139 magyar katona indul Irakba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2022. szeptember 14.

Belpol

A honvédek a jelenleg nyugodtnak mondott erbili területen vesznek részt az Iszlám Állam elleni misszióban.

 Részben tartalékosokból álló magyar katonai kontingens kezdi meg féléves szolgálatát Irakban. A 139 katonától a hozzátartozók és a katonai vezetők jelenlétében köszöntek el szerdán Nyíregyháza főterén.

A honvédség történetében ez az első olyan kontingens, amelynek jelentős részét tartalékos katonák adják, az aktív állományúak mellett 41 tartalékos vesz részt az amerikai vezetésű koalíciós misszióban – erről Gion Gábor, a Honvédelmi Minisztérium (HM) stratégiai elemzésért és humánpolitikáért felelős államtitkára beszélt a Magyar Honvédség (MH) Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MH-IKBK) 15. váltásának ünnepélyes kibocsátó ünnepségén.

„A nemzetközi műveleti szerepvállalás Magyarország diplomáciai, biztonsági és védelempolitikai eszköztárának egyik fontos része, ezért a honvédség számos, NATO-, EU- és ENSZ-koalíciós műveletben vesz részt, koalíciós partnerek pedig megbízható szövetségesként tekintenek ránk” – mondta az államtitkár.

Az MTI tudósítása szerint a magyar katonák az iraki koalíciós műveletben a Közel-Keletről érkező illegális migráció kiváltó okainak megszüntetésén dolgoznak. A honvédség 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam elleni globális koalíciós művelethez, mert Magyarországnak is érdeke megállítani a terrorizmus terjedését. Gion Gábor hangsúlyozta, a kontingens tagjai mintegy húsz katonai szervezettől érkeztek, három hónapig készültek a fél évig tartó külhoni küldetésre.

A haderőfejlesztés részeként az országnak egyaránt szüksége van hivatásos és tartalékos állományú katonákra, utóbbiak létszáma az elmúlt időszakban 11 ezerre emelkedett. Ők a hazai feladatok ellátása mellett nemzetközi porondon is bizonyítottak, az Ohiói Nemzeti Gárdával tartott közös harcászati gyakorlaton túl a KFOR-kontingensben vállaltak kiemelkedő szerepet.

Sándor Zsolt altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokhelyettese hangsúlyozta, a haderőfejlesztési program révén a kontingens jól felkészített tagjai a korábbiaknál modernebb fegyverekkel, korszerűbb felszereléssel kezdik el feladataik végrehajtását, amelyeket azonban csak fegyelmezett katonák és alegységek képesek végrehajtani. Bár Irak messzinek tűnhet, a katonák jelenlétükkel közvetlenül hozzájárulnak az ország és a magyar emberek biztonságához, lelkiismeretes szolgálatuk pedig garancia arra, hogy a távoli válságok és konfliktusok következményei ne érhessék el Magyarország határait. A parancsnokhelyettes utalt arra, ugyan az erbili terület jelenleg nyugodt, a feladatok biztonságos végrehajtása viszont folyamatos figyelmet és összpontosítást igényel a katonáktól.

Ez a hadszíntér nem hasonlítható máshoz, az extrém időjárási viszonyok mellett állandóan alkalmazkodni kell a folyton változó biztonsági környezethez, nincs olyan, hogy rutinfeladat, még Irakon belül sincs két egyforma nap, két egyforma forduló – figyelmeztette a katonákat Sándor Zsolt. Az altábornagy hozzátette, nem szabad elfelejteni, hogy a közel-keleti szolgálat az egyik legveszélyesebb és embert próbáló küldetése a honvédségnek, ahol az elmúlt időszak folyamatos háborúi között a békét csak egyfajta váratlan helyzetnek lehet nevezni.

Tartal?kosokb?l ?ll? magyar katonai kontingens indul Irakba

 
Katonák a Magyar Honvédség (MH) Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens (MH-IKBK) 15. váltásának ünnepélyes kibocsátó ünnepségén Nyíregyházán, a Kossuth téren 2022. szeptember 14-én. Fotó: MTI/Balázs Attila
 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.