„Egyértelműen politikai ügyről van szó” – hangzott el 2016 szeptemberében, amikor Boros László Attila, a Gyulai Várfürdő Kft. akkori ügyvezető igazgatója irodájában ültem. Arról a munkaügyi ellenőrzésről próbáltam információkat szerezni, amely súlyos szabálytalanságokat tárt fel az ország egyik leghíresebb és leglátogatottabb strandján. Kutatásom során kiderült, e megállapításokat az ügyvezető és a majdnem kizárólagos tulajdonos képviselője, Gyula város fideszes vezetése szőnyeg alá akarta söpörni.
Boros László Attila ma a Büki Gyógyfürdő Zrt. vezérigazgatója, továbbá a Magyar Fürdőszövetség elnöke. Utóbbi minőségében ő jegyzi azt az áprilisi javaslatcsomagot, amelyet fürdők koronavírus-járvány utáni újraindításához és a gazdaságvédelmi akciótervhez kapcsolódva eljuttattak a Magyar Turisztikai Ügynökségnek (MTÜ), valamint két minisztériumnak.
A szövetség a 18 ezer munkavállalót foglalkoztató és közel 70 milliárd forint árbevételt generáló ágazat képviseletében üdvözölte a kormány addigi intézkedéseit. Javaslataik között szerepel, hogy a likviditási hitel-, garancia- és tőkeprogramok legyenek elérhetőek a kkv-nak nem minősülő fürdők számára is, vagy pedig legyenek speciális szabályok a fürdőágazatra.
| ||
Kezdeményezték továbbá, hogy a kifejezetten a turizmus támogatására tervezett 600 milliárd forintot ne csak a szállodáknak és az éttermeknek tegyék elérhetővé, hanem nyissák meg a fürdőüzemeltetők számára is. A szektor újraindításához és fenntartható működéséhez a fürdőszövetség szerint „létkérdéssé vált”, hogy a szálláshely-szolgáltatáshoz és a vendéglátáshoz hasonlóan a fürdőszolgáltatásokra is kiterjesszék július elejétől az 5 százalékos áfát.
A fentebb említett turizmus.com szerint Boros László Attila hazai és nemzetközi turisztikai tapasztalatai mellett három idegen nyelvet beszél. A szakportál azt viszont nem említi, hogy Borosnak nincs sem az idegenforgalommal, sem a fürdőszakmával, sem a cégirányítással összefüggő szakmai végzettsége.
Az 1975-ben Békéscsabán született Boros középiskolai némettanár, aki pályakezdőként egy mezőberényi két tannyelvű gimnáziumban tanított, majd onnan került a 2000-es évek legelején a mainál több feladatkörrel rendelkező, akkor MSZP-dominanciájú Békés Megyei Önkormányzathoz, ahol éveken át ifjúsági referens volt.
A 2004-es uniós csatlakozás után a megyei önkormányzat pályázatkoordináló projektcsapatában kapott helyet. Az őszödi beszéd hatására aztán a 2006-os helyhatósági választás után narancssárgába borult az ország; Boros ekkor átment az akkortól fideszes vezetésű békéscsabai önkormányzathoz, ahol egy pályázatírói csapat tagja lett, majd onnan a szocialista irányítású Gyulára igazolt. Oda Perjési Klára (MSZP) polgármester és országgyűlési képviselő hívására érkezett, s ott is egy pályázatírói csapat tagja lett.
2006 és 2010 között fideszes többség mellett vezette a várost a baloldali Perjési, aki 2009-ben a Gyulai Várfürdő második emberévé nevezte ki a korábban strandot csak vendégként látogató Borost. A hatalmas tervekkel érkező, de ezekből keveset megvalósító, fideszes támogatottságú Kovacsics Imre 2011-es távozása után Boros László Attila lett az ország ötödik leglátogatottabb fürdőjének első számú vezetője. Egy interjúban elárulta, milyen nehezen vette fel a ritmust.
2010 után Görgényi Ernő polgármestersége mellett masszív Fidesz-többség vezette Gyulát. 2016 októberéig Boros állt a Gyulai Várfürdő élén, amikor állítása szerint magánéleti okokból távozott, s lett a Büki Gyógyfürdő vezérigazgatója, majd két évvel később a Magyar Fürdőszövetség elnöke (ez utóbbi poszt presztízsét némiképp csökkenti, hogy manapság a legnagyobb fővárosi strandok már nem képviseltetik magukat e szövetségben).
