Csak a csoda? A gazdaság kilátásairól beszélgetünk a következő Magyar Narancs támogatói esten

  • narancs.hu
  • 2026. február 5.

A szerk.

Február 18-án, szerdán a Vörös Neonban (Budapest, Dob u. 1) folytatódik az Innen? Hová? Magyar Narancs támogatói estjeinek sorozata. Ez alkalommal F. Szabó Emese, a Magyar Narancs főmunkatársa beszélget László Csaba közgazdásszal, egykori pénzügyminiszterrel és Scharle Ágotával, a Budapest Intézet vezető kutatójával. 

Kivéreztetett magyar gazdaságot örököl a következő kormány. A növekedés padlón, az állami iparpolitika csődöt mondott, az uniós pénzek elmaradása és az államadósság magas kamatai évente több ezer milliárdot vesznek ki a haza zsebéből. Az ország polgárai számára ezeket a makrogazdasági absztrakciókat a mindennapi válságjelenségek teszik megfoghatóvá: a szociális ellátórendszerek és az állami szolgáltatások leépülése, az élelmiszerinfláció, az egyre szűkösebb megélhetés és a perspektívák hiánya miatti szorongás.

De hogyan lehet feltakarítani a piszkot, amit az Orbán-rezsim mekkmesterei és oligarchái maguk után hagynak? Elég lesz-e, és mire, ha az új kormány véget vet a politikai- és magáncélú állami pénzszórásnak, és kiénekli az Unióból az Orbán politikai bűnei miatt beragadt támogatásokat? Lehetséges-e a költségvetés egyensúlyának a helyreállítása anélkül, hogy az ostor a lecsúszás szélén táncolókon, vagy hárommillió, szegénységben élő polgártársunkon csattanjon? Létezik-e a királyi ösvény, amelyen megszorítások nélkül, hovatovább a szociális kiadások növelése és az egészségügy konszolidációja mellett lehet életet lehelni a gazdaságba? És ha igen, hol a bejárata? Hol kéne elindulni? Van-e visszaút a szabályozott és jól működő intézményekkel védett piacgazdasághoz, meg a méltányos adórendszerhez, és ha igen, milyen csapdákon át vezet? És elég lesz-e a felépüléshez az Unió pénze, meg az oligarcháktól elvett pénz, vagy az isten pénze sem lenne elég?

A társadalom állapota és a NER építészete után február 18-án, szerdán a Vörös Neonban (Budapest, Dob u. 1) a harmadik Magyar Naracs támogatói esten F. Szabó Emese, a Magyar Narancs főmunkatársa beszélget László Csaba közgazdásszal, egykori pénzügyminiszterrel és Scharle Ágotával, a Budapest Intézet vezető kutatójával a kivéreztetett gazdaságról, a padlón lévő növekedésről, a szociálpolitika csődjéről és arról, hogyan lehet feltakarítani azt a piszkot, amit az Orbán-rezsim hagy maga után. Van-e az a pénz? Vagy az Isten pénze se lesz elég?

  

Kedvcsinálóként ajánljuk figyelmükbe az alábbi írásainkat. László Csaba kétrészes cikksorozatában azt vette sorra, milyen kihívásokkal kellene szembenéznie egy új kormánynak a NER bukása után a gazdaság területén.

Jegyek elérhetőek a jegy.hu oldalán, az est Facebook-eseménye itt található

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A hatalom lába

A hetvenes években a brazíliai Recifét groteszk városi legenda tartotta lázban. Eszerint egy önálló életre kelt „szőrös láb” (perna cabeluda) terrorizálta a város lakosságát.

Akarsz-e?

Ha mindenki ennyire elviselhetetlen, mi értelme szaporodni? – ez valószínűleg csak nekem jutott eszembe, amikor elsötétült a kép, a filmkészítők nem hatoltak ilyen mélységekbe. Ellenkezőleg, valamiféle pozitív végkicsengést is ragasztottak a sztorihoz az utolsó két-három percben, de erről majd később.

Innen nézve

  • Pálos György

A szerző második regényének kiemelten fontos szereplője egy ház Brassó belvárosában, eredetileg a Sfântul Ioan (a szocialista diktatúra éveiben Majakovszkij) utcában, nem messze a nevezetes Aro szállodától.

Bársonyos halálvágy

A Kurtág György 100. születésnapjára szervezett fesztivál zenetörténeti esemény. Száz évet megért, sőt azon túl is alkotó világhírű zeneszerzőre nem akad sok példa: a tengerentúlról a 2012-ben bekövetkezett haláláig aktívan komponáló, mások mellett Eötvös Péter által is nagyra becsült Elliott Carter nevét tudjuk felidézni egyedüliként, Európából pedig Kurtág Györgyét, akit a százegyedik esztendejébe lépve a Die Stechardin című új operájának bemutatásával ünnepeltek.

Szlava Ukraini!

Négy éve tart a háború Ukrajnában. Pontosabban a teljes körű katonai invázió tart négy éve, mert a háború már 2014-ben elkezdődött. Csak az akkor senkit sem érdekelt Ukrajna határain kívül. Valójában ez a háború sem érdekel már szinte senkit. Alig szerepel a vezető hírek között.

Rész és egész

  • Molnár T. Eszter

A mű és a befogadó viszonya mindig aktív, különösen igaz ez a performatív művészetekre, ahol a mű a befogadóval egy térben születik meg, lehetőséget teremtve az azonnali interakciókra is. De milyen színház az, amelyik a tervezhető nevetésen vagy megrendülésen túl is számít a közönség aktivitására? Mitől közösségi és mitől részvételi? Hogyan működik a beavató, illetve hogyan az osztályteremszínház?

A láthatatlan színész

Elsősorban rendezőként ismerjük Porogi Dorkát, ő rendezte egyebek közt az Antigonét a Radnóti Színházban, vagy az Elfriede Jelinek művéből készült Árnyékot a Trafóban. Jóval többet rendez azonban a határon túl, erdélyi magyar színházakban, talán azért is, mert a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen végezte a rendező szakot.

Szerelmi csalódás

A Pelsőczy Réka – Perczel Enikő alkotópáros (előbbi rendezőként, utóbbi dramaturgként jegyzi a produkciót) az első jelenetben jelzi, hogy a tavaly 250 éve született Jane Austen legismertebb regényének új adaptációjával valamiképpen a mára is szeretnének reflektálni. Ennek jegyében a mű kerettörténetet kapott a „színház a színházban” technikával.