Tartalom

MaNcs, VIII. évf. 45. szám, (1996.11.07. (1996-11-07)

Egotrip

Egotrip

Hammer Ferenc: Paszták népe (A politika védelmében)

Komar és Melamid orosz festők, akik afféle képzőművész Ilf and Petrovként készítik többnyire mulatságos képeiket a nagyközönség nagy bámulatára és bosszantására. 1982-ben még azt a jelenetet festették meg az érett szocreál (annak is inkább kínai változatának) stílusában, amikor a festészet múzsája bemutatja Kliót, a történetírás múzsáját Sztálinnak, miközben a háttérben az est leszáll Árkádia halmaira. 1993-ban nagyot dobtak. Az amerikai kormány kulturális alapjának pénzén csináltak egy egyszerű kérdőíves felmérést arról, hogy milyen festményeket szeretnek az amerikaiak. Kiválasztottak ezervalahányszáz embert, akik társadalmi státusukat tekintve hűen jelenítik meg az amerikai társadalmat, és megkérték őket arra, hogy válaszoljanak néhány egyszerű kérdésre. Például, hogy mekkora méretű festményeket kedvelnek, melyek a kedvenc színeik, a figuratív vagy inkább az absztrakt képeket kedvelik-e. Megkérdezték őket az általuk kedvelt képek témájáról is. Inkább természeti? Hol? Hegyen? Folyóparton? Netán lakásbelső? Csendélet? Állatok ne legyenek inkább rajta? Történelmi témák? Csatajelenetek? A mindennapi élet örömei? Mezei munka? Városi élet? stb., stb. Összegyűjtötték a válaszokat, és azok alapján megfestették "Az amerikaiaknak legjobban tetsző képet" (és azt is, amelyiket kutatások szerint a legvisszataszítóbbnak tartják). A kb. 70x100 cm nagyságú képen (az átlagméret) főként a zöldek és a narancsbarnák (a legnépszerűbb színek) keverednek, a képen George Washington látható (történelmi téma), amint sétál a folyóparti pázsiton (természeti tematika) láthatólag tavasszal (a kedvenc évszak), és kedvtelve szemlél (harmónia) három dolgos asszonyt, amint mosnak a folyóban (a munkás hétköznapok nehézségei és szépségei), miközben e jelenetet kis őzcsapat (állatos téma) figyeli. A messzi láthatáron csata (történelmi sorsforduló) dúl. (A legkevésbé tetsző képen egy citromsárga-fekete, apró nonfiguratív alkotás volt.) Na ugye hát ez egy elég pihent dolog, azonban az ijesztő benne az, hogy nem is annyira.

Egotrip

Rév István: Retrospektív

The Shadow-Line; A Confession című írásában Joseph Conrad úgy vélekedett, hogy "(A) fikció történelem, emberi történelem, különben semmi lenne. Ám több is annál; sokkal szilárdabb alapokon nyugszik, a formák realitásán, a társadalmi jelenségek megfigyelésén, míg a történetírás fundamentuma a dokumentum, nyomtatott és írott szövegek elemzése, a másodkézből származó benyomás. Ezért a fikció közelebb áll az igazsághoz." Joseph Conrad nem sejthette, hogy Berkesi András, a Sellő a pecsétgyűrűn, az Októberi vihar, a Vihar után és számtalan más, serdülteket és serdületleneket egyaránt megrontó fikció szerzője ezt komolyan veszi, és büntetőjogi felelőssége tudatában fogja majd gyakorolni. A katonai elhárítás volt tisztje, aki tisztázatlan okokból és körülmények között négy évet töltött börtönben az ötvenes évek első felében, és akivel rabtársai a szabadulás után (ki tudja, miért? - én is tudom, de bizonyítékok hiányában nem írhatom) nem álltak szóba, a Népszabadság 1957. szeptember 8-i számában tanúnak jelentkezett.