Boros gyulai ügyvezetősége alatt zajlott az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása a Gyulai Várfürdőben, amikor felerészben pályázati pénzből megépült a több mint 2 milliárd forintból megvalósított Aquapalota, s ezzel együtt kiépítették az új, és máig is működő beléptető- és tűzjelző rendszert. (Nem sokkal később Borost a kivitelezésben részt vevő cégek tulajdonosaival a Dakar ralin találtuk, a 2016-os Dakaron pedig egy meghatározó gyulai építési vállalkozó navigátora volt.)
| ||
Bértelenül
A munkaügyi hatóság 2016 késő nyarán egy bejelentés alapján vizsgálatot kezdeményezett a Gyulai Várfürdőben. Mint később kiderült, biztosra mentek: szabálytalanságok sorát tárták fel, ám erről sem a cégvezetés, sem a tulajdonos önkormányzat nem adott információt senkinek, még a tulajdonosi jogot gyakorló képviselőknek sem. Az akkori városi képviselő-testület tagjaként előbb interpelláltam az ügyben, ezt közérdekű adatigényléssel tarkított „nyomozás”, képviselő-testületi vita, végül újságcikk követte (lásd: Egy elhallgatni kívánt ügy, Népszava, 2017. január 7.).
Kérdésemre Görgényi Ernő (Fidesz–KDNP) polgármester elmondta, a munkaügyi ellenőrzés „bizonyos szabálytalanságokat” megállapított a Gyulai Várfürdőben, majd azonnal jelezte, hogy a hiányosságokat azóta megszüntették, és az esetnek nem lesznek személyi következményei. Boros László Attila ügyvezető egyszerű szoftverhibáról beszélt a testületi vita során. Néhány nappal később elmentem hozzá. Itt tette egyértelművé, hogy szerinte „politikai ügyről” van szó, noha csak azt akartam tudni, mi történt, ki a felelős, és érte-e kár az önkormányzati cég dolgozóit.
Ahogy azt is kérdeztem, van-e szakértői vélemény arról a szoftverhibáról, amellyel a korábbi testületi ülésen a szabálytalanságot magyarázta. Kiderült, nincs. A programot szállító céghez sem fordult, mert „nem volt még ideje rá”. Majd váltott addigi érvelésén és „beállítási hibáról” beszélt. Amikor jeleztem, a szoftver- és a beállítási hiba két különböző dolog, elakadt beszélgetésünk.
Ekkor másolatokat kértem az elém ömlesztett és helyben átnézhetetlen mennyiségű munkaügyi ellenőrzési anyagból. Bár városházi képviselőként egyben a tulajdonos képviselője is voltam, közérdekű adatigényléssel kellett a gyulai jegyzőhöz fordulnom. A munkaügyi ellenőrzés megállapításait egy nappal azután, 2016. október 28-án küldte meg a polgármesteri hivatal, mint ahogy a testület megtárgyalta a Gyulai Várfürdő 2015. évi tevékenységéről szóló beszámolót.
A munkaügyi ellenőrzés, minden előzetes információval szemben, nem azt állapította meg, hogy a vizsgált időszakban kevesebb pótlékot és túlórapénzt fizettek ki csaknem 100 munkavállalónak, hanem azt, hogy a túlórák teljesítésekor az azokra eső munkabérüket nem fizették ki, a dolgozók csak a rendkívüli munkáért járó pótlékot kapták meg. Kérdés, milyen „beállítási hiba” szükséges az ügyviteli rendszerben az alapbér bizonyos hányadának ki nem fizetéséhez? Még nagyobb kérdés, hogy ez miért csak majdnem hét év elteltével, egy hatósági munkaügyi ellenőrzés nyomán derült ki?
Az idevágó munkaügyi szabályok csak azt tették lehetővé, hogy három évre visszamenőleg kapják meg az önkormányzati cég egyébként rosszul kereső dolgozói az elmaradt munkabérüket. Így nekik összesen csaknem 7 millió forintot fizetett ki a munkáltatójuk. A nyereséges Várfürdő nem tartotta fontosnak, hogy az önhibájukon kívül komoly jövedelemcsökkenést elszenvedő dolgozókat teljes mértékben, hét évre visszamenőleg, akár kamatokkal is kompenzálja. Ezt a városvezetés sem tartotta szükségesnek.
