A demokrácia maradékát is felszámolná a kormány az alapítványosított egyetemeken

Belpol

Kis nehezítéssel terjesztenék ki a Corvinus-modellt.

A kormány kedd éjszaka benyújtotta a Parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló legújabb javaslatát. A tervezet értelmében hat intézmény - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – kikerülne az állam közvetlen fennhatósága alól. Az érintett egyetemek július 1-től magánegyetemként működnének tovább, fenntartásukat külön e célra létrehozott vagyonkezelő alapítványok vennék át.

A felvázolt konstrukció hasonló ahhoz, amit tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen vezettek be. Van azonban egy fontos különbség: míg a Corvinust fenntartó magánalapítványnak az állam komoly részvénycsomagot juttatott, az újabb hat egyetem esetében erre már nincs lehetőség. Bódis József felsőoktatási államtitkár szerint a kormány az újonnan magánosított egyetemekkel szemben „felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplőként” lép majd fel, „15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében.”

false

 

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel egy rejtettebb módosítás, amely Toronyai Gábor, a Corvinuson működő szakszervezet vezetője szerint „utat nyit az egyetemi autonómia felszámolásához a magánintézményeknél, így a most magánosítás előtt álló hat egyetemnél is.”

Jelenleg azt tartalmazza a felsőoktatási törvény, hogy magánegyetemnél a fenntartó hagyja jóvá egyebek mellett „a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét.” Ezt a Parlament előtt lévő módosítás a fenntartó fogadja el megfogalmazásra cserélné.

A jóváhagyás szót úgy lehetett értelmezni, hogy a magánegyetemek működésének legfontosabb dokumentumait az egyetem legfőbb demokratikus döntéshozó szervének, a szenátusnak kell összeállítania, arra a fenntartó – esetünkben az alapítványok kuratóriuma – legfeljebb igent vagy nemet mondhat. A fenntartó általi elfogadás viszont azt jelentené, hogy az alapítványok vezetői az egyetemi polgárokat képviselő szenátusokat megkerülve rendelkezhetnének lényegében minden fontos kérdésben.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a „jogalkalmazói gyakorlat” indokolja, ami finoman arra utal, hogy a „modellváltás” után a Corvinus vezetői már eddig sem igazán vonták be a szenátust a döntéseikbe.

A Corvinust fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) által vezetett kuratóriuma tavaly júniusban a szenátus megkérdezése nélkül fogadta el az egyetem új szervezeti és működési szabályzatát. Ebben többek között határoztak az egyetem új elnökének, Anthony Radevnek a kinevezéséről és a szenátus összetételének megváltoztatásáról.

Decemberben azonban az új összetételű szenátus is vitatta az SZMSZ-módosítás jogszerűségét. E belső vita óta némileg megváltozott a működésmód is, a Corvinus kuratóriuma ezt követően már minden fontosabb döntést bevitt a szenátus elé, azonban nem lett letisztázva, mi történik, ha véleménykülönbség alakul ki a két testület között. Az egyetemen sokan mindvégig tartottak attól, hogy a kormány törvénymódosítással próbálja majd rendezni a helyzetet, illetve visszamenőlegesen legitimálni a Corvinuson történteket – ez most be is következett.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, a magánegyetemeknél az intézmény stratégiájának, szervezetének alakítása, az oktatói és hallgatói követelmények meghatározása teljesen kikerül a szenátus kezéből, és a fenntartó kizárólagos jogává válik. Innentől aligha beszélhetünk egyetemi autonómiáról” – figyelmeztet Toronyai Gábor.

Hogy milyen feszültségeket okozott az alapítványi fenntartás a Corvinuson, arról februárban hosszabb cikkben is beszámoltunk, mely immár online is hozzáférhető:

Tagja a rendnek

Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter többször elmondta, hogy modellkísérletként tekint arra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen történik.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.