Csak Oroszország és Azerbajdzsán áll nálunk is rosszabbul a strasbourgi ítéletek végrehajtásában

Belpol

A lezáratlan ügyek közt találjuk a trafikmutyit és Kövér László önkényes büntetéseit is.

A Magyar Narancs heti nyomtatott lapszámában részletes cikkben mutatjuk be a magyar kormány és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának viszonyát. Egy februári parlamenti vitán a KDNP-s Vejkey Imre felvetette, hogy ki kellene vonni az országot a bíróság joghatósága alól, ez adott különös aktualitást vizsgálódásunknak. Néhány részlet a cikkből:

Bár az általunk megkérdezett jogászok szerint Vejkey fenyegetését egyelőre nem lehet komolyan venni, az, hogy egyáltalán elhangozhatott a parlamentben, sokat elárul a hivatalos hozzáállásról a strasbourgi bíróság ítéleteihez. Ahogy az a számadat is, amelyet a bíróság ítéleteinek teljesítését nyomon követő European Implementation Network friss jelentésében olvashatunk: Magyarország a strasbourgi bíróság elmúlt tíz évben hozott 57 elvi jelentőségű döntéséből mindössze 15-öt hajtott végre, 42-t nem. A 74 százalékos „elszabotálási aránnyal” az utolsók között vagyunk, az Európa Tanács 47 tagállamából csak az egyértelműen autokratikus irányítású Oroszország és Azerbaj­dzsán áll nálunk is rosszabbul. (...)

Egy strasbourgi ítélet végrehajtásának három szintje képzelhető el: a kártérítés megfizetése, az úgynevezett egyéni intézkedések (a panaszos helyzetének kártérítésen felüli javítása) és az általános intézkedések (annak garantálása törvényalkotással vagy más eszközökkel, hogy a jogsérelem ne következhessen be még egyszer). (...)

A lezáratlan ügyek közt találjuk az ismertebbek közül a bangladesi menedékkérők visszaküldését Szerbiába megfelelő garanciák nélkül (Ilias és Ahmed vs. Magyarország), a trafikmutyit (Vékony vs. Magyarország) és a tankönyvterjesztés államosítását (Könyv-Tár Kft. vs. Magyarország), a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát (Nagy Béláné vs. Magyarország), a titkosszolgálati megfigyelés túlságosan tág lehetőségei miatt indított ügyet (Szabó és Vissy vs. Magyarország), a tényleges életfogytiglan jogszerűségének kérdését (Magyar László vs. Magyarország), ellenzéki képviselők Kövér László önkényes büntetései miatt indított perét (Karácsony és mások vs. Magyarország) vagy Uj Péter és Ungváry Krisztián szólásszabadság sérelmével kapcsolatos pereit. (...)

A Magyar narancs április 2-i lapszámában olvasható teljes cikkből az is kiderül, miként egyezkedik a kormány az Európa Tanáccsal Baka András elmozdított főbíró, a rendőri bántalmazások vagy a börtönzsúfoltság ügyében.

A lapot a kijárási korlátozások alatt is megtalálja a szokott helyeken, de még jobb, ha előfizet!

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.