Baka András: "A demokratikus viszonyok helyreállítása nem várható pusztán a bíróságoktól"

A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint nem véletlen, hogy éppen most lett fontos a hatalomnak a Kúria.

A Magyar Narancs csütörtökön megjelenő nyomtatott lapszámában részletes interjút olvashatnak Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság utolsó elnökével, akit 2011-2012 fordulóján mozdítottak el pozíciójából, azután, hogy a legfőbb bírói fórumot Kúriává nevezték át (a strasbourgi bíróság 2016-os ítélete kimondta, hogy Baka menesztésével a magyar állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát és a véleménynyilvánítási szabadságát is).

Interjúnkban erről, és tágabb kontextusban a jogállamiság és a bírói függetlenség elleni támadásokról kérdeztük. A témának külön aktualitást ad, hogy januártól Varga Zs. András volt alkotmánybíró, a legfőbb ügyész egykori helyettese veszi át a Kúria vezetését. Néhány részlet a beszélgetésből:

Magyar Narancs: Mekkora hatalma lesz az ily módon kinevezett kúriai elnöknek a Kúria és általában a magyar bíróságok felett?

Baka András: Miért éppen most lett fontos a Kúria? – tehetnénk fel a kérdést. Azért, mert a jogegység örve alatt egy teljesen új eljárást hoztak létre a Kúrián, ami az alsóbb szintű bíróságokra is jelentős hatással lesz, és kőkeményen belenyúl a bírói függetlenségbe. A jogegység fenntartása eddig a Kúria mellett a bírói szervezet egészének is feladata volt, mostantól viszont jogegységi szempontból a Kúria minden egyes döntése kötelező lesz az alsóbb szintű bíróságokra, indokolniuk kell az azoktól való eltérést, végső soron pedig a Kúrián belül működő jogegységi panasz tanács kötelező döntést hozhat jogegységi kérdésekben.

 

Fotó: Sióréti Gábor

MN: Elképzelhető, hogy olyan jogértelmezéseket tesznek kötelezővé, amelyek eddig kisebbségben voltak, vagy akár meg sem jelentek a bírósági gyakorlatban?

BA: Simán elképzelhető. Az ember nem tételez fel eleve rosszat, de az elmúlt tíz évből nincsenek jó tapasztalataim az új jogintézményekkel vagy azokkal a törekvésekkel kapcsolatban, amelyek új típusú bíróságot, új eljárásokat hoztak létre vagy kíséreltek meg létrehozni. Ezekkel mindig olyan hátsó szándékok jöttek be a bírói szervezetbe, amelyek révén politikai manőverezésre nyílik lehetőség. Az új elnök a jogegységi panasz tanács összeállításában szinte teljesen szabad kezet kap, pusztán annyi a megkötés, hogy mindhárom kollégiumból felkérjen bírókat – ami megint csak értelmetlen, hiszen a büntető vagy a közigazgatási kollégium aligha tud majd hozzászólni a polgári jogi kérdésekhez, és fordítva. Kulcsfontosságú ügyekben befolyásolni lehet a döntés végeredményét, és az eddig kizárólag igazgatási vezető kúriai elnök ítélkezési, jogegységi feladatokat kap. (...)

MN: Tizenhét évig volt strasbourgi bíró. Milyennek látja a nemzetközi bíróságok hatásfokát Magyarországon? A közelmúltban sokan keserűen vették tudomásul, hogy a lex CEU jogellenességét csak azután mondta ki az EU luxembourgi bírósága, hogy az egyetem már elvitte Magyarországról diplomát adó képzéseit.

BA: A bíróság mindig gyengébb a többi hatalmi ágnál, így egyedül nem, csak egy ez iránt elkötelezett parlamenttel és kormánnyal együtt tudja garantálni a demokratikus működést. A demokratikus viszonyok helyreállítása nem várható pusztán a bíróságoktól – legyen szó nemzetközi vagy hazai bíróságokról. A bíróságok segítséget nyújthatnak ebben, adott esetben utolsó őrei lehetnek a demokratikus értékeknek és elveknek. Teszik a magukét, jó döntéseket hoznak, de szükségképpen az események mögött loholnak, és sajnos számos lehetőség nyílik döntéseik kijátszására vagy nem megfelelő végrehajtására.

A teljes cikket "Komoly erők mozdultak meg" címmel keresse a Magyar Narancs november 5-i lapszámában! Ha előfizetne az újságra, itt megteheti.