18 órát késett a Wizz Air Brüsszel-Budapest járata

  • narancs.hu
  • 2024. november 21.

Belpol

Felfröccsent a latyak, a szenzorok hibát jeleztek, át kellett nézni a gépet, és kiderült, nincs a reptéren jégtelenítő folyadék.

Technikai okok miatt késett 18 órát a Wizz Air légitársaság Brüsszelből Budapestre tartó repülőgépe. Szerda este tervezték a felszállást, de csak csütörtökön 13 óra 49 perckor tudott elindulni a gép.

A Telex írása szerint az utasoknak azért kellett ilyen sokat várakozniuk a brüsszeli Zaventem repülőtéren, mert miután a gép kiállt a terminálból, és elindult a kifutópálya felé, gurulás közben latyak fröccsent rá. A szenzorok hibát jeleztek. Emiatt a szerelőknek át kellett vizsgálniuk a járművet, hogy rájöjjenek, mi történt. Az újraindulás előtt jégteleníteni is kellett volna a gépet, ehhez azonban a repülőtér személyzete nem tudott jégtelenítő folyadékot adni, ezért nem lehetett indulni. 

A fennakadás érintette a reptér többi járatát is. A légitársaság tájékoztatta az utasokat, és étkezési utalványokat adott azoknak, akiknek várakozniuk kellett.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.