A "pénzforgalmi intézmények" tevékenységére vonatkozó uniós direktívát (ami nálunk a Magyar Postát is érinti) egy június végi és néhány előírás kivételével november 1-jétől hatályba lépett törvény, továbbá a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ide vágó rendelete abszolválja. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője, Binder István így foglalja össze a legfontosabb változásokat: "Ezentúl nem lehet különbség a könyvelési, kamatozási vagy éppen terhelési értéknapok között a bankok számára. Ami azt jelenti, hogy amint megérkezik a számlára a pénz, haladéktalanul jóvá kell írni. S amikor az ügyfél utalási megbízást ad, gyakorlatilag azonnal végre kell hajtani. Így nem történhet meg, hogy esetleg az eltérő napok révén valamiféle külön kamatjövedelmük támad a bankoknak."
Az MNB-rendelet azért
lehetővé teszi, hogy "a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója a munkanapon belül meghatározhat egy olyan, a munkanap záró időpontját legfeljebb két órával megelőző végső határidőt, amelyet követően a beérkezett fizetési megbízást a következő napon átvettnek kell tekinteni". Vagyis ha nem figyelünk, könnyen úgy járhatunk, hogy például a kedden föladott pénz csak másnap megy tovább - ahogyan eddig is megesett az ilyen, nem kis gubancot okozva olykor.
Egy látszólag apró, de esetenként bosszantó probléma is rendeződik: "Arról is rendelkeznek az új jogszabályok, hogy a különböző költségeket mindkét fél a saját szolgáltatójával rendezi. Tehát nem eshet meg, hogy emiatt ne menjen át a teljes összeg. Még a közelmúltban is érkezett hozzánk olyan panasz, hogy mivel levontak bizonyos költségeket, amelyek nem a megbízót érintették, a teljesítés nem ment végbe, s az ügyfél üzleti veszteséget szenvedett" - mondta a szóvivő.
November elseje előtt egy korábbi MNB-rendelet szabályozta az átutalások határidejét: a bankoknak az órarendjükön kötelező volt feltüntetniük - s honlapjukon közzétenniük -, milyen módon, mikor történhetnek meg az utalások, s ezt be kellett tartaniuk. A gyakorlat az volt, hogy ha a művelet saját bankon belül vagy az ún. viberen keresztül ment végbe, a tranzakciók még aznap teljesültek. (Viber: valós idejű bruttó elszámolási rendszer, az MNB-hez kapcsolódik. A többi tranzakció a bankközi klíringrendszeren - a zsirón - bonyolódik.) A legtöbb banknál a következő, a kiterjedt fiókhálózattal rendelkező hitelintézeteknél a megbízást követő második napon (szaknyelven: T+2) abszolválták a teljesítést. Most annyival szigorúbb a szabályozás, hogy nem totojázhatnak a pénzintézetek: aznap, illetve a T+1 napon végre kell hajtani a megbízást az Európai Gazdasági Térségben (a külföldre irányuló utalásoknál 2012-ig a T+3, illetve - a nem euróalapúaknál - a T+4 is lehetséges). Aki ezt az előírást megsérti, arra az ügyfél jól panaszt tehet a PSZÁF-nál. Ez szép - a kár azonban addigra esetleg már beállt. Pereskedni persze lehet, ám a kockázat alapvetően az átlagemberé vagy az általa működtetett kicsiny vállalkozásé. És ami neki sok, a banknak még csak nem is aprópénz.
A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok alapcélja, hogy kedvezőbb helyzetbe kerüljenek az ügyfelek. A kétségtelen előnyök mellett a szabályok azonban az egyszerű számlatulajdonost is szorongatják. Főleg, ha hivatalos követeléssel áll szemben, például az adóhivatallal vagy egy szolgáltatóval. Például ilyenkor ellene fordulhat az a szabály, miszerint adott esetekben nem a megbízás, illetve befizetés, hanem a teljesítés időpontja a mérvadó - és éppen ez alól kapott májusig haladékot a sárga csekken történő utalás.
A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint "a mindennapi életben várhatóan nem hoz változást jövő év május 1-je: a csekkes befizetés terén csak jogtechnikai korszerűsítés történik. Sajnos a sajtóban számtalan félreértelmezett cikk jelent meg a napokban. Az Európai Unió pénzforgalmi lebonyolítással kapcsolatos irányelve indokolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank átgondolja a sárga csekkek különleges helyzetét. A magyar jogszabályok értelmében ugyanis a teljesítés idejének az minősül, amikor a kedvezményezett fél számlájára megérkezik a kívánt összeg. Az általános szabály alól ma még a sárga csekkek jelentenek kivételt: a befizetés ezen formája esetén a teljesítés dátumának a postai befizetés időpontja számít, nem a számlán történő jóváírás dátuma.
A már említett európai irányelv befogadása tehát egységesíti az egyes fizetési formákra irányadó szabályozást. Nem kell azonban, hogy ez változással járjon: a sárga csekken befizetendő összeg jogosultja továbbra is elfogadhatja a teljesítés időpontjának a postai csekkbefizetés időpontját. Az adóbefizetések esetén például biztosan nem lesz változás, az állam ugyanis továbbra is a postai befizetés időpontját tekinti teljesítésnek."
Van tehát egy változás, amit törvényszöveg és rendelet rögzít, de a gyakorlatban ez a változás nem feltétlenül változás. Egészen addig nem az, amíg mondjuk egy állami intézmény nem kezdi komolyan venni - hiszen semmi nem tiltja neki, hogy ha úgy van kedve, ne szó szerint értelmezze a jogszabályt mondjuk egy sárga csekkes befizetéskor. Biztos, hogy jó ez így?
