vagy az Alkotmánybíróság. Jól mutatja ezt, hogy már-már érdektelen, ha kiderül, hogy egy bíróság által elrendelt adatközlésnek nem tesz eleget a kormány, a minisztérium vagy akármilyen hatóság. Tök mindegy. Ennél azonban súlyosabb ügyek is történtek. Vagyis nem történtek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
