A demokrácia maradékát is felszámolná a kormány az alapítványosított egyetemeken

Belpol

Kis nehezítéssel terjesztenék ki a Corvinus-modellt.

A kormány kedd éjszaka benyújtotta a Parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló legújabb javaslatát. A tervezet értelmében hat intézmény - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – kikerülne az állam közvetlen fennhatósága alól. Az érintett egyetemek július 1-től magánegyetemként működnének tovább, fenntartásukat külön e célra létrehozott vagyonkezelő alapítványok vennék át.

A felvázolt konstrukció hasonló ahhoz, amit tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen vezettek be. Van azonban egy fontos különbség: míg a Corvinust fenntartó magánalapítványnak az állam komoly részvénycsomagot juttatott, az újabb hat egyetem esetében erre már nincs lehetőség. Bódis József felsőoktatási államtitkár szerint a kormány az újonnan magánosított egyetemekkel szemben „felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplőként” lép majd fel, „15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében.”

false

 

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel egy rejtettebb módosítás, amely Toronyai Gábor, a Corvinuson működő szakszervezet vezetője szerint „utat nyit az egyetemi autonómia felszámolásához a magánintézményeknél, így a most magánosítás előtt álló hat egyetemnél is.”

Jelenleg azt tartalmazza a felsőoktatási törvény, hogy magánegyetemnél a fenntartó hagyja jóvá egyebek mellett „a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét.” Ezt a Parlament előtt lévő módosítás a fenntartó fogadja el megfogalmazásra cserélné.

A jóváhagyás szót úgy lehetett értelmezni, hogy a magánegyetemek működésének legfontosabb dokumentumait az egyetem legfőbb demokratikus döntéshozó szervének, a szenátusnak kell összeállítania, arra a fenntartó – esetünkben az alapítványok kuratóriuma – legfeljebb igent vagy nemet mondhat. A fenntartó általi elfogadás viszont azt jelentené, hogy az alapítványok vezetői az egyetemi polgárokat képviselő szenátusokat megkerülve rendelkezhetnének lényegében minden fontos kérdésben.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a „jogalkalmazói gyakorlat” indokolja, ami finoman arra utal, hogy a „modellváltás” után a Corvinus vezetői már eddig sem igazán vonták be a szenátust a döntéseikbe.

A Corvinust fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) által vezetett kuratóriuma tavaly júniusban a szenátus megkérdezése nélkül fogadta el az egyetem új szervezeti és működési szabályzatát. Ebben többek között határoztak az egyetem új elnökének, Anthony Radevnek a kinevezéséről és a szenátus összetételének megváltoztatásáról.

Decemberben azonban az új összetételű szenátus is vitatta az SZMSZ-módosítás jogszerűségét. E belső vita óta némileg megváltozott a működésmód is, a Corvinus kuratóriuma ezt követően már minden fontosabb döntést bevitt a szenátus elé, azonban nem lett letisztázva, mi történik, ha véleménykülönbség alakul ki a két testület között. Az egyetemen sokan mindvégig tartottak attól, hogy a kormány törvénymódosítással próbálja majd rendezni a helyzetet, illetve visszamenőlegesen legitimálni a Corvinuson történteket – ez most be is következett.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, a magánegyetemeknél az intézmény stratégiájának, szervezetének alakítása, az oktatói és hallgatói követelmények meghatározása teljesen kikerül a szenátus kezéből, és a fenntartó kizárólagos jogává válik. Innentől aligha beszélhetünk egyetemi autonómiáról” – figyelmeztet Toronyai Gábor.

Hogy milyen feszültségeket okozott az alapítványi fenntartás a Corvinuson, arról februárban hosszabb cikkben is beszámoltunk, mely immár online is hozzáférhető:

Tagja a rendnek

Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter többször elmondta, hogy modellkísérletként tekint arra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen történik.

Figyelmébe ajánljuk

A Rend: a nyolcvanas évek náci terroristavezérének élete filmért kiált

  • - turcsányi -
Robert Jay Mathews adócsalóként kezdte, majd rabló lett és gyilkos, aki valamiféle – szélsőjobbos, neonáci – ideológiát igyekezett keríteni bűnös működéséhez. Justin Kurzel filmje, A Rend jelentős hangulatfestő erővel és néhány kiváló színészi alakítással ábrá­zol­ja gazemberi pályafutását.

Egy kivételes tanár, akit a francóisták végeztek ki

A tanár, aki a tengert ígérte című filmben telefonhívást kap egy fiatalasszony: lehet, hogy megtalálták a spanyol polgárháború alatt meghalt dédapját egy Barcelonától 500 kilométerre lévő tömegsírban. Elutazik hát nagyapja gyermekkorának helyszínére, hogy összerakja a széthullott mozaikot.

A liberalizmus védelmében

Az általános hülyítés közepette kétharmadnyi újságoldal erejéig legalább jelezni szeretnénk, hogy annak, amit az agitprop fröcsögése liberalizmusnak tételez, és ami ellen ádáz, mondhatni univerzális jelentőségű harcot folytat, semmi köze a liberalizmushoz mint eszmerendszerhez.

Érted jönnek

A demokraták melegágyának vélt Szilícium-völgy beállt a republikánus elnök mögé. Sokan most döbbentek rá, hogy ezek a fiatalos, laza, világmegváltónak hitt cégek is hidegfejű multik.

Ígérni nem elég

Nincs ember, aki ne akarna békét Ukrajnában, ennek megvalósítása azonban szinte áthatolhatatlan akadályokba ütközik. És akkor még szóba se került Donald Trump. Kijivben kutattuk a tartós rendezés esélyeit.