A demokrácia maradékát is felszámolná a kormány az alapítványosított egyetemeken

Belpol

Kis nehezítéssel terjesztenék ki a Corvinus-modellt.

A kormány kedd éjszaka benyújtotta a Parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló legújabb javaslatát. A tervezet értelmében hat intézmény - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – kikerülne az állam közvetlen fennhatósága alól. Az érintett egyetemek július 1-től magánegyetemként működnének tovább, fenntartásukat külön e célra létrehozott vagyonkezelő alapítványok vennék át.

A felvázolt konstrukció hasonló ahhoz, amit tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen vezettek be. Van azonban egy fontos különbség: míg a Corvinust fenntartó magánalapítványnak az állam komoly részvénycsomagot juttatott, az újabb hat egyetem esetében erre már nincs lehetőség. Bódis József felsőoktatási államtitkár szerint a kormány az újonnan magánosított egyetemekkel szemben „felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplőként” lép majd fel, „15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében.”

false

 

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel egy rejtettebb módosítás, amely Toronyai Gábor, a Corvinuson működő szakszervezet vezetője szerint „utat nyit az egyetemi autonómia felszámolásához a magánintézményeknél, így a most magánosítás előtt álló hat egyetemnél is.”

Jelenleg azt tartalmazza a felsőoktatási törvény, hogy magánegyetemnél a fenntartó hagyja jóvá egyebek mellett „a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét.” Ezt a Parlament előtt lévő módosítás a fenntartó fogadja el megfogalmazásra cserélné.

A jóváhagyás szót úgy lehetett értelmezni, hogy a magánegyetemek működésének legfontosabb dokumentumait az egyetem legfőbb demokratikus döntéshozó szervének, a szenátusnak kell összeállítania, arra a fenntartó – esetünkben az alapítványok kuratóriuma – legfeljebb igent vagy nemet mondhat. A fenntartó általi elfogadás viszont azt jelentené, hogy az alapítványok vezetői az egyetemi polgárokat képviselő szenátusokat megkerülve rendelkezhetnének lényegében minden fontos kérdésben.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a „jogalkalmazói gyakorlat” indokolja, ami finoman arra utal, hogy a „modellváltás” után a Corvinus vezetői már eddig sem igazán vonták be a szenátust a döntéseikbe.

A Corvinust fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) által vezetett kuratóriuma tavaly júniusban a szenátus megkérdezése nélkül fogadta el az egyetem új szervezeti és működési szabályzatát. Ebben többek között határoztak az egyetem új elnökének, Anthony Radevnek a kinevezéséről és a szenátus összetételének megváltoztatásáról.

Decemberben azonban az új összetételű szenátus is vitatta az SZMSZ-módosítás jogszerűségét. E belső vita óta némileg megváltozott a működésmód is, a Corvinus kuratóriuma ezt követően már minden fontosabb döntést bevitt a szenátus elé, azonban nem lett letisztázva, mi történik, ha véleménykülönbség alakul ki a két testület között. Az egyetemen sokan mindvégig tartottak attól, hogy a kormány törvénymódosítással próbálja majd rendezni a helyzetet, illetve visszamenőlegesen legitimálni a Corvinuson történteket – ez most be is következett.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, a magánegyetemeknél az intézmény stratégiájának, szervezetének alakítása, az oktatói és hallgatói követelmények meghatározása teljesen kikerül a szenátus kezéből, és a fenntartó kizárólagos jogává válik. Innentől aligha beszélhetünk egyetemi autonómiáról” – figyelmeztet Toronyai Gábor.

Hogy milyen feszültségeket okozott az alapítványi fenntartás a Corvinuson, arról februárban hosszabb cikkben is beszámoltunk, mely immár online is hozzáférhető:

Tagja a rendnek

Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter többször elmondta, hogy modellkísérletként tekint arra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen történik.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.