A demokrácia maradékát is felszámolná a kormány az alapítványosított egyetemeken

Belpol

Kis nehezítéssel terjesztenék ki a Corvinus-modellt.

A kormány kedd éjszaka benyújtotta a Parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló legújabb javaslatát. A tervezet értelmében hat intézmény - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – kikerülne az állam közvetlen fennhatósága alól. Az érintett egyetemek július 1-től magánegyetemként működnének tovább, fenntartásukat külön e célra létrehozott vagyonkezelő alapítványok vennék át.

A felvázolt konstrukció hasonló ahhoz, amit tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen vezettek be. Van azonban egy fontos különbség: míg a Corvinust fenntartó magánalapítványnak az állam komoly részvénycsomagot juttatott, az újabb hat egyetem esetében erre már nincs lehetőség. Bódis József felsőoktatási államtitkár szerint a kormány az újonnan magánosított egyetemekkel szemben „felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplőként” lép majd fel, „15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében.”

false

 

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel egy rejtettebb módosítás, amely Toronyai Gábor, a Corvinuson működő szakszervezet vezetője szerint „utat nyit az egyetemi autonómia felszámolásához a magánintézményeknél, így a most magánosítás előtt álló hat egyetemnél is.”

Jelenleg azt tartalmazza a felsőoktatási törvény, hogy magánegyetemnél a fenntartó hagyja jóvá egyebek mellett „a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét.” Ezt a Parlament előtt lévő módosítás a fenntartó fogadja el megfogalmazásra cserélné.

A jóváhagyás szót úgy lehetett értelmezni, hogy a magánegyetemek működésének legfontosabb dokumentumait az egyetem legfőbb demokratikus döntéshozó szervének, a szenátusnak kell összeállítania, arra a fenntartó – esetünkben az alapítványok kuratóriuma – legfeljebb igent vagy nemet mondhat. A fenntartó általi elfogadás viszont azt jelentené, hogy az alapítványok vezetői az egyetemi polgárokat képviselő szenátusokat megkerülve rendelkezhetnének lényegében minden fontos kérdésben.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a „jogalkalmazói gyakorlat” indokolja, ami finoman arra utal, hogy a „modellváltás” után a Corvinus vezetői már eddig sem igazán vonták be a szenátust a döntéseikbe.

A Corvinust fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) által vezetett kuratóriuma tavaly júniusban a szenátus megkérdezése nélkül fogadta el az egyetem új szervezeti és működési szabályzatát. Ebben többek között határoztak az egyetem új elnökének, Anthony Radevnek a kinevezéséről és a szenátus összetételének megváltoztatásáról.

Decemberben azonban az új összetételű szenátus is vitatta az SZMSZ-módosítás jogszerűségét. E belső vita óta némileg megváltozott a működésmód is, a Corvinus kuratóriuma ezt követően már minden fontosabb döntést bevitt a szenátus elé, azonban nem lett letisztázva, mi történik, ha véleménykülönbség alakul ki a két testület között. Az egyetemen sokan mindvégig tartottak attól, hogy a kormány törvénymódosítással próbálja majd rendezni a helyzetet, illetve visszamenőlegesen legitimálni a Corvinuson történteket – ez most be is következett.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, a magánegyetemeknél az intézmény stratégiájának, szervezetének alakítása, az oktatói és hallgatói követelmények meghatározása teljesen kikerül a szenátus kezéből, és a fenntartó kizárólagos jogává válik. Innentől aligha beszélhetünk egyetemi autonómiáról” – figyelmeztet Toronyai Gábor.

Hogy milyen feszültségeket okozott az alapítványi fenntartás a Corvinuson, arról februárban hosszabb cikkben is beszámoltunk, mely immár online is hozzáférhető:

Tagja a rendnek

Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter többször elmondta, hogy modellkísérletként tekint arra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen történik.

Figyelmébe ajánljuk

Mesterségvizsga

Egyesek szerint az olyan magasröptű dolgokhoz, mint az alkotás – legyen az dalszerzés, írás, vagy jelen esetben: színészet –, kell valami velünk született, romantikus adottság, amelyet jobb híján tehetségnek nevezünk.

Elmondom hát mindenkinek

  • - ts -

Podhradská Lea filmje magánközlemény. Valamikor régen elveszett a testvére. Huszonhét évvel az eltűnése után Podhradská Lea fogta a kameráját és felkerekedett, hogy majd ő megkeresi.

Nem oda, Verona!

  • - turcsányi -

Valahol a 19. század közepén, közelebbről 1854-ben járunk – évtizedekre tehát az államalapítástól –, Washington területén.

Nagyon fáj

  • Molnár T. Eszter

Amióta először eltáncolta egy kőkori vadász, ahogy a társát agyontaposta a sebzett mamut, a fájdalom a táncművészet egyik legfontosabb toposza.

Mindenki a helyére

Mit gondol Orbán Viktor és a Fidesz a nőkről? Hogyan kezeli őket? És mit gondol ugyanerről a magyar társadalom, és mit a nők maguk? Tényleg a nők pártja a Fidesz? Ezeket a kérdéseket próbálja megválaszolni a kötet többféle aspektuson keresztül. Felemás sikerrel.

„Én valami kevésbé szelídet kerestem”

  • Mink András

„A be nem illeszkedés vonzó távlatát nyújtották nekem” – olvasható Kenedi János szellemi ébredésének történetéről számot adó, Elhülyülésem története című 1977-es írásában, amelyet Kovács András nevezetes körkérdésére (Marx a negyedik évtizedben) írt válaszul.

Megint dubajozás

Alacsony belépési küszöb, mesés hozamok, könnyű meg­gazdagodás, örök élet: ezek közül az első kettőt biztosan ígérik a mesés dubaji ingatlanbefektetési ajánlatok. Pedig az előrejelzések szerint akár egy éven belül kipukkadhat az ingatlanlufi.

A beismerés semmis

Az ügyész kizárását kezdeményezte a védelem, a különböző tit­kos­­szolgálati szervek más-más leiratot készítettek ugyan­arról a hangfelvételről – bonyolódik a helyzet abban a büntetőperben, amelynek tárgya a Nyugat-Európába irányuló illegális kutyaexport.