Para

Egotrip

Kovács Imre: Én

Délután van, és az évszak természetéből adódóan takarodik lefelé az égről a nap, itt, magasan az egykori SZOT-üdülők fölött meglehetősen látványosan, lila, rózsaszín, kék, baromi giccses, naiv festő ecsetjére kívánkozik, lehetne tőle hányni, de ebben a beavatott pillanatban mégis jelzésszerű, felejthetetlen kép: elütött mackó applikálva a kandalló fölé, zebralábú piknikszékek keretezik az asztalt, bekeretezett nyalás, alias a világ legszebb tája, én pedig ölni szeretnék végre, megfejteni azt a rettenetet, ami engem éveken át a miskolci kapitányság fogdájának pincéjébe kényszerített, ahol szerencsétlen anyámat faggatták fasiszta múltjáról meg a rohadt fiáról, aki éppen tizenhat évesen indul a rendszert megdönteni, tehát ideje rászólni, hogy mióta bassza aktuális kedvesét, és beidézni, és beidézni, és beidézni újra, aztán, mikor letelt az évad, úgy tenni, mintha nem történt volna semmi. Jó volt, úgy ment le a nap, mint még semmikor, a Nagygöncöl trónolt a megérdemelt helyén, és még hideg sem volt, enni indultunk Füredre, enni indultunk, bélszínt jól átsütve, és a másikat félig, de nem sikerült, elszúrták, túlsütötték, bár a köret rendben volt, végül is ezért csináltunk újságot, ezért kezdtük ezt az egész rohadt újságcsinálást, aztán mi lett belőle, hol a picsában vagyunk, átkozottak ősapáink, ám az átok genetikus, nem ússzuk meg mi sem, átkozottak vagyunk, és ahol sírjaink domborulnak, és unokáink dorombolnak: nincs átsütve rendesen a bélszín, az Unicum vizezett, sörünk langyos, kávénk hideg, kardunk rozsdás eke, és bármit teszünk, el kell mennünk innen, mert csak ezek lesznek vagy azok felettünk. Figyelem a vénám: éhes, tervezem régóta, hogy kiszállok, rohadjatok meg itt, nélkülem. Belelapozok a naplómba, valaki más írta a lábjegyzeteket, átolvasták, mialatt aludtam, nem járulok hozzá, hogy szerepeljen alatta a nevem, színtiszta paranoia, pedig tényleg...

Egotrip

Seres László: Dekóder

Vannak emberek, akiket idejében észre kell venni, mielőtt még történelmet csinálnak.

Publicisztika

Publicisztika

Bumm a fejbe

A gyilkos képes kerékpáron érkezni. És nem csak azért, hogy ebben a pocsolyában - amit közmegegyezéssel Magyarországnak hívnak - a körzeti megbízottaknak is legyen esélyük: idén bicikli van, de ahol a kórházi ágyakat ilyen ütemben építik le, ott lehet, jövőre már csak görkorcsolyára telik. Mindez, természetesen, mellékszál: a történetben az az érdekes, hogy Prisztás Józsefet fejbe lőtték, miközben autójába szállt volna be (na jó, még egy adalék az országról: az egyik napilap szerint a testőrként is fungáló barát a merénylet után segítségért kiáltott).

Belpol

Belpol

Kulturális hírek

Ír nyelv: feltámasztás? Október végén működni kezdett Írország első gael nyelvű tévéállomása, a Teilifis na Gaelige, mely a központi kormányzattól kapott évi 15 millió dollárnak megfelelő költségvetésből gazdálkodhat. Dublin évi 40 millió dollár értékű támogatást nyújt a Galway-öbölnél fekvő Gaeltacht-vidéknek is, iparfejlesztés, munkahelyteremtés céljából.

Belpol

Artmozik Budapesten: Bérszomj

A múlt héten keserű szájízű békekötéssel végződött a filmes szakma évi rendes belharca: a budapesti művészmozik támogatása gyakorlatilag pontosan úgy történik majd a jövőben, ahogy azt a főváros tulajdonában lévő Budapest Film Rt. elképzelte, s amit az artmozihálózat egyes képviselői és szövetségeseik a nyilvánosságot is igénybe véve megpróbáltak kibekkelni.

Belpol

Pártingatlanok vizsgálata: Házalók

A pártok ingatlanhelyzetét véglegesen rendezni hivatott törvényjavaslatot néhány hete tárgyalja a parlament, a menetrend szerint november végén a végszavazásra is sor kerülhet. Az előkészületek hatpárti bizottságban zajlottak, s a létrejött megállapodást végül négy párt, az MSZP, az SZDSZ, az MDF és a KDNP képviselője írta alá.

