Minden ötödik általános iskolásnak gondot jelenthet a távoktatás

  • narancs.hu
  • 2020. április 3.

Belpol

Különösen a hátrányos helyzetűek és az elmaradott régiókban élőek érintettek.

Az általános iskolás diákok jelentős része nem, vagy csak erősen korlátozottan fér hozzá az online távoktatáshoz, hiszen nincs számítógépe, vagy a háztartásban nincs elég eszköz - ez derült ki a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének elemzéséből (KRTK KTI). Ráadásul pont azokat érinti hátrányosan a távoktatás, akiknek már eddig is nehézséget okozott az iskolai követelmények teljesítése - a szülők munkanélkülivé válása pedig tovább ronthat a helyzetükön.

A kutatás az Országos kompetenciamérés 2017-es egyéni adataiból igyekezett megbecsülni, hány diákhoz nem jut el a távoktatás. Ezen adatok szerint a 6. 8. és 10. évfolyamos diákok 12, 10 és 7%-a egyáltalán nem érhető el online az oktatás számára, további 7,7 és 6%-uk pedig csak erősen korlátozottan - például azért, mert van ugyan számítógép a háztartásban, de egy eszközre három nappali tagozatos diák jut. Ez azt jelenti, hogy összességében a diákok 20, 17 és 12%-át hátrányosan érinti a távoktatás. Leginkább azok érintettek, akiknek szülei iskolázatlanok, de nem elhanyagolható azok száma sem, akik anyja érettségizett vagy diplomázott, mégis problémát okoz nekik ez az új típusú oktatás. A területi különbségek is számottevőek: Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod megyében a diákok egyharmada érintett, míg Budapesten és Győr-Moson-Sopronban ez az arány egytized.

Az eredmények szerint a távoktatás tovább növelheti a társadalmi egyenlőtlenséget a diákok között, hiszen az online oktatáshoz nem, vagy csak korlátozottan hozzáférőkre ez a típusú tanítás tartósan negatív hatással jár. A tanulmány megoldásként felveti az érintett diákok megfelelő eszközökkel való ellátását (bár ez rövid távon kevésbé megvalósítható, a mélyszegénységben élőkön pedig nem feltétlenül segít), valamint az év végi követelmények lazítását, az értékelés elhalasztását vagy törlését. Utóbbi is csak átmeneti megoldásként szolgálhat - valódi segítséget a távoktatásból kimaradó diákokat célzó oktatáspolitikai beavatkozások és pedagógiai ráfordítások jelentenének.

Ne legyen fogoly a saját otthonában! Élvezzen ki minden percet!

És egy barátja minden csütörtökön meg is látogatja. Odakünn a helyzet olyan, amilyen - de még ez sem lehet elégséges ok arra, hogy ne éljünk teljességre törekvő életet, melyhez az ismeretszerzés és a színvonalas szórakozás is hozzátartozik. A Magyar Narancs heti nyomtatott kiadása az idevágó lehetőségeket a legteljesebb természetességgel biztosítja.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.