A történteket álságos módon úgy próbálta beállítani a gyulai városvezetés és a fürdő menedzsmentje, hogy végül is „senkit nem ért kár” – holott az érintett dolgozóknak négyévnyi pénzük „bennragadt”. Másrészt a munkaügyi hatóságnál bejelentést tevő, de közben nyugdíjba vonult munkavállalón kívül senki nem kapta meg a háromévi kompenzáció mellé a késedelmi kamatot, mert megfélemlített munkavállalóként rajta kívül ezt más nem merte kérni. (Hogy teljes legyen a kép: mindezek után a helyi Fidesz-kommunikációban én lettem az a képviselő, aki a „város rossz hírét kelti”.)
Boros 2016. október végén mégis távozott a Gyulai Várfürdő éléről, s vele egy időben így tett a gazdasági igazgató is. Boros akkor is és ma is azt hangsúlyozza, magánéleti okok miatt döntött így. Nem sokkal később a Büki Gyógyfürdő Zrt. megüresedett vezérigazgatói székét foglalta el.
A munkaügyi ellenőrzés megállapításaira alapozva 2017 februárjában bejelentés érkezett a NAV Békés Megyei Igazgatóságára. Eszerint a meg nem fizetett munkabérek után járulékot sem fizetett a Várfürdő, így felmerült a költségvetési csalás gyanúja. Az adóhatóság a kockázatelemzési időszak után, 2017. április 4-én ezt visszaigazolta a bejelentőnek azzal, hogy közérdekű bejelentésként vizsgálják tovább az ügyet. Ebben a levélben azt is közölték, hogy a bejelentő nem kap semmilyen információt a NAV-vizsgálatról, mivel az innentől adótitoknak minősül.
Közérdekű adatigényléssel fordultam az adóhatósághoz és kérdéssel a Békés Megyei Főügyészséghez. A NAV-tól annak megerősítését vagy cáfolatát vártam, hogy indítottak-e vizsgálatot a költségvetési csalás gyanúja ügyében, s ha igen, akkor ennek mik lettek a legfőbb megállapításai. Fontos különbség, hogy ilyen esetben – szemben a munkaügyi eljárással – öt évre visszamenően lehet érvényesíteni az igényeket. Az ügyészségen pedig arról érdeklődtem, hogy ebben az ügyben indítottak-e a büntetőeljárást?
Az adóhatóság azt válaszolta, hogy „a Gyulai Várfürdő Kft. vonatkozásában nem folytattak, nem folytatnak büntetőeljárást”, egyebekben pedig az adótitokra hivatkozva megtagadták a válaszadást. A Békés Megyei Főügyészség arról tájékoztatott, hogy nyilvántartásaik szerint a konkrét ügyben „büntetőügy nem került iktatásra”.
Mindezek ugyanakkor nem cáfolják a bejelentő által közölt és dokumentummal alátámasztott adóhatósági vizsgálat tényét, mivel ha a Várfürdő elismerte a költségvetési csalás tényét és megtérítette az államnak okozott kárt, akkor okafogyottá válik a büntetőeljárás. Nagy valószínűséggel ez történt. Közérdekű adatigénylésemre a gyulai önkormányzatot képviselő jegyző azt írta, a hivatal nem minősül az ügyben adatgazdának, míg a Gyulai Várfürdő hosszú hetek óta nem válaszol.
| ||
Több megkárosított dolgozó szerint is felháborító döntést hozott 2017. április végén a Gyulai Várfürdő Kft. felügyelőbizottsága (fb), amely közel 2 millió forint prémiumot szavazott meg a 2016 októberében távozó Boros László Attilának, mondván, teljesítette a korábbi prémiumfeltételekben szereplő feltételek nagyobb részét (bevétel, nyereség, látogatói szám). Az fb figyelmen kívül hagyta, hogy az utóbbi időszak legnagyobb helyi pénzügyi és munkajogi buktájáért volt felelős a menedzsment, élén Borossal. A döntés azt is mutatta, hogy a legkevésbé sem érdekli az fb-t, hogy a versenyképesnek aligha mondható fizetésért dolgozó alkalmazottakat megkárosították.
Emberek a főnök körül
Az említett Aquapalota-projekttel párhuzamosan építették ki a jókora területen, rengeteg épülettel és bejárattal rendelkező strand új beléptető- és tűzjelző rendszerét. A beléptetőrendszert egy székesfehérvári cég, akkori nevén a Seawing Kft. szállította, s azt a békéscsabai központú Carlo Quality Biztonságtechnikai Kft. építette ki és üzemelte be. Azóta is ez a békéscsabai cég a felelős a Gyulai Várfürdőben az élet- és vagyonbiztonságot biztosító rendszerek karbantartásért.
Viszont az összeférhetetlenség gyanúját veti fel a 2013 és 2016 közötti évekre az a tény, hogy Takács Sándor, a cég ügyvezetője és tulajdonosa annak a Takácsné B. Nagy Nikolettnek a férje, aki a kérdéses időszakban gazdasági igazgatóként a Várfürdő második embere volt (Boros távozása után ő is felállt pozíciójából). Takács emellett a Békés Megyei Vagyonvédelmi Kamara elnöke is, cége a nagyobbak közé tartozik a Viharsarokban.
Boros új munkahelyén sem múltak el az évek probléma nélkül. Többrendbeli csalás, csődbűncselekmény, számvitel rendje megsértése és közokirat-hamisítás bűntettében mondta ki elsőfokú ítéletében bűnösnek a Pécsi Járásbíróság 2020 januárjában Bögyös Sándort, aki 2018 eleje óta a Büki Gyógyfürdő Zrt. gazdasági igazgatójaként Boros László Attila jobbkeze. Bögyös apjával együtt 2009-től részt vett Pécsen az Európai Kultúra Fővárosa 2010 (EKF 2010) projektben.
A Pécsi Járásbíróság négy hónappal ezelőtti közleménye szerint a Bögyös Sándor és a fia, ifjabb Bögyös Sándor által irányított cég 2009-ben arra kapott megbízást, hogy köztereket építsen a városban 2 milliárd forintból. Az I-Axis Kft. a szükséges munkaerővel, eszközökkel, anyaggal nem rendelkezett, ezért a munkákat alvállalkozókra bízta, majd azokat a nem jogerős ítélet szerint nem, vagy csak részben fizettette ki.
A Pécsi Járásbíróság január eleji közleményében azt írta, a húsz alvállalkozónak összesen 538 millió forint kárt okoztak, ebből 316 millió forint kár nem térült meg. Az alvállalkozók egy része csődbe ment. Miután az I-Axis Kft. tartozása a több százmillió forintot meghaladta, a gazdasági társaságot fiktív személyeknek úgy értékesítették, hogy a cég közel 80 millió forintos vagyonát eltulajdonították. A fiktív cégeladásban további négy ember vett részt. A vádlottak az alvállalkozók által elvégzett munkák után a számlákat az általuk irányított cég nevében rendszeresen kiállították és benyújtották a velük szerződő önkormányzatnak.
A nem jogerős ítéletben 2-2 évi börtönbüntetésre ítélte őket a bíróság, egyben 5-5 évre eltiltotta a gazdasági társaságok vezető posztjaitól, de a szabadságvesztés végrehajtását 5 évre felfüggesztette. Mindkettőjükkel szemben vagyonelkobzást rendelt el. A bíróság kötelezte őket a tizenkilenc sértett kárának megfizetésére. A vádlottak az ítélet ellen fellebbeztek, felmentésüket kérve.
A 24.hu-nak nyilatkozva Boros azt közölte, ő is csak a portálon megjelentekből szerzett tudomást a büntetőügyről és az elsőfokú ítéletről. A tíz éve zajló büntetőügyben az ügyészség öt évvel ezelőtt emelt vádat, és a nem jogerős ítélet négy hónapja született meg. Vajon milyen pályázaton, milyen önéletrajzot beadva kapta meg ifj. Bögyös Sándor a Büki Gyógyfürdő Zrt. gazdasági igazgatói posztját? Hihető-e, hogy az utcáról bejelentkezve nyerte el a most is még csak 33 éves férfi a pozíciót? Vagy voltak, akik közbenjártak az érdekében? És ha a sajtó nem keresi meg a napokban Boros László Attilát a gazdasági igazgatója múltbéli ügyei miatt, akkor meddig nem szerez minderről tudomást?
Boros azt mondja, a jogerős ítéletig mindenkit megillet az ártatlanság vélelme, és az első fokon elmarasztalt vádlott is ártatlannak vallja magát, s reméli, hogy a jogerős ítélet neki ad majd igazat. De Boros azt is mondja, hogy egy hónapon belül, a gyógyfürdő 2019. évi beszámolója elfogadásának napjával Bögyös távozik a cég gazdasági igazgatói posztjáról.