Belpol

MNB-alelnökök menesztése: Tranzakció

"Tudomásul kellene venni, hogy Magyarországon nincs sok színvonalas garnitúra. Csak egy van, és ha ennek tagjai rendre kirugdossák egymást, akkor az ország rosszul jár" - mondta Surányi György 1994 decemberében. Most kirugdosták a jegybank két alelnökét, Czirják Sándort és Hárshegyi Frigyest, akik az elmúlt évtizedben egyértelműen az "egy garnitúra" részei voltak. Surányi kellemetlen helyzetbe került. A közvélemény előtt azt próbálja képviselni, hogy nem ő erőszakolta ki Czirjákék távozását - ez kevéssé sikerül neki. Pénzügyi körökben Surányi második kinevezése óta folyamatosan tartották magukat azok a vélemények, hogy szeretne megszabadulni a két alelnöktől. Úgy tűnik, rosszul időzített. Ha a most kipattant ügy miatt indokolt az alelnökök távozása, akkor inkább az a kérdés, miért nem korábban menesztették őket?

Belpol

Egészségügyi reform: Vészhelyzet

Jövőre annyi a szalmonellásoknak: racionalizálódó egészségügyi ellátórendszerünk nem tűr majd ilyen típusú kihágásokat. A felelőtlen állampolgárok ugyanis várhatóan többen osztozkodnak egy-egy kórházi ágyon - ámbár hogy keresztben avagy hosszában-e, azt majd szabadon eldönthetik.

Külpol

Külpol

Választások Romániában: Konkurens a láthatáron

A romániai választások kimenetele hosszú időn keresztül eléggé kétségesnek bizonyult. Úgy tűnt, most is az eddigi kormányzó párt diktálta forgatókönyv érvényesül: jobb híján ismét a hallgatag, illetve az európai nyilvánosság számára mindmáig értelmezhetetlen óromániai paraszti konzervativizmus dönti el a kérdést. És persze nem kétséges: a korábbi vezetés javára, mely ugyan nem vált be, de ez a társadalom sohasem volt híres arról, hogy vállalja a változtatás kockázatát.

Külpol

Közép-Afrika: A nagy ámokfutás

Ruanda, Burundi és Zaire határvidékén az eddigieknél is iszonyatosabb katasztrófa fenyeget. Menekültek százezrei bolyonganak táborról táborra, más menekültekből alakult milíciák és zaire-i reguláris egységek fosztogatják őket, a segélyszervezetek a harcok miatt mindinkább kiszorulnak a térségből, éhínség fenyeget meg járványok, eközben pedig ömlik, ömlik az eső. Az év borzalma akadály és komolyan vehető akadályozó szándék nélkül halad a végkifejlet felé.

Zene

Zene

Tommy, a megfagyott gyermek (Tommy)

A hetvenes években Budapesten csak azt lehetett tudni a Tommy című rockoperáról, hogy alapmű, indoklásnak elég volt annyi, hogy a Who együttes csinálta, és ráadásul dupla lemezen jelent meg. Természetesen nem lehetett megvásárolni, azon keveseknek pedig, akik az anyag ismeretében egybehangzóan állították, úgy szar az egész, ahogy van, nem hittek a csodavárók. A legkitartóbb Tommy-kutatók most jutalomban részesültek. Az ősbemutató után huszonegy évvel magyar mozikba került a Tommy Ken Russell rendezte filmváltozata.

Zene

Film: Szavakon lovagolunk (Eric Rohmer: Párizsi randevúk)

Semmiség az egész, szóra is alig érdemes. Néhány apró történet: Rohmer következetes, mint mindig. Úgy látszik, csak sorozatokat képes kieszelni. Az Erkölcsös mesék és a Komédiák és közmondások után itt a következő: egy háromrészes kisfilmsor. Anekdotagyűjtemény, mint az előzők. Történetkék, melyekben nem a csattanó az érdekes, és nincs tanulságuk. Viszont tele vannak részletekkel, apró, lényegtelennek tűnő dolgokkal. És elsősorban és legtermészetesebben beszéddel.

Zene

Könyv: "Rendkívüli esemény nem történt" (Kenedi János: Kis állambiztonsági olvasókönyv I-II.)

Ott voltak mindenhol. Figyeltek negyven éven át. Ismertük őket. Ismerni akartak minket. Beszélgettek és ittak velünk, aztán hazamentek, és ha gyanúsak voltunk, operatív jelentést írtak rólunk. Állambiztonsági ügynökök voltak. 1990-ig irányították, amit irányíthattak, még az is a tervük része volt, amiről nem is hinnénk. Most viszont végre utánaolvashatunk.

