Baka András: "A demokratikus viszonyok helyreállítása nem várható pusztán a bíróságoktól"

Belpol

A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint nem véletlen, hogy éppen most lett fontos a hatalomnak a Kúria.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában részletes interjút olvashatnak Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnökével, akit 2011-2012 fordulóján mozdítottak el pozíciójából, azután, hogy a legfőbb bírói fórumot Kúriává nevezték át (a strasbourgi bíróság 2016-os ítélete kimondta, hogy Baka menesztésével a magyar állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és a véleménynyilvánítási szabadságát is).

Interjúnkban erről, és tágabb kontextusban a jogállamiság és a bírói függetlenség elleni támadásokról kérdeztük. A témának külön aktualitást ad, hogy januártól Varga Zs. András volt alkotmánybíró, a legfőbb ügyész egykori helyettese veszi át a Kúria vezetését. Néhány részlet a beszélgetésből:

Magyar Narancs: Mekkora hatalma lesz az ily módon kinevezett kúriai elnöknek a Kúria és általában a magyar bíróságok felett?

Baka András: Miért éppen most lett fontos a Kúria? – tehetnénk fel a kérdést. Azért, mert a jogegység örve alatt egy teljesen új eljárást hoztak létre a Kúrián, ami az alsóbb szintű bíróságokra is jelentős hatással lesz, és kőkeményen belenyúl a bírói függetlenségbe. A jogegység fenntartása eddig a Kúria mellett a bírói szervezet egészének is feladata volt, mostantól viszont jogegységi szempontból a Kúria minden egyes döntése kötelező lesz az alsóbb szintű bíróságokra, indokolniuk kell az azoktól való eltérést, végső soron pedig a Kúrián belül működő jogegységi panasz tanács kötelező döntést hozhat jogegységi kérdésekben.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Elképzelhető, hogy olyan jogértelmezéseket tesznek kötelezővé, amelyek eddig kisebbségben voltak, vagy akár meg sem jelentek a bírósági gyakorlatban?

BA: Simán elképzelhető. Az ember nem tételez fel eleve rosszat, de az elmúlt tíz évből nincsenek jó tapasztalataim az új jogintézményekkel vagy azokkal a törekvésekkel kapcsolatban, amelyek új típusú bíróságot, új eljárásokat hoztak létre vagy kíséreltek meg létrehozni. Ezekkel mindig olyan hátsó szándékok jöttek be a bírói szervezetbe, amelyek révén politikai manőverezésre nyílik lehetőség. Az új elnök a jogegységi panasz tanács összeállításában szinte teljesen szabad kezet kap, pusztán annyi a megkötés, hogy mindhárom kollégiumból felkérjen bírókat – ami megint csak értelmetlen, hiszen a büntető vagy a közigazgatási kollégium aligha tud majd hozzászólni a polgári jogi kérdésekhez, és fordítva. Kulcsfontosságú ügyekben befolyásolni lehet a döntés végeredményét, és az eddig kizárólag igazgatási vezető kúriai elnök ítélkezési, jogegységi feladatokat kap. (...)

MN: Tizenhét évig volt strasbourgi bíró. Milyennek látja a nemzetközi bíróságok hatásfokát Magyarországon? A közelmúltban sokan keserűen vették tudomásul, hogy a lex CEU jogellenességét csak azután mondta ki az EU luxembourgi bírósága, hogy az egyetem már elvitte Magyarországról diplomát adó képzéseit.

BA: A bíróság mindig gyengébb a többi hatalmi ágnál, így egyedül nem, csak egy ez iránt elkötelezett parlamenttel és kormánnyal együtt tudja garantálni a demokratikus működést. A demokratikus viszonyok helyreállítása nem várható pusztán a bíróságoktól – legyen szó nemzetközi vagy hazai bíróságokról. A bíróságok segítséget nyújthatnak ebben, adott esetben utolsó őrei lehetnek a demokratikus értékeknek és elveknek. Teszik a magukét, jó döntéseket hoznak, de szükségképpen az események mögött loholnak, és sajnos számos lehetőség nyílik döntéseik kijátszására vagy nem megfelelő végrehajtására.

A teljes cikket "Komoly erők mozdultak meg" címmel keresse a Magyar Narancs november 5-i lapszámában! Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.

Magyar Narancs

Kedves Olvasóink, köszönjük kérdésüket, a körülményekhez képest jól vagyunk, és reméljük, Önök is. Miközben hazánk a demokrácia érett, sőt túlérett szakaszába lép, dolgozunk. Cikkeket írunk otthon és nem otthon, laptopon, PC-n és vasalódeszkán, belföldön, külföldön és másutt, és igyekszünk okosnak és szépnek maradni. De mit hoz a jövő?

Figyelmébe ajánljuk

Hieronymus Bosch világa

  • - turcsányi -

Michael Connelly nem egy író, inkább egy regénygyár, rosszabb esetben áruvédjegy – az efféle státus persze nem oly ritka zsiráf manapság.

„Rodrigo”

A világ legnagyobb és legrangosabb színházi fesztiválja az avignoni. Jelentős társulatok seregszemléje, illetve már maga a fesztiválmeghívás jelentőssé tesz társulatokat. Aki a hivatalos programban van, az számít valakinek.

Félúton

Egykori nagymenő, aki a csúcsról lepottyanva már csak árnyéka önmagának; féktelen csodagyerek, akinek csak kemény munkára és iránymutatásra van szüksége, hogy azzá a sztárrá váljon, akit a végzete elrendelt neki – a sportfilmek talán legnagyobb kliséi ezek, a Stick pedig épp erre a kettőre épül.

Dinók a budoárban

Ötévesen, egy tollseprűtánccal indult Karácsonyi László (1976) művészi karrierje, diplomáját 2003-ban pedig egy lovagi páncélzatban védte meg. (A páncél maga volt a diplomamunkája.)

Léda a Titanicon

  • Molnár T. Eszter

Ki ne szeretné a Balatont? Főleg, ha csak a szépre emlékszik? Arra, hogy a vonat vidáman, sőt pontosan fut be a hűs állomásra, a papucs nem töri a lábat, a naptej megvéd a leégéstől, és van hely az árnyékban a kempingszéknek és a gumimatracnak.

Angyalszárnycsikorgás

Nagy luxus olyan kis kultúrának, mint a magyar, nem megbecsülni a legjobbjait. Márpedig Halasi Zoltán a kortárs magyar költészet szűk élmezőnyébe tartozik, ám a szakma mintha nem tartaná számon érdemeinek megfelelően, a nagyközönség számára pedig minden bizonnyal ismeretlen.

Miért hallgat Erdő Péter?

2025 júliusának egyik forró szerda éjjelén Konrád-Lampedúza Bence betanított kémia­tanár hazafelé ballagott Ráczboldogkőn, a Kistücsök névre hallgató alma materéből. Nem volt ittas egy cseppet sem, de megviselte a nehéz levegő, amikor szembejött vele egy kormányzati óriásplakát.