A demokrácia maradékát is felszámolná a kormány az alapítványosított egyetemeken

Belpol

Kis nehezítéssel terjesztenék ki a Corvinus-modellt.

A kormány kedd éjszaka benyújtotta a Parlamentnek a felsőoktatási törvény módosításáról szóló legújabb javaslatát. A tervezet értelmében hat intézmény - az Állatorvostudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, a Neumann János Egyetem, a Soproni Egyetem és a Széchenyi István Egyetem – kikerülne az állam közvetlen fennhatósága alól. Az érintett egyetemek július 1-től magánegyetemként működnének tovább, fenntartásukat külön e célra létrehozott vagyonkezelő alapítványok vennék át.

A felvázolt konstrukció hasonló ahhoz, amit tavaly a Budapesti Corvinus Egyetemen vezettek be. Van azonban egy fontos különbség: míg a Corvinust fenntartó magánalapítványnak az állam komoly részvénycsomagot juttatott, az újabb hat egyetem esetében erre már nincs lehetőség. Bódis József felsőoktatási államtitkár szerint a kormány az újonnan magánosított egyetemekkel szemben „felsőoktatási szolgáltatásokat megrendelő szereplőként” lép majd fel, „15-20 éves keretszerződés és 3-5 éves finanszírozási szerződés keretében.”

false

 

Fotó: MTVA/Jászai Csaba

A benyújtott törvényjavaslatban szerepel egy rejtettebb módosítás, amely Toronyai Gábor, a Corvinuson működő szakszervezet vezetője szerint „utat nyit az egyetemi autonómia felszámolásához a magánintézményeknél, így a most magánosítás előtt álló hat egyetemnél is.”

Jelenleg azt tartalmazza a felsőoktatási törvény, hogy magánegyetemnél a fenntartó hagyja jóvá egyebek mellett „a felsőoktatási intézmény költségvetését, éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési, vagyongazdálkodási tervét.” Ezt a Parlament előtt lévő módosítás a fenntartó fogadja el megfogalmazásra cserélné.

A jóváhagyás szót úgy lehetett értelmezni, hogy a magánegyetemek működésének legfontosabb dokumentumait az egyetem legfőbb demokratikus döntéshozó szervének, a szenátusnak kell összeállítania, arra a fenntartó – esetünkben az alapítványok kuratóriuma – legfeljebb igent vagy nemet mondhat. A fenntartó általi elfogadás viszont azt jelentené, hogy az alapítványok vezetői az egyetemi polgárokat képviselő szenátusokat megkerülve rendelkezhetnének lényegében minden fontos kérdésben.

A törvényjavaslat indoklása szerint a módosítást a „jogalkalmazói gyakorlat” indokolja, ami finoman arra utal, hogy a „modellváltás” után a Corvinus vezetői már eddig sem igazán vonták be a szenátust a döntéseikbe.

A Corvinust fenntartó alapítvány Hernádi Zsolt (a MOL elnök-vezérigazgatója) által vezetett kuratóriuma tavaly júniusban a szenátus megkérdezése nélkül fogadta el az egyetem új szervezeti és működési szabályzatát. Ebben többek között határoztak az egyetem új elnökének, Anthony Radevnek a kinevezéséről és a szenátus összetételének megváltoztatásáról.

Decemberben azonban az új összetételű szenátus is vitatta az SZMSZ-módosítás jogszerűségét. E belső vita óta némileg megváltozott a működésmód is, a Corvinus kuratóriuma ezt követően már minden fontosabb döntést bevitt a szenátus elé, azonban nem lett letisztázva, mi történik, ha véleménykülönbség alakul ki a két testület között. Az egyetemen sokan mindvégig tartottak attól, hogy a kormány törvénymódosítással próbálja majd rendezni a helyzetet, illetve visszamenőlegesen legitimálni a Corvinuson történteket – ez most be is következett.

„Ha ezt a módosítást elfogadják, a magánegyetemeknél az intézmény stratégiájának, szervezetének alakítása, az oktatói és hallgatói követelmények meghatározása teljesen kikerül a szenátus kezéből, és a fenntartó kizárólagos jogává válik. Innentől aligha beszélhetünk egyetemi autonómiáról” – figyelmeztet Toronyai Gábor.

Hogy milyen feszültségeket okozott az alapítványi fenntartás a Corvinuson, arról februárban hosszabb cikkben is beszámoltunk, mely immár online is hozzáférhető:

Tagja a rendnek

Kezd láthatóvá válni, mivel jár, hogy a korábban állami egyetemként működő Corvinust kiszervezték egy alapítványhoz. Az új vezetők menedzsmentszemlélete ütközik az egyetemi autonómiával, és viták övezik a bérmegállapodásokat is. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter többször elmondta, hogy modellkísérletként tekint arra, ami a Budapesti Corvinus Egyetemen történik.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.