Zene

Könyv: Az eltűnt idő nyomdában (Évfordulós kiadványok)

Nevezetes évfordulóink általában alkalmi kiadványok megjelentetésére késztetnek. A tisztes ünneplés óhajába némi önerősítési igény vegyül, az erkölcsi haszon mellett pedig joggal remélhetnek anyagiakat is a növekvő keresletre, valamint fokozott támogatási kedvre egyaránt számító kiadók. Ha külső tárgyi indok éppúgy akad, mint érdemes munka, csakugyan hálásak lehetünk a kerek számok iránti vonzalmuknak, hiszen régóta nélkülözött fontos eligazításokhoz, értékes művekhez jutunk általuk.

Zene

Lakatlan (Polly Jean Harvey)

Polly Jean Harvey vidéki lány. Dorset és Somerset határa, ahol felcseperedett, háromórányira esik Londontól, nyugis hely. Jól elvan arra a birka, a latyak, a köd, a szél. Polly is elboldogult valahogy. A fiúkkal haverkodott, viselkedésében, öltözködésében is hozzájuk idomult. A szülők koncerteket szerveztek, otthon Captain Beefhearttal, Bob Dylannel traktálták, normális körülmény. Polly szaxofonozni tanult, aztán gitárra váltotta, olyan hangszer kellett, amellyel kísérheti az énekét.

Film

Film

Csak azért se hegedű (CD-ROM a romákról)

A Kurt Lewin Alapítvány és a Négy Kéz Stúdió egyéves munkával elkészítette a magyarországi romákat bemutató interaktív multimediális CD-ROM-ot. Nyilvános bemutatója november 8-án lesz Budapesten, a C3-ban.

Könyv

Könyv

Tandoor: Hétvégi hétágra hét

Hurrás. Itt is van ilyen, most is van, Angliában és 1996 őszén. Az eredeti helyszín: Ascot, nem az a bizonyos Királyi Nagyhét, ahol Leopold Bloom is fogadott (és nyert), hanem "csak egy amolyan" hétvége, igaz, úgy hívják, Ascot Festival (fesztivvll, ahogy kedvenc német ajkú bemondóim kimondják, igaz, itt is dívik elit közvetítőkörökben, hogy longsamp v. loongsaam; én meg kötekedő kedvemben vagyok, mert kelletlen vagyok, és ilyenkor semmit se kéne tenni, passzívan aktívnak lenni). A nemzeti lottójáték, a bukmékerek (fogadóirodások) féltek ilyesmitől, betett kicsit a lóversenynek, erre 1. betettek az irodákba egy-egy játékautomatát, 2. ahogy a mi Kellér Andorunk mondta, a helyzet reménytelen volt, csak a lóverseny segíthetett, itt arra jöttek rá, a lóversenyen csak a lóverseny segíthetett, hát jött a Frenkí Boj ascoti hétvégi hetese.

Tudomány

Tudomány

Yukon Kutyaiskola

Aki volt szánhúzóversenyen, az tudja, a magyar vesenyzők kicsit el vannak szállva, néha még a saját fogatukkal se állnak szóba. Egyik-másik már-már aranyásónak képzeli magát, aminek az a valóságalapja, hogy a kutyaszán drága kutyákat, felszerelést, kutyatápot, terepjárót, hegyi edzőtáborozást, minőségi ruházkodást kíván, tehát mindenképpen előkelőbb sport, mint egy vasárnapi délutáni foci a ligetben.

Tudomány

CD-ROM: Pofozd a szüzet!

Aludni rég nem szoktunk, de a Gyalog-galopp CD-ROM-adaptációja megér néhány, kedvenc akcióhősünk, Duke Nukem nélkül átvészelt éjszakát: Arthur királlyal tartva, a disznófejű Los Angeles-i mesterlövészek helyett, hullatetrisszel és szűzveréssel üthetjük agyon az időt az Úr 942. évének legjobb sugárlemezén.

Tudomány

Halloween az Interneten: Interaktív eutanázia

A halottak ünnepén az angolszász és latin-amerikai országokban élők töklámpást gyújtanak, álarcosbált tartanak, csontváznak, kísértetnek és múmiának öltözve hoznak frászt egymásra, újabban pedig túlterhelik a halálhoz kapcsolódó témákat feldolgozó Internet-szervereket.

Tudomány

Zene által világosan

Aluljárókban, köztereken vagy tető alatt - Almássy téri Balhé Nélkül Fesztivál - egyre gyakrabban kerülnek műsorra az újkeresztény "Ki mit tud?"-ok, amelyeken különféle műfajok bukkannak fel, mint az ige hordozói. "Mindenki úgy nyomul az Úrért, ahogy tud", mondta az egyik előadó, és tényleg; egyre változatosabb a vivőanyag.