Törvényjavaslat az örökbefogadásról

Túl a szépségén

Belpol

Gyorsítana a kormány az örökbefogadások folyamatán. Kérdés, hogy így tényleg több gyerek kerülhet-e családba, vagy csak a távolság fog nőni az elvárások és a valóság között.

Hamarabb kerülhetnek örökbe fogadó családba azok a gyerekek, akikről a vér szerinti szüleik lemondtak – ezzel hirdeti Novák Katalin család- és ifjúságügyi államtitkár azt a törvényjavaslatot, amely több ponton is hozzányúlna az örökbefogadás jelenlegi szabályaihoz. A javaslat legnagyobb vitát kiváltó része választhatóvá tenné azt a felkészítő tanfolyamot, amelyet az örökbefogadásra készülő szülőknek 2003 óta kötelezően el kell végezniük, és amelyet éppen két éve bővítettek ki 21 órásról 40 órásra. A tanfolyam választhatóvá tétele ellen petíció is indult, illetve számos szakmai szervezet, köztük a Gyermekjogi Civil Koalíció is tiltakozott ellene. A javaslat ezek hatására végül annyiban módosult, hogy ingyenessé tennék az eddig fejenként mintegy 70 ezer forintba kerülő tanfolyamot – de továbbra is választható lenne, és nem kötelező.

„Nem egy előadást kell elképzelni, hanem játékosabb feladatokat, tulajdonképpen az egész az örökbefogadásra való ráhangolást és felkészítést szolgálja” – magyarázza Mártonffy Zsuzsa, maga is örökbe fogadó szülő, az Örökbe.hu című blog és egy, a témával foglalkozó interjúkötet (Akiknek két anyja van) szerzője. „A legfontosabb üzenet az, hogy a gyereknek tudnia kell, hogy őt örökbe fogadták, nem szabad, hogy hazugságban éljen. Ehhez kapnak ötleteket a szülők, hogy milyen idős korban hogyan érdemes erről beszélgetni a gyerekkel. A tanfolyam felkészít arra, hogy az örökbefogadás kicsit más, mint a vér szerinti gyerek születése, mert ezek a gyerekek már sok traumán vannak túl.”

A tanfolyam abban is segít, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülők elvárásait és a valóságot összhangba hozza. „Magyarországon az emberek nagy része úgy képzeli, hogy egy minél fiatalabb, egészséges, fehér bőrű babát fogad majd örökbe, miközben a valóságban az örökbe fogadható gyerekek nagy része nem ilyen. A tanfolyam segít, hogy kicsit közelebb kerüljenek az elképzelések és a valóság” – mondja Mártonffy.

„Mi úgy mentünk oda, hogy ez hülyeség, de végül nagyon hasznos volt” – meséli Ágota (a nevét kérésére megváltoztattuk), aki épp egy kisfiú örökbefogadására vár. „Az ember nem tudja, hogy milyen betegségei lehetnek az örökbe fogadható gyerekeknek, s mi lesz, ha roma származású gyereket fogad örökbe, milyen atrocitás érheti a gyereket, hogyan lehet erre reagálni. A szülő elgondolkozhat azon, hogy talán ezt mégsem szeretné, de nálunk pont fordítva volt, a tanfolyam eloszlatta a kétségeimet.”

„Azért fontos a tanfolyam, mert nagyon sok a félreértés az örökbefogadással kapcsolatban, a leendő örökbefogadóknak nincs teljes képük arról, hogy mire vállalkoznak” – mondja Szilvási Léna, a nevelőszülőknek hasonló képzéseket tartó SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője, szintén örökbe fogadó szülő. „Biztos, hogy visszalépés lenne, ha eltörölnék ezt a képzést vagy a kötelezővé tételét.”

Pozitív változás ugyanakkor, hogy 10 nap szabadságot kapnak az örökbe fogadó szülők az ismerkedésre. „Erre az időszakra eddig nem járt semmilyen ellátás. Ezzel elismerik, hogy az örökbefogadás egy sajátos gyermekvállalási ág” – mutat rá Mártonffy Zsuzsa.

 

Gyorsítani

A kormány kimondott szándéka elsősorban az örökbefogadási folyamat gyorsítása lenne, ezt szolgálja az is, hogy a gyerekeket hamarabb nyilváníthatják majd örökbe fogadhatóvá – ha a vér szerinti szülő rendszertelenül tart velük kapcsolatot, akkor az eddigi 12 hónap helyett 8, ha pedig egyáltalán nem, akkor az eddigi 6 helyett 3 hónap után.

„Nagy baj, hogy a gyerekek sokat várakoznak a rendszerben, de eddig sem úgy volt, hogy ha fél évig nem látogatja meg a vér szerinti szülő a gyereket, akkor rögtön örökbe adják” – mondja Mártonffy Zsuzsa. „Nagyon sok kis zökkenő van a rendszerben, például azért, mert leterhelt a gyámügy, alulfizetettek a dolgozók, vagy a gyámhivatal mindig újabb és újabb esélyt ad a vér szerinti szülőnek. Sokszor félnek elvágni a szülő-gyerek kapcsolatot. Nem egy olyat láttunk, hogy az örökbe fogadott gyereket előtte nem fél éve nem látta a szülő, hanem másfél-két éve. Hosszú ideig tart az is, mire elkészül az akta.”

Erről számolt be Ágota is, aki tavaly januárban adta be kérelmét az örökbefogadásra, azonban az alkalmassági vizsgálatok – pszichológiai szakvélemény, környezettanulmány – és a tanfolyam után szeptemberben kapta meg azt a határozatot, hogy örökbe fogadó szülő lehet. Majd idén januárban jött értesítés arról, hogy kiválasztották őket egy kisfiúnak az ország másik felében, ahol a helyi szakszolgálat egy hét hivatalos intenzív ismerkedést vár el a szülőktől, mielőtt hazaviszik. Ágotáék azonban három hónappal későbbre, áprilisra kaptak időpontot a gyámhivataltól az ismerkedésre, és ugyan maguktól többször is meglátogatták a fiút, a hivatalos eljárás szerint ez nem lett volna kötelező. „Ez a kisfiú tavaly szeptember óta örökbe fogadható, de 4 hónap eltelt, mire egyáltalán az első kiajánlást megkapta, és ha nem jön a járvány, akkor is áprilisig kellett volna várnia, hogy családba kerüljön” – mondja Ágota, aki a koronavírus-járvány miatt azután már meg sem látogathatta az egyébként nevelőcsaládnál lévő kisfiút (lásd keretes írásunkat). Tapasztalataik alapján az esetükben illetékes megyei hatóság nagyjából heti egy örökbefogadást intéz, ezért kell hónapokat várni a hivatalos ismerkedési alkalmakra még akkor is, ha elvileg minden sínen van.

Az általunk megkérdezett szakértők úgy látják, a folyamat gyorsításához nem elegendőek a törvénymódosításban foglalt adminisztrációs eszközök, ahhoz szemléletváltásra is szükség lenne, erőforrásokra, és az örökbe adó szülőket is segíteni kellene. Szilvási Léna szerint a szándék érthető, mert „fontos lenne, hogy a gyerekek minél kevesebb időt töltsenek átmeneti állapotban, de az örökbefogadás bonyolult folyamat, egyszerre három szereplő sorsát változtatja meg radikálisan: a vér szerinti szülő, a gyerek és az örökbe fogadó szülő sorsát is. Rengeteg érzelmi dinamika van mögötte, ezért fontos, hogy sok ismeret birtokában hozzuk meg a döntéseket, akár mint gyámhatóság, akár mint ezzel foglalkozó szakemberek, akár mint örökbefogadók.”

Az SOS Gyermekfalvak munkatársa hozzáteszi, nemcsak jogi eszközökkel lehet meggyorsítani a folyamatot, a vér szerinti szülők döntésének támogatása szintén ilyen eszköz lenne. „Jó lenne minél hamarabb felmérni a kockázatokat, és annak a szülőnek, aki nem tudja felnevelni a gyerekét, segíteni abban, hogy el tudja engedni, és ne bűntudata legyen, ne megalázottként éljen. Ezt a célt nem szolgálja a javaslat. Ha a gyorsítás önmagában nem társul azzal, hogy megértően, humánusan bánunk a szereplőkkel, akkor ez nagyon félre is mehet. Ahhoz, hogy felgyorsítsunk egy ilyen eljárást, már egy terhes nővel el kell beszélgetni arról, hogy fel tudja-e nevelni a gyerekét. Ha felmerül, hogy nem, akkor vele együtt kell ezt megbeszélni időben. Többnyire ezek nem történnek meg.” A magyarnál fejlettebb ellátórendszerrel rendelkező országokban alig van országon belüli örökbeadás, mert a szülők megkapják azt a támogatást, ami a gyerek felneveléséhez kell.

Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója szerint a gyerek és a vér szerinti szülők jogai is sérülnek azzal, hogy a jelenlegi rendszerben nem figyelnek eléggé arra, hogy a családból való kiemelés után a kapcsolattartás fennmaradjon, a gyerek hazagondozására valódi esély legyen. „A gyereknek joga van családban felnőni, de ez elsősorban azt jelenti, hogy a saját vér szerinti családját kell képessé tenni erre. Ha ez nem történhet meg, akkor a tágabb családban kellene elhelyezni, ha ez sem megy, akkor nevelőszülőknél (és csak végső, kivételes esetben gyermekotthonban). Az örökbefogadás fontos eszköze annak, hogy a gyerek családba kerüljön, de az örökbefogadás nem önmagában való cél. A gyerekből kell kiindulni, az ő szükségleteiből, igényeiből, és ahhoz formálni a rendszer biztosította válaszokat, alternatívákat – amelyek között szerepelhet az örökbeadás is.” Gyurkó szerint nemcsak azért ragad annyi gyerek a szakellátásban, mert az örökbefogadási rendszer döcög, hanem azért is, mert vagy nem is kellene őket kiemelni, vagy az alapellátás rendszere érdemben semmit nem tud tenni a családmegerősítésért és a hazagondozásért, esetleg a gyereket ért súlyos traumák kezelése olyan mértékben lett elhanyagolva az állami gondoskodás ideje alatt, hogy fel sem merül realitásként az örökbeadás.

„Az időtényező fontos lehet, de nem ilyen formában – teszi hozzá a gyerekjogi szakértő –, az örökbeadás folyamata annál biztonságosabb, minél több olyan állomás van a szülők számára, mely megerősíti, felkészíti, támogatja vagy éppenséggel ráébreszti őket arra, hogy a szépségei mellett milyen buktatói vannak az örökbefogadásnak. Ez az egyik rész, ahol nem szabad »spórolni«. A gyerek oldalán számíthat az idő, azonban nem ez az egyetlen faktor. Nem »konyhakész« gyerekekről van szó, akik abban a pillanatban, hogy a hatóság dönt, már­is aszerint működnek. Nagyon komolyan meg tudja kavarni a dolgokat, ha nincs összhang a gyerek, az örökbefogadó és a vér szerinti szülő között.”

 

Kereslet és kínálat

Az intézkedésnek köszönhetően mindenképpen nő a rendszerben örökbe fogadhatóként számontartott gyerekek száma, de nem feltétlenül fog az örökbeadások száma is emelkedni. A KSH adatai szerint 2018-ban az örökbe fogadhatóvá vált gyermekek száma 1890 volt, de úgy ezret fogadtak csak örökbe, miközben az alkalmasnak nyilvánított örökbefogadók száma meghaladta a 2800-at. Az örökbe fogadható gyerekek száma az utóbbi években 1900–2000 fő körül mozgott, körülbelül a felük 10 év feletti, kevés közöttük a 3 év alatti (200–300), és sok a fogyatékos (500–600).

„Ha a javaslatból mindent elfogadnak, akkor több lesz az idősebb gyerek, és több lesz a felkészületlen várakozó, és még inkább nyílni fog az olló a kereslet és a kínálat között” – véli Mártonffy Zsuzsa. Szerinte az sem növeli az idősebb gyerekek örökbefogadási lehetőségeit, hogy a javaslat megemelné az örökbe fogadó szülő és a gyermek közötti maximális korkülönbséget 45-ről 50 évre a háromévesnél idősebb gyerekek örökbeadásánál. „A hivatalos indoklás úgy hangzik, hogy az idősebb gyerekek is esélyt kapjanak. De pont fordítva jön ki a matek, mert eddig egy 53 éves ember csak 8 évnél idősebb gyereket fogadhatott örökbe, most pedig már egy 3 évest is kaphat, így nem fog 8 évesre jelentkezni.” Elképzelhető azonban, hogy ez a passzus kifejezetten a nevelőszülői örökbefogadás miatt került bele a tervezetbe, az elmúlt években ugyanis az alapjogi biztos is vizsgált több ezzel kapcsolatos beadványt, amikor nevelőszülők bár szerették volna, nem tudták örökbe fogadni a rájuk bízott, nevelt gyereket a 45 évnél nagyobb korkülönbség miatt.

Az elmúlt években nőtt az örökbefogadások száma. Hogy pontosan mitől, arra több válasz is van. „Leginkább azért, mert több kicsi gyerek került be az állami gyermekvédelmi rendszerbe: nagyon megnőtt elsősorban a 6 év alatti gyerekek száma, 2018-ban több mint 5 ezer hat év alatti gyerek élt a rendszerben, 2010-ben még csak 3300 körüli volt a számuk. Ha több a gyerek, akkor nyilván több az olyan is, akit nem látogatnak, ezért több lesz örökbe fogadható is” – magyarázza Mártonffy Zsuzsa.

Szilvási Léna szerint az is közrejátszhatott, hogy mára elfogadottabbá vált az örökbefogadás: „Szeretném azt hinni, hogy a gyermekvédelmi törvény bevezetése óta valamennyire nőtt a társadalom nyitottsága az örökbefogadásra, legyen az a gyerek roma származású vagy kicsit beteg, esetleg kicsit idősebb. A felkészítő tanfolyamnak óriási szerepe van abban, hogy ma már sokkal több szülő vállalja roma gyerek örökbefogadását, és a legnagyobb vívmány az, hogy immár nagyon kevés olyan örökbe fogadó szülő van, aki nem nyíltan beszél az örökbefogadásról – ez is a tanfolyamoknak köszönhető.”

Gyurkó Szilvia viszont arra mutat rá, hogy a külföldi örökbefogadások száma is megugrott, 2019-ben minden ötödik örökbe adott gyerek külföldre került. 2014 óta a gyerekeknek hármas szintrendszerben keresnek szülőt: először a megyéjükben, ha ott nem találnak, akkor az úgynevezett országos listán, végül pedig nemzetközi színtéren. „Évi 150–250 magyar gyerek kerül külföldre – mondja Mártonffy Zsuzsa –, de ők jellemzően iskoláskorúak, többes testvérek, roma gyerekek, és valamilyen egészségi-fejlődési lemaradásuk is van. Olyan gyerekek, akiknek itthon nincs megfelelő szülő. Hét országgal van Magyarországnak kapcsolata, a legtöbb gyerek Olaszországba kerül.” Hozzáteszi, az örökbe fogadható, idősebb gyerekek számának növekedésével a jövőben még több gyerek kerülhet külföldre, mert belföldön nem lesz rájuk „kereslet”.

Barátkozási szünet

 

A koronavírus-járvány miatt márciusban leállt az örökbefogadások folyamata is, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság március 16-tól látogatási tilalmat rendelt el nemcsak a gyerekotthonokban, de a nevelőszülői hálózatnál is. Az örökbefogadásra váró szülők egyébként is hónapokat várnak ismerkedési időpontokra, de most a kiadottakat is törölték. Volt olyan, aki az örökbefogadási folyamat legvégén járt, és az utolsó pillanatban értesítették arról, hogy a látogatási tilalom miatt nem viheti haza a gyereket.

Bár a Nemzeti Népegészségügyi Központ döntése nyomán május 19-én megszüntették a látogatási tilalmat, úgy tudjuk, van, ahol még mindig nem mehettek látogatóba az örökbe fogadó szülők, illetve azt sem tudni, hogy a törölt időpontok helyett mikor kapnak újat. Így a gyerekeknek is további hónapokat kell várniuk arra, hogy családba kerüljenek. A leállított barátkozási folyamat miatt sérülhet az éppen csak kiépíteni kezdett szülő-gyerek kapcsolat is.

Neked ajánljuk

Mariupol elesett

  • narancs.hu

Az oroszok közlése szerint az Azovsztal acélmű védői megadták magukat. Közben Harkivban egy  kultúrházat ért bombatalálat.