Le kellett állítani a nyolc nyelven óbégató határkerítést Röszkénél, mert a helyiek nem tudtak tőle aludni

  • narancs.hu
  • 2017. május 13.

Belpol

A lakók éjszaka is felriadtak a hangosbemondóra.

A röszkei Felszabadulás utcában élőknek azóta nem volt nyugtuk, hogy a magyar-szerb határ mentén felállított kerítésnél automata hangosbemondó nyolc nyelven kántálta a figyelmeztetést az arra (nem) járó menekülteknek. A helyiek kiakadtak, és próbálták elérni, hogy legalább a lakott terület közvetlen környezetében ne szóljanak a hangszórók.

A delmagyar.hu beszámolója szerint a röszkeiek elérték, hogy egy közel ötszáz méteres szakaszon elhallgasson az „okoskerítés”. A lap megkereste a rendőrséget is, ahonnan azt a tájékoztatást kapták, hogy „a leállítást a lakosság nyugalmának biztosítása indokolta. A hangjelzés kikapcsolása az érintett szakaszon nem veszélyezteti a határőrizeti tevékenységet, az államhatár őrzése élőerős megerősítéssel és technikai eszközökkel maradéktalanul megvalósul”.

A magyar okoskerítés öt nyelven beszél, megállás nélkül

„Figyelmeztetem, hogy tartózkodjon a bűncselekménytől!" A beszélő kerítés, írta George Orwell. A kerítés angolul, szerbül, arabul, urduul és fársziul figyelmeztet arra, hogy nem érdemes Magyarországgal packázni, és a legjobban akkor jár mindenki, ha nem ér hozzá a kerítéshez egy ujjal se. A kerítés egészen pontosan ezt mondja: „Figyelem, figyelem!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.