Júniusban igencsak meglepődhetett az az autós, aki mondjuk a Mammut 1 előtt parkolt a Lövőház utcában, a Széna tér felé vezető oldalon, figyelmen kívül hagyva a megállni tilos táblát. Bírságot kaphatott a II. kerületi Közterület-felügyelettől, a helyi rendőrség is feljelenthette, ráadásul a Centrum is fizetési felszólítást, úgynevezett Mikulás-csomagot hagyhatott a szélvédőjén. De miért kérhet a megállni tilos tábla ellenére az úttesten parkolótól parkolási díjat egy magáncég? Ennek elméletileg az lehet a magyarázata, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak a parkolás szabályairól szóló 2009. június 1-jén hatályba lépett 24/2009. számú rendeletének 1. § (1) bekezdése szerint annak hatálya kiterjed a Budapest közigazgatási területén várakozási célra igénybe vett valamennyi közterületre. A Centrum ezt úgy értelmezhette, hogy ha az általa hasznosított parkolási övezeten belül
bárhol parkol
egy gépkocsi - akár a várakozni tilos táblák hatálya alatt, akár a forgalomtól útburkolati jellel elzárt területeken, akár a KRESZ szerint felállásra alkalmatlan járdákon - parkolójegyet köteles fizetni.
Bár e logika meglehetősen abszurd, a Fővárosi Közgyűlés komolyan vehette az ilyen jellegű panaszokat, hiszen 2009. július 9-én módosította a jogszabályt, amely augusztus 1-jétől kizárta ezt az értelmezést. Sokan úgy vélik azonban, hogy a Centrum korábban is jogtalanul követelt parkolási díjat többek között a járdára felálló autósok jelentős részétől. A rendelet 3. § (2) bekezdése szerint ugyanis "amennyiben a várakozási övezetben a közúti várakozóhelyek száma a négyszázat meghaladja, várakozási díj csak parkolásüzemeltetési rendszer felállítása és üzemeltetése mellett szedhető. A parkolásüzemeltetési rendszer feltételeit jelen rendelet 6. számú melléklete tartalmazza." A melléklet viszont előírja, hogy a parkolásüzemeltetési rendszerbe bevont területnek forgalomtechnikai tervvel és érvényes forgalomtechnikai kezelői hozzájárulással kell rendelkeznie - ezek nélkül nem szedhet parkolási díjat.
A Centrum jelenleg is nagy erővel kaszál az ilyen járdákon. A KRESZ 40. § (8) bekezdése kimondja: "A járdán - részben vagy teljes terjedelemben - csak akkor szabad megállni, ha a) azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi, b) a jármű a járda szélességének legfeljebb a felét foglalja el, c) a járdán a gyalogosok közlekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad, és d) a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg." E négy feltétel mindegyikének teljesülnie kellene, márpedig sok helyen erről szó sincsen. A Centrum viszont arra hivatkozik, hogy érvényes forgalomtechnikai tervvel rendelkezik. A kérdés tehát az, hogy a Fővárosi Önkormányzat ez ügyben illetékes forgalomtechnikai alosztálya jóváhagyott-e olyan tervet, amely a KRESZ által alkalmatlannak minősített járdákon parkolóhely kijelölését javasolta?
A kérdés tisztázása érdekében Pásti Imre alosztályvezető első lépésként hozzájárult ahhoz, hogy a XII. kerületi Városmajor utcában szúrópróbaszerűen sor kerülhessen egy bejárásra, amelyre Szabó Gábor kollégáját jelölte ki. Szabó a helyszínen elismerte, hogy a bejárás időpontjában mintegy 50 gépjármű parkolt az utca járdáin szabálytalanul. Azt is elismerte, hogy a Városmajor utca Budagyöngye felé vezető oldalán legalább ötszáz méternyi járdán sem útburkolati jel, sem tábla nem engedélyezte a járdára felállást, a másik oldalon lévő járdán pedig vagy száz méteren keresztül a KRESZ-szabályokkal ellentétesen felfestett útburkolati jeleket vesz figyelembe a Centrum. Második lépésként Szabó Gábor bemutatta a Városmajor utcára beadott forgalomtechnikai tervet. Ennek vizsgálata során egyértelműen kiderült, hogy a Centrum durván eltért attól annak érdekében, hogy növelje a profitját. A parkoltatást végző társaság tehát hosszú évek óta jogosulatlanul szed parkolójegyet a Városmajor utca nagy részén, ami felveti a csalás bűncselekményének gyanúját. Egy esetben még azt is megállapíthattam, hogy a terv eleve ellentétes volt a KRESZ előírásaival - a forgalomtechnikai alosztály mégis hitelesítette! Pásti Imre ezen aggályomra írásban a következőket válaszolta: "A forgalomtechnikai tervek elenyésző része tartalmaz olyan kialakítást, mely esetleg a KRESZ írott szabályaival nincs összhangban. A várakozási övezetek kialakításakor lehetőség szerint igyekeztünk a kialakult, elfogadott több évtizedes várakozási módot, illetve férőhelyszámokat a helyi lakosság érdekében megtartani." Vagyis azért fogadták el olykor a KRESZ előírásait szándékosan megszegő forgalomtechnikai terveket, mert a helyi lakosság parkolási igényét fontosabbnak tartották a jogszabály betartásánál.
A Városmajor utca nem az egyetlen ilyen példa: az I., II., XI. és XII. kerületi bejárásaim során azt tapasztaltam, hogy tömegesen alakítottak ki a jóváhagyott forgalomtechnikai tervekkel köszönő viszonyban sem lévő parkolóhelyeket. Pásti e felvetésemre azt közölte, hogy ügyosztálya ötévente vizsgálja felül a közutak forgalmi rendjét, és a jövőben kiemelten figyelik a várakozási övezetekben a parkolóhelyek határát jelző burkolati jelek szabályosságát. A jövőben biztos - de eddig ezt vélhetően soha nem tették. Ellenkező esetben mi magyarázná, hogy a Centrum sok helyen akár nyolc éve szedheti a járdákon illegálisan a parkolási díjat?
A törvénytelen parkoltatás
ellenőrzésére nem a forgalomtechnikai alosztály a legalkalmasabb szervezet. A közterület-felügyeleteket többek között éppen a KRESZ betartásának ellenőrzésére hozták létre. A Centrum-ügynél minden érintett kerület önkormányzatának önálló közterület-felügyelete van. Az önkormányzatok a területükön kialakított parkolási övezetben a Centrum által beszedett pénzből szerződés alapján részesülnek - vagyis jelentős anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy a Centrum minél több parkolóhelyen szedjen parkolási díjat, akkor is, ha azok egy részét a Centrum a KRESZ tételes tiltását figyelmen kívül hagyva, a szükséges forgalomtechnikai tervtől jelentősen eltérve működteti. Az anyagi érdekeltség mindenesetre magyarázza azt a tényt, hogy azokon a járdákon, ahol a Centrum évek óta megszegi a rá vonatkozó parkoltatási előírásokat, az önkormányzati közterület-felügyelők csak elvétve bírságolták meg a parkolójegyet fizető autókat, és még soha nem kezdeményeztek semmiféle eljárást a Centrum ellen.
Dávid Gábor, a Hegyvidéki Közterület-felügyelet vezetője kérdésemre elismerte: ők még egyetlen bírságot sem vetettek ki a járdán szabálytalanul parkoló, de parkolójegyet fizető autósokra. Ezt azzal magyarázta, hogy még csak két hónapja működnek, és "nem állt fel a számítógépes rendszerük". Nehezebben érthető például a II. kerületi Közterület-felügyelet passzivitása. Vajthó Gábor, a szervezet vezetője kérdésemre úgy nyilatkozott, hogy száz százalékig igazam van, jogsértő a parkoltatás a járdák jelentős részén a kerületben. Azért nem bírságolnak, mert ha szó szerint betartanák az előírásokat, akkor a most illegálisan működő parkolóhelyek nagy részén egyáltalán nem lehetne parkolni, amit a helyi lakosok igencsak zokon vennének. Felvetésemre, hogy a Buday László utcában, éppen a székhelyük előtt fittyet hány a Centrum a forgalomtechnikai tervben szereplő parkolóhely-kialakításra, Vajthó beismerően bólogatott. Mikor felvetettem, hogy
a Centrum tízmilliókat szedett be
az évek során a kerületben illegális parkolóhelyek üzemeltetésével, annyit válaszolt: "Bevételi oldalról soha nem törődtem a parkolási rendszerrel." Mikor megjegyeztem, hogy ha a közterület-felügyelet eltűri, hogy a Centrum jogsértően szedje a parkolójegyet a kerületben, és ebből a felügyeletet alapító önkormányzatnak jelentős haszna származik, az igencsak korrupciógyanús együttműködésnek tűnik, nem kívánt reagálni.
S ha már a Buday utcánál tartunk: itt székel a kerületi rendőrség is, amely hat nap alatt utasította el a feljelentésemet, miszerint a Centrum csalást követ el, amikor olyan helyen kér parkolójegyet, ahol nincs is joga a járdán történő parkoltatásra. Elismerték viszont, hogy a környéken nem indítottak még soha szabálysértési eljárást olyan autós ellen, aki parkolójegyet váltott. Ez hihető is, hiszen a rendőrség épülete körüli illegális járdai parkolók jó részét éppen a rendőrségi dolgozók, illetve a rendőrség hivatali autói foglalják el: nekik nem kell parkolójegyet fizetniük. Amikor ezt a problémát egy szabálytalanul parkoló rendőrnek felvetettem, azzal vádolta meg 86 éves édesanyámat, hogy szexuális szolgáltatások nyújtásából él.
Hasonló a helyzet a XII. kerületi Rendőrkapitányságnál is. Igaz, azt legálisan elérték, hogy tábla jelezze: 40 méter hosszban, a járdával párhuzamosan ingyen parkolhatnak a rendőrség autói a Maros utcában. Ennyi parkoló azonban nem elég, ezért felállnak a járdára, merőlegesen a menetiránynak, így sokkal több embernek jut hely. Csakhogy a járdán parkolást a Maros utcában a Krisztina körúttól a Csaba utcáig sem útburkolati jel, sem tábla, sem a Szabó Gábor bemutatta forgalomtechnikai terv nem engedélyezi, sőt kifejezetten tiltja. Azaz illegális. A Centrum a rendőröket a 40 méter hosszban nem pótdíjazza - ellenben minden olyan autóst igen, aki a rendőrökhöz hasonló módon áll fel a járdára, és nem fizet parkolójegyet. Milyen erkölcsi alapjuk lenne a rendőröknek szabálysértési eljárást indítani a járdán parkolójeggyel vagy anélkül jogellenesen parkoló autósok ellen, ha maguk is ugyanezt teszik? Nem is lépnek fel ellenük évek óta. Sem a Maros utcában, sem a XII. kerületi parkolási övezet más utcáiban, amelyekben szintén tömegesen üzemelnek illegális parkolóhelyek. A Centrum pedig rendületlenül kaszál, és egyetlen hatóság sem tesz ez ellen semmit.
Igaz, a XII. kerületi Rendőr-kapitányság immár négy hónapja nyomoz a Centrum ellen csalás miatt tett feljelentésem ügyében. Azt mondják, ebben az évben ne reméljem a nyomozás lezárását.
