A belügyminiszter nem hajlandó elárulni, hogy miért kell lőfegyver és gránátvető Kövér László parlamenti őrségének

  • MTI/narancs.hu
  • 2017. május 13.

Belpol

A Párbeszéd megkérte Pintér Sándort, hogy ismertesse a részleteket, de nem lettek okosabbak.

A minisztérium oldalán társadalmi vitára bocsájtott rendelettervezet alapján a jövőben az Országgyűlési Őrség számára különböző lőfegyvereket, elfogó hálót, gránátvetőket, gumibotokat és sokkolókat szereznek be. A rendelettervezettel kapcsolatban Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a belügyminiszterhez, hogy megtudja: milyen mennyiségben és honnan akar fegyvereket beszerezni a kormány, valamint hogy mi indokolja mindezek beszerzését. Pintér Sándor írásbeli válaszában a feltett kérdésekre gyakorlatilag nem válaszolt, szerinte Kövér László mérlegelési joga, hogy miből mennyit kíván beszerezni.

A Párbeszéd szerint aggodalomra ad okot, ahogy a belügyminiszter és a házelnök ködösít, nem tudják, vagy ami még rosszabb, nem merik elárulni, hogy az Országgyűlési Őrségnek miért van szüksége mesterlövő puskára, gépkarabélyokra és gránátvetőkre. A párt közleményében felszólítja a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra a kért adatokat, és óvakodjon attól, hogy a beszerzendő fegyvereket békés tüntetők ellen fordítsák.

A minisztériumi javaslat szerint az Országgyűlési Őrség fegyverarzenálja között lehetnek majd – egyebek közt – 45-ös kaliberű tölténnyel működő pisztolyok, kézi gránátvetők 40 mm-es gránátokhoz, elfogó hálók, gépkarabélyok, mesterlövő puskák és különleges könnygázgránátok.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.