A lakosság nem akar dacolni az uniós szabályozással a Minerva Kutatóintézet felmérése szerint

Belpol

A magyar lakosság alapvetően nem megveszekedett szuverenista, hanem elfogadja, hogy az unió által lefektetett szabályokat be kell tartani – derül ki a Minerva a Magyar Narancs megbízásából készített felméréséből.

Mennyire harcos szuverén az átlag magyar? Nem nagyon. Sokkal inkább hajlandó elfogadni, hogy az európai közösségnek vannak szabályai, amelyeket be kell tartania mindenkinek, mintsem széles terpeszben álljon a barikád tetején a maga igazához ragaszkodva.

A Minerva közvélemény-kutató felmérése szerint, amelyet a cég a Narancs megbízásából készített el,

a lakosság 41 százaléka azt tartaná elfogadhatónak, hogy Magyarország változtasson bizonyos jogszabályokon, ha ez az uniós források utalásának feltétele.

Mindössze 22 százalék gondolja úgy, hogy akkor is ki kellene tartani a jelenlegi szabályozás mellett, ha ez a támogatások elveszítésével jár, majdnem ennyien pedig további tárgyalásokban látnák a megoldást. Az nem derült ki, hogy ez mennyiben a válaszadás kikerülése és mennyiben elvárás a jövendő kormánnyal szemben, az azonban elég egyértelmű, hogy Brüsszellel nemigen akar harcolni senki a miniszterelnökön kívül. 

Hogy mennyire nem, az a biztos pártválasztók által adott válaszokban mutatkozik meg legjobban. A Tisza-szavazók véleménye a legegyértelműbb: közel 80 százalékuk mondta azt, hogy változtatni kell a jogszabályokon. Érdekes, hogy a tiszások mellett a Kutya Párt szavazói gondolják még kifejezetten nagy arányban ugyanezt. A DK-szimpatizánsok körében azonban mintha lenne valami zavar: csak minden második DK-szavazó véli úgy, hogy eleget kell tenni az unió által előírtaknak, 28 százalék viszont azt válaszolta, ki kell tartani a jelenlegi szabályozás mellett még akkor is, ha ez a támogatások elveszítésével jár.

A Fidesz-szavazók és a Mi Hazánk-szimpatizánsok nem tartják jó ötletnek az azonnali jogszabály-módosítást, ám hogy mit is akarnak valójában, az eltérő. A fideszesek inkább ellenállnának, de ez az arány csak 53 százalék, mellettük ugyanis 28 százalék mondta azt, hogy tárgyalni kéne. A szélsőjobbosok ezzel szemben nem tartják jó ötletnek a szuverinitásvédelmet, közülük csak 14 százalék harcos ellenálló, 59 százalékuk inkább tárgyalna.

A brutális Brüsszel-ellenességnek ezek szerint nincs valódi és széles bázisa a társadalomban.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mata Hari szilikonnal

Dekonstruált, disztópikus kémregény – hivatalosan efféle címkét visel az előkelő jelöléseket és csinos kollegiális dicséreteket bezsebelő, 2024-ben a Booker Prize shortlistjére került regény, és mint ilyentől, ne várjon senki dalt.

Szerepről szerepre

A friss kortárs darab egy értelmiségi házaspár, Nina és Mark egyetlen napját követi végig, miközben nyüzsgő környezetük – munkatársak, szolgáltatók, az iskolai világ tagjai – folyamatosan interakciókba lépnek velük.

Békegorillák

Magyarország olyan ország, ahol miniszteri biztosa van a kormány politikája ellen tiltakozó polgárok fizikai megfélemlítésének.

„A kussolás kultúrájában”

Ebben az évadban rendezett már Szombathelyen, és volt bemutatója a Vígszínházban. Most az Angyalok Amerikában második részét próbálja a Radnótiban. Generációja egyik meghatározó rendezőjével gerontokráciáról, világ végéről és emberségről beszélgettünk.

„Orbán nagy ajándék Putyinnak”

Emigrációban kénytelenek készíteni a lapot, de még így is eljutnak hozzájuk információk a Kreml környékéről. A „külföldi ügynökké” nyilvánítás fokozatai mellett az egymást használó Putyin–Orbán-duóról is beszélgettünk.

Lassan, óvatosan, öregesen

A romló gazdasági mutatók, a növekvő infláció, a demográfiai válság közepette szinte folyamatosan vita tárgya a magyar nyugdíjrendszer, annak „fenntarthatósága”, rossz szerkezete, s ezekben a vitákban egyre több a hamis állítás, a félreértés, a felületes megfogalmazás, a közhelyekké vált, nyilvánvaló tévedés. A következőkben néhány közkeletű, némileg kétséges vélekedést, sommás ítéletet próbálok árnyalni. Ilyenek például: a nyugdíjasok tragikus helyzete; a „svájci” indexálás; a „magánnyugdíjak elrablása”; a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága.

Lerohadás

Az államháztartáson, a gazdaságon és a lakosságon is nyomot hagyott az elmúlt 16 év, azon belül is az utolsó négy-öt. Lerongyolódás, eladósodás, lefelé tartó spirál – ezt tudja felmutatni Orbán Viktor. Jellemző, hogy a piac már egy közvélemény-kutatási eredményt is lelkesedéssel fogad.

Nem keresik a Főpókot  

2018-ban 18 választókerületi polgármester támogatta nyilvánosan Lázár János képviselővé választását, a 2022-es közös nyilatkozatot 15-en írták alá. Most senki sem mer szervezni hasonló nyílt akciót, és a korábbi aláírók elmondják, miért.

„Nem áruló. Bátor, talán vakmerő”

Kénye-kedve szerint ugráltatja a hatalom az elvben független rendvédelmieket; ha kell, ellenfelei meggyengítése céljából fals indokokkal nyomozást rendeltet el, más esetben a számára kellemetlen eljárásokat lassítja, eltemeti. Ezt a nyomozók is tudják, akik annak tudatában dolgoznak, hogy megfigyelik